Az adatvédelem korlátozza az adósok jogait?
Az adatvédelem bekavarhat, azoknál is, akiknek épp arra lenne szüksége, hogy a másik fél képben legyen.
A követeléskezelés adatvédelmi gyakorlatáról hallhattak előadást a vendégek október 14-én a Magyar Lízingszövetség Lízing Reggelijén. Bódizs Kornél, az InHold Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) képviseletében a követeléskezelés során jelentkező adatkezelés gyakorlatával és szabályozásával kapcsolatos ellentmondásokra világított rá, valamint arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) utóbbi időkben született állásfoglalásai tovább szűkítik a követeléskezelés során kezelhető adatok körét.
A követeléskezelés egy nagyon információigényes tevékenység, a hatékonyságát nagymértékben befolyásolják olyan adatok, információk, amelyek kezelésére a jelenleg hatályos adatvédelmi előírások szigorú szabályokat állapítanak meg, nem egy esetben pedig éppen az adósok hátrányára válik, ha valamely információt azért nem vehetnek fel, mert azt a törvény tiltja. Ennek tipikus esete, ha az adós azért nem tud fizetni, mert munkanélküli lett, vagy kórházi kezelésre szorul. Ez az utóbbi ugyanis már különleges adatnak minősül, pedig lehet, hogy éppen ez tenné lehetővé neki, hogy fizetési haladékot kapjon.
Ugyancsak nehézséget okoz, hogy a követeléskezelők gyakran elavult adatokat kapnak, pedig az adósoknak is érdekében állna, hogy jelentsék be mielőbb a nevük, címük, elérhetőségeik módosulását, mert annál hamarabb lehet áthidaló megoldást találni a fizetési nehézségeikre. Minden egyes nappal - ami az adós keresésével telik – emelkedik a tartozás összege, amit tovább növelnek a lakcímnyilvántartó, és más hatóság megkeresésével kapcsolatban felmerülő költségek.
Nagyon fontos lenne, ha az adósok együttműködő készsége a követeléskezelés során javulna, hiszen ekkor van még lehetőség elkerülni a jogi eljárásokat, mint a végrehajtás, amiből már különösen nehéz kijönni. Ha ugyanis az adós feltárja a valós anyagi helyzetét, igazolásokkal (pl. bankszámlakivonat, nyugdíjszelvény) bizonyítja jövedelmét, reálisabban lehet megítélni a teljesítőképességét. A NAIH álláspontja szerint viszont az adósok magán és családi életét, a munkakörülményeit érintő információknak a kezelése még az érintettek önkéntes és tájékozott hozzájárulása esetén sem lenne alkalmas arra, hogy elősegítse a követelés jogi úton vagy anélkül történő érvényesítését.
Tisztességtelennek tartja a NAIH azt is, ha a szomszédoktól, rokonoktól próbálnak meg a követeléskezelők az adósról információt kapni, mert ez sérti a megkeresett harmadik személyek magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. Gyakran találkoznak a követeléskezelők azzal is, hogy valamely adós a barátjának, rokonának ad megbízást az ügyei intézésére, viszont ezek az általában adósok által írt meghatalmazások általában nem tartalmazzák azokat a felhatalmazásokat kifejezetten, amiket az adatvédelmi előírások megkövetelnének, így minden jó szándék ellenére sem biztos, hogy az adós akarata érvényesülni tud.
Az említett körülmények nagyon megnehezítik a követeléskezelést, pedig – mint azt Bódizs Kornél többször is hangsúlyozta – az adatok kezelésének célja, hogy megelőzhető, elkerülhető legyen az adóssal szembeni jogi eljárás, és megoldást nyújtson az adósoknak a fizetésre, tanácsokkal lássák el az adóst, és személyre szabott megoldásokat kínáljanak, akár méltányosságból is. A MAKISZ támogatja a NAIH kezdeményezését, hogy a követeléskezelés szabályait külön törvény rögzítse, ami egységesíti az adatvédelmi szabályokat is. Jelenleg ezek az adott ágazatra irányadó normák között van, ami azt eredményezi, hogy ha ugyanannak az adósnak közüzemi tartozása is van, és lízingtartozása is van, más-más adatokra van szükség. A törvényben lehetne megfelelő garanciákat nyújtani az adósok adatainak védelme érdekében (megkülönböztetve a fogyasztókat a vállalkozásoktól), de egyidejűleg meg lehetne fogalmazni azokat a kötelezettségeket, amelyek nélkülözhetetlenek az eredményes eljáráshoz, mint amilyen például az adós együttműködési kötelezettsége.
