Együtt könnyebb lesz

Ünnep az autópiacon: 15 éves a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ)

Pörög az új autópiac. Ugyanakkor egyre korosabb a magyar autóflotta. Kedvező és kedvezőtlen folyamatok egyaránt vannak, na és kihívások.

Régóta hónapról hónapra gömbölyödik a magyar jármű- és autópiac. Számokban: 2016-ban 25 százalékkal nőtt a piac, így közel 100 ezer új autó kelt el, az idén is folytatódott a bővülés, az év első négy hónapjában több mint 33 ezer autó talált gazdára, ami 19 százalékos bővülésnek felel meg.

Az autópiaci bővülésben tehát fontos szereplők a lízingcégek, ugyanúgy, mint maguk a márkakereskedők, akik idén fontos mérföldkőhöz érkeztek. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) ugyanis 15-ik születésnapját ünnepli. A márkakereskedők és a lízingcégek együttműködését beszédes adatok bizonyítják. Az autó- és kisteherautó-lízing 40 százaléka a teljes lízingpiacnak és ezek döntő hányada a márkakereskedőkön keresztül jön létre. Ez fordítva is igaz, nagyjából minden 10 eladott autóból 4 kap lízingfinanszírozást.  Hab a tortán, hogy számottevően, 64 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg a magánszemélyek újautó-vásárlásainál.

A lízingcégek és a márkakereskedők egymásra vannak utalva, márkakereskedők nélkül nincs autólízing és ez fordítva is igaz. Hosszú távon csak az eddigi szoros együttműködés folyatatásával valósulhat meg a további növekedés. Számtalan közös ügyfele van a GÉMOSZ-tagoknak és a lízingvállalatoknak, legyen szó cégekről vagy magánszemélyekről. Közösen tudnak tenni azért, hogy az ügyfelek, a jövőbeni autótulajdonosok elégedettek legyenek.

Együtt könnyebb lesz

A látványos bővülésről szóló örömteli újautó-piaci adatok mellett azért vannak kevésbé örömteli folyamatok. Bár az újautó-piac a fenti számok alapján kiválóan teljesít, még jelentősebb lehetne a növekedés, ha a magas áfa miatt a drágább új autókat külföldi cégen keresztül lízingelő cégek és személyek a magyar piacon vásárolnák meg ezeket az autókat;  derül ki a Gazdasági Versenyhivatal május elején kiadott ágazati elemzéséből.

gemosz.png

Miközben egyébként az újautó-eladások növekednek, a magyarországi autók átlagéletkora még mindig magas, sőt 2007 óta fokozatosan emelkedik. 2016-ban a személyautók átlagéletkora közel 13,9 év volt, szemben a 2011-es 11,9 évvel, valamint a 2007-ben mért 10,3 évvel. Mindez azzal magyarázható, hogy továbbra is jelentős tételben érkeznek külföldről a magyar piacra a viszonylag koros használt autók.

A márkakereskedőknek és a lízingvállalatoknak a fent említett közös együttműködés keretében kell tenniük azért, hogy a tömeges régi használt autók importja visszaszoruljon, és korszerű, biztonságos, környezetbarátabb autók kerüljenek az utakra. A lízingszektor ebben bízva kíván boldog születésnapot a GÉMOSZ-nak, és bízik benne, hogy a következő években sikerül elérni a célokat.

Magyar Lízingszövetség: Tempós évkezdés a lízingpiacon

Lendületesen kezdte az évet a lízingpiac: a finanszírozott összeg 127,5 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben 23 százalékos bővülést jelent - közölte a Magyar Lízingszövetség. A legtöbb szegmensben növekedés volt, kiugró bővülést ért el többek között az termelőeszköz-, a gép- és a flottafinanszírozás. A Lízingszövetség az idén további fejlődésre számít, elsősorban a kis- és középvállalkozások eszközfinanszírozási igényei miatt.

Az elmúlt öt év legjobb eredményével zárta az első negyedévet a magyarországi lízingpiac. A finanszírozott összeg, azaz az új kihelyezések 127,5 milliárd forintra rúgtak, ami 23 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakában elért 103 milliárdhoz képest. Ráadásul 2013 óta messze a legmagasabb első negyedéves összeg.

„Bőven a várakozások felett teljesített a piac, 2017-re ugyanis 5 százalékos bővülést vártunk” - értékelte az első negyedéves teljesítményt Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A negyedéves adatokból kiderül az is, hogy a tőkekintlévőség is emelkedetett. „A múlt évi trendforduló után az idei első negyedévben pedig folytatódott az emelkedés”, - fogalmazott Tóth Zoltán.

Tovább olvasom

Traktorboom a magyar piacon

Bár az újautó-eladások az idén is növekedést mutatnak, a traktoroknál kiugró, 88 százalékos volt a piacbővülés az év elején - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet elemzése szerint a lízingpiacon belül ez elmúlt tíz évben egyre nagyobb szerepet kaptak a mezőgazdasági gépek, amelyek aránya az új kihelyezéseknél 15 százalék körüli. A Lízingszövetség előrejelzése szerint a mezőgép- és agrárfinanszírozásban pedig egyre fontosabb szerepet kapnak a lízingkonstrukciók.

A traktorok lekörözték az idén januárban 15 százalékos növekedés elérő autópiacot. Magyarországon ugyanis januárban összesen 333 traktor talált gazdára, ami 88 százalékos növekedést jelent tavaly januárhoz képest.

Az úgynevezett lassú traktorokból 115 százalékos, a sima traktoroknál pedig közel 60 százalékos volt a növekedés - derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse kimutatásain alapuló összesítéséből. A traktorok mellett még a nehézpótkocsiknál volt hasonlóan kimagasló, közel 100 százalékos növekedés januárban, utóbbi járművekből 263 darab talált gazdára.

Traktorok vs. lízingpiac

A traktor- és nehézpótkocsik piacán a lízingcégek fontos szereplőnek számítanak. Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta, hogy mezőgép-finanszírozáson belül magas a traktoreladások aránya, a finanszírozott érték több mint 50 százalékát adják.

A mezőgép-finanszírozás évek óta egyre jobb eredményeket ér el a Lízingszövetség az adatokat 2007-ig visszamenőleg összesítő elemzése szerint. 2007-től 2013-ig évente közel 44 milliárd forintra rúgott a mezőgépeknél a finanszírozott összeg, amely az új kihelyezéseket jelenti. Ezzel szemben 2014 és 2016 között valamennyi évben 70 milliárd forint felett volt a finanszírozott összege a mezőgépek szegmensében.

Tovább olvasom

100 billió forint landolt az európai lízingpiacon

Hozza az európai szintet a magyar piac

Összesen 312 milliárd euróra rúgott tavaly a finanszírozott összeg az európai lízingpiacon, ami több mint 11 százalékos éves növekedést jelent - ismertette a Leaseurope friss adatait a Magyar Lízingszövetség. A magyar piac lépést tart az európaival, hiszen a magyar lízingcégek 9 százalékkal növelték a finanszírozott összeget.

Jelentős bővülést értek el a múlt évben az európai lízingpiac szereplői az európai lízingcégeket tömörítő Leaseurope elemzése szerint - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az európai lízingvállalatoknál a finanszírozott érték 2016-ban összesen 312 milliárd euróra - vagyis közel 100 billió forintra - rúgott, ez pedig több mint 11 százalékos bővülést jelentett az előző évhez képest.

A 312 milliárd eurós finanszírozott érték túlnyomó részét - több mint 95 százalékát - a jármű- és eszközfinanszírozási szegmens adta, az ingatlanlízing részesedése 5 százalék alatt maradt. A járműfinanszírozásban az új kihelyezések 13 százalékkal, az eszközfinanszírozásban pedig 8,5 százalékkal nőttek az európai piacon.

Magyar és európai piac fej fej mellett

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára az európai adatokat értékelve azt mondta, hogy bár az európai gazdaság tavaly még nem teljesített igazán jól, ám a lízingpiacon már látványos volt a bővülés. Hozzátette, hogy a magyar lízingpiac a finanszírozott összeg növekedésének mértékét tekintve gyakorlatilag lépést tartott az európai lízingcégekkel, ami örömteli eredmény. „A tagvállalataink az új kihelyezéseknél ugyanis 9 százalékos bővülést értek el 2016-ban, ez pedig alig marad el a 11 százalékot meghaladó növekedésről szóló európai mutatótól” - hozta párhuzamba a magyar és az európai eredményeket Tóth Zoltán.

Egy, a Leaseurope által készített, és az európai lízingpiac prominens szereplőinek részvételével készült friss felmérés azt is megmutatta, hogy a cégek többsége fejlődni tudott a tavalyi év során.  A kockázati költségek estek, és 2016 végére a válság óta rekordmélységbe süllyedtek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az eszközarányos jövedelmezőség stabil maradt, míg a bevételarányos jövedelmezőség valamelyest nőni is tudott.

 

Tovább olvasom

Új elnökségi tagot választott a Lízingszövetség

Új elnökségi tagot választott a Magyar Lízingszövetség: a Merkantil Bankcsoport flottaüzletágának vezetőjét, az évtizedes lízingpiaci múlttal rendelkező Zs. Nagy István a testületi tagságáról lemondó Merk Gábort váltja. Zs. Nagy István szerint a bővülő lízingpiac szereplői számára a szolgáltatásokkal kiegészített eszközfinanszírozás jelenti a legnagyobb lehetőséget a növekedésre.

Áprilistól új taggal bővül a Magyar Lízingszövetség elnöksége, miután az OTP-csoporthoz tartozó lízingcégeknél dolgozó Merk Gábor lemondott tisztségéről. Az Lízingszövetség áprilisi közgyűlésén Zs. Nagy Istvánt választották meg elnökségi tagnak.

20170411_zsnagy.jpg

A közgazdász és gazdasági mérnöki végzettsége mellett könyvvizsgálói és adószakértői képzettséggel is rendelkező Zs. Nagy István évtizedes lízingpiaci múlttal rendelkezik. Többségében értékesítési területen szerzett tapasztalatot, lakossági, vállalati gépjármű finanszírozásban, de többek között dolgozott lízingkockázati döntéshozóként és Nagyhaszon-gépjármű üzletágvezetőként is. Jelenleg pedig az OTP-csoporthoz tartozó Merkantil Ingatlan Lízing Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, valamint a Merkantil Bérlet Kft. flottaüzletágának vezetője.

“Mind a Lízingszövetség, mind az elnökség egyik legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon a lízingpiac további bővüléséhez. A cél, hogy a költséghatékony és rugalmas finanszírozási konstrukciókat kínáló lízingvállalatok univerzális finanszírozóvá és szolgáltatóvá is váljanak egyben és így, növeljék piaci részesedésüket, akár a lakossági, akár a vállalati eszközfinanszírozásban. Mára az ügyfélmegtartás elengedhetetlen feltétele a folyamatos innováció!” - mondta Zs. Nagy István. Hozzátette: Magyarországon jelentős potenciáli van a flottafinanszírozásban is, mivel a nyugat-európai szintekhez képest viszonylag alacsony az arány a magyar vállalkozások körében.

Zs. Nagy István szerint a következő években a jármű-, flottafinanszírozásban további növekedés várható, de emellett a lízingpiaci szereplők a várható gazdasági növekedés miatt egyre nagyobb teret kaphatnak a vállalatok, ezen belül is a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseiben.

A hibridek és a villanyautók is segíthetik a flottapiac bővülését

Az uniós villanyautó-piac közel 5 százalékkal nőtt tavaly, de a hibrideknél jóval nagyobb, 27 százalékos volt a bővülés. Mind a hibridek, mint a villanyautók segíthetik a jövőben a flottapiac bővülését - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet szerint azonban a villanyautók térnyeréséhez további ösztönzőkre lenne szükség.

A múlt évben az Európai Unióban összesen közel 660 ezer darab alternatív meghajtású új autó talált gazdára, ez 4,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az alternatív hajtású piacon belül a hibrideknél volt a legjelentősebb a növekedés: 2015-höz képest 27 százalékkal, 278 ezerrel nőttek ez eladások ebben a szegmensben - derül ki a Magyar Lízingszövetség az Európai Autógyártók Szövetségének adatai alapján készül összefoglalójából. A tisztán elektromos autóknál 5 százalékkal 155 ezer darabra nőttek az eladások. A gázüzemű autóknál ugyanakkor pedig 20 százalékos volt a visszaesés, így 176 ezer darabot adtak el a kereskedők az Unióban.

Fontosak a költségek

Magyarországon tavaly ősszel lépett életbe az a rendszer, amelynek segítségével maximum 1,5 millió forintos állami támogatást lehet igényelni a villanyautókhoz. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai egyelőre nem érzékelik a villanyautók piacán a növekedést, kevesen kérnek finanszírozást elektromos autókra. Az európai trendeknek megfelelően inkább a hibridek a népszerűek az alternatív hajtású autók esetében. Itthon egyelőre ezres nagyságrendben futnak az utakon zöld rendszámos, tehát plug-in hybrid, vagy tisztán elektromos autók.

A Magyar Lízingszövetség szakértői úgy látják, hogy egyelőre a céges autóvásárlások fűtik a magyar autópiacot és egyre több vásárló figyeli a fenntartási kiadásokat, amelyek a hibrideknél és villanyautóknál alacsonyabbak, mint a hagyományos autóknál. „Éppen ezért a Lízingszövetség szerint a hibridek és a villanyautók fokozódó népszerűsége, a villanyautó-támogatási program hozzájárulhat a magyar flottapiac növekedéséhez” - mondta Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára.

Arányaiban kicsi, de jelentős tempót diktál a flottapiac

A flottaszolgáltatás segítségével ugyanis a vállalkozások rugalmasan finanszírozási keretek mellett tarthatják fenn az autóparkjukat. A flottapiaci növekedésnek a nemzetközi példák alapján bőven van tere Magyarországon: a nyugat-európai országokban a vállalkozások 50-80 százaléka alkalmazza ezt a megoldást a járműpark fenntartására, ezzel szemben a magyar piacon 10 százalék körüli az arány. Az ugyanakkor kedvező, hogy a magyarországi flottapiac jól teljesít. „A múlt évben flottafinanszírozás esetében az új kihelyezések 2016-ban - az előző évhez képest - 16 százalékkal 70 milliárd forint fölé nőttek.

A Magyar Lízingszövetség szerint örömteli az elektromobilitás népszerűsítését célzó kormányzati szándék, ugyanakkor egyelőre a villanyautó-forradalomról még nem beszélhetünk. A nemzetközi tapasztalatok alapján a Magyar Lízingszövetség szakértői szerint rövid távon inkább a hibridmeghajtású autóké lehet a főszerep az új autók piacán, a tisztán elektromos autók piaca pedig ezzel párhuzamosan növekedhet. Ahhoz, hogy ugrásszerű növekedés legyen a tisztán elektromos autók szegmensében többek között a mostaninál komolyabb mértékű ösztönzésre, valamint az áramkút-hálózat bővítésére lenne szükség, valamint a villanyautók árának csökkenésére, amelynek alapja a további műszaki fejlődés eredményeként mérséklődő előállítási költség.

Tóth Zoltán elmondta: Norvégiában és Hollandiában a pénzbeli ösztönzés, az adómentesség mellet például a díjköteles utak és kompok ingyenes használata, a buszsávok megnyitása is hozzájárult a villanyautók elterjedéséhez.

Hibridforradalom van

A hibridek sokkal nagyobb bővülést értek el, mint a hagyományos vagy éppen a villanyautók.

A hagyományos személyautók európai piaca tavaly 7 százalékkal bővült, azaz közel 14 millió - hagyományos - új autó talált gazdára. Ezen belül a magyar piacon 25 százalékkal közel 100 ezerre darabra nőtt az eladott új autók száma. (A tavalyi eladásokról ebben a posztban olvashat bővebben.)

Az “ECV” a villanyautó-eladások alakulását, a “HEV” a hibridautó-értékesítések, az “Other AFV” pedig az egyéb alternatív üzemanyaggal, például gázzal hajtott autók eladásának alkulását mutatja Forrás: ACEA

Az európai piacon a hagyományos autókat lekörözték a hibridek, amelyekből az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint 2016-ban 25 százalékkal több, összesen közel 280 ezer fogyott. Ez persze a hagyományos autók által elért 14 milliós darabszámnak a töredéke, de a dinamika mindenképp figyelemre méltó.  Az adatokból az is látszik, hogy az európai piac jobban szereti a hibrideket, mint a villanyautókat, utóbbiak piaca ugyanis csak 4,8 százalékkal nőtt, ez darabszámban 155 ezres eladást jelentett.

Az biztos, hogy a következő időszakban a hibridek és a villanyautók egyre nagyobb szerepet játszanak majd az európai autópiacon. Egyelőre az eladási adatok arra utalnak, hogy a vevők inkább a normál hatótávolságra képes és elektromos hajtással kombinált hagyományos motoros, alacsony fogyasztású hibridek mellett tették le a garast. Ugyanakkor a villanyautóknál gyors a fejlődés, a következő években nagyobb hatótávolságra lesznek képesek, ha pedig még az árukat is sikerül lejjebb hozni, akkor még nagyobb népszerűségre tehetnek szert.

Trendforduló és 9 százalékos többlet a lízingpiacon

Jelentős növekedést ért el 2016-ban a magyar lízingpiac: a finanszírozott összeg 518 milliárd forintra rúgott, ami 9 százalékkal magasabb az előző évi adatnál és meghaladja a lízingpiaci szakértők által 2016-ra becsült 5 százalékos növekedést is - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az idén folytatódhat a növekedés, elsősorban az alacsony kamatkörnyezet és a vállalkozások fokozódó eszközfinanszírozási igényei miatt.

Folytatódott a bővülés a magyar lízingpiacon. A finanszírozott összeg 518 milliárd forintot tett ki, ami 9 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest, egyúttal jóval meghaladja a Magyar Lízingszövetség 5 százalékos bővüléssel kalkuláló korábbi előrejelzését. A múlt év sorozatban a harmadik év volt, amikor a finanszírozott összeg nőtt: a tavalyi 518 milliárd forintos finanszírozott összeg a 2013-hoz képest 63 százalékos növekedésnek felel meg - ismertette a tavalyi eredményeket a Magyar Lízingszövetség. A szervezet utal arra is, hogy bár a múlt év negyedik negyedévében a finanszírozott összeg elmaradt az előző év azonos időszakában elért kiugró eredménytől. 2015 utolsó három hónapjában ugyanis a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakaszának zárása miatt jelentősen megnőtt az új kihelyezések összege.

Trendforduló

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a 2016-os eredményekről azt mondta: “Amellett, hogy a finanszírozott összeg látványosan emelkedett, örömteli az is, hogy nőtt a lízingcégek tőkekintlévősége. 2015-höz képest 6 százalékkal 66 milliárd forinttal 1138 milliárd forintra emelkedett”. Legutóbb 2010-ben volt példa arra, hogy a lízingcégek tőkekintlévősége az előző évhez képest többlettel zárjon. Az elnök hozzátette, bár a tavalyi 1138 milliárd forintos érték bőven elmarad a válság előtt 2000 milliárd feletti szintektől, a növekedés egyértelműen trendfordulóra utal.

A múlt évben a járműfinanszírozás volt a lízingpiac motorja, a személyautók finanszírozása 9%-kal bővült, a kis- és nagyteherautóknál még ennél is jelentősebb, 19% volt a növekedés, de a flottapiac is bővült 16%-kal. A termelőeszközöknél 6,5 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg. Bár ez a növekedési tempó elmarad a lízingpiac teljes bővülésétől, a Magyar Lízingszövetség szerint a fejlődés örömteli. “Egyrészt azért, mert a tagvállalatok ezen a területen nem vártak lényeges növekedést. Másrészt annak fényében is jó eredmény, hogy a beruházások a múlt év első kilenc hónapjában 14 százalékkal csökkentek” - tette hozzá az elnök.

 

Nyikos Katalin szerint az eszközfinanszírozásban elért növekedés azért is kedvező, mert a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) segítségével sok vállalkozás már a korábbi években lebonyolította a szükséges eszközbeszerzését, mégis megmaradt a kereslet az eszközfinanszírozás iránt. A múlt évben bár fontos szerepet kapott az NHP, de csökkent az aránya az előző évhez képest. A jegybanki hitelprogram adta a finanszírozott összeg 17 százalékát, ami lényeges csökkenést jelent 2015-höz képest, amikor 26 százalékos volt a részesedése. Az összes eszközkategóriában összesen 26%-ot ért el a hitelprogram aránya (tehát némiképp csökkent a súlya az előző évi 29%-hoz képest).

Univerzális finanszírozás és középtávú lehetőség

A Magyar Lízingszövetség szerint a piaci szereplők összességében elégedettek a tavalyi eredményekkel és az idén is növekedésre számítanak. A 2016-os forgatókönyvhöz hasonlóan a járműfinanszírozás lehet a piac egyik motorja, emellett, ha a teljes gazdaságban megindul a beruházások növekedése, akkor az eszközfinanszírozásban is bővülés várható. Nyikos Katalin a Lízingszövetség várakozásairól azt mondta, hogy a 2017-ben és 2018-ban a gazdaságba áramló uniós források a gépberuházásoknak, ezen keresztül pedig a gépfinanszírozásnak lökést adhatnak. “Igaz, a jelenlegi pályázati rendszer a közbeszerzésekkel megnehezíti a forrásokhoz elérését. Nyikos Katalin elmondta, azt egyelőre nem lehet biztosan látni, hogy mikor indulnak növekedésnek a beruházások, ezért most még korai lenne konkrét növekedési előrejelzést adni a lízingpiac 2017-es teljesítményére.

A Magyar Lízingszövetség összességében arra számít, hogy a finanszírozott összeg az idén növekedni fog 2016-hoz képest.

Lehetőséget nyújt a technológiai forradalom

A lízingcégeknek az egyik legfontosabb célja, hogy univerzális finanszírozók legyenek, azaz nem csak a járművekhez, hanem bármilyen szükséges eszközhöz rugalmas és költséghatékony finanszírozást nyújtsanak.

Nyikos Katalin szerint a technológiai forradalom és az igények változása növekedési potenciált biztosít a lízingcégek számára, mégpedig azért, mert a lakosság és a vállalkozások is egyre kevésbé szeretnének tulajdonolni egy-egy eszközt, pusztán használni akarják, márpedig ehhez az egyik legjobb pénzügyi megoldást a lízingkonstrukciók jelentik.

A legjobb megoldást szeretné az autóvásárláshoz?

Akkor olvassa el ezt!

A lízingpiaci számok után most jöjjön egy rendhagyó bejegyzés. Reméljük nem lesz belőle rendszer, de az igazságérzetünk miatt mindenképp érdemes pár dolgot tisztázni annak érdekében, hogy akik autót szeretnének vásárolni és ehhez finanszírozást vennének igénybe, hozzájuthassanak a legjobbhoz. Legalábbis ne csak az egyik oldalt lássák. Ha mindkét oldalt látják, akkor ugyanis kiderül, hogy a legjobb lízingkonstrukciók átlagos thm-jének átlaga alig több mint 6 százalék. Ráadásul vannak 0-ás thm-mel igénybe vehető konstrukciók is.

Érdekes állítással jelent meg a minap a banki hiteleket összehasonlító és közvetítő Bankmonitor egyik cikke. Egy része így szólt (szó szerinti idézet):

“Kevesen vannak olyan szerencsés helyzetben, hogy néhány millió forintot azonnal előteremtsenek, így sokak számára elengedhetetlen a hitelfelvétel. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire vagyunk körültekintőek, mert 5 év alatt körülbelül 100 ezer forintot spórolhatunk meg, ha az olcsóbb megoldást, vagyis a személyi kölcsönt választjuk. Igen, jól hallottuk, a kamatcsökkentések miatt ma már jobban megéri személyi kölcsönt választani, mint a pénzügyi lízinget, mert hasonló feltételek (hitelösszeg, futamidő, kamatozás) mellett előbbi alacsonyabb kamat mellett vehető fel.”

Röviden

Első körben a legfontosabb: az idézet tartalmával az a legnagyobb probléma, hogy megtévesztő. Az alábbiakból ugyanis kiderül, hogy a legjobb lízingkonstrukciók átlagos thm-je lényegesen alacsonyabb, mint a legjobb személyi kölcsönöké. Összességében tehát legjobb lízingkonstrukciók olcsóbbak.

Miből jött az átlag?

A Lízing blognál persze nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy egy-egy kiragadott részletet vesézünk csak ki, de a teljes bankmonitoros cikket sem szeretnénk bevágni. Szóval a cikkben szó van arról is, hogy a Bankmonitor által kínált legjobb feltételekkel elérhető személyi kölcsönök thm-jét (teljes hiteldíjmutató) veti össze három random lízingcég ajánlatában szereplő thm-ek átlagával.

A három kiválasztott lízingcég a CIB, a Merkantil és az MKB Euroleasing, hogy miért pont ezek, arról nem szól a cikk. Ahogy arra sem tettek utalást a bankmonitoros szerzők, hogy egy háromnál jóval több szereplőt és több száz lízingkonstrukciót felvonultató lízingpiacról miért csak három megoldást szerepeltettek az összevetésükben. Ez még akkor is furcsa, ha a több mint 30 lízingcég között vannak olyanok, amelyek semmilyen szinten nem foglalkoznak lakossági autófinanszírozással. Ezzel pusztán azt szeretnénk mondani, hogy három cég ajánlatából nem lehet leképezni egy piaci átlagot, ha azon a piacon jóval több szereplő is van. Ez igaz az élelmiszerpiacon keresztül a cipőkereskedelmen át a számítógépek piacára is.  Mindenesetre így úgy tűnik, mintha a lízing esetében a három random cég ajánlatából adódó átlag thm mutatná a teljes piaci kínálatot. Pedig ez nem így van, nagyon nem.

6,25 százalék

A Bankmonitor azt is írja: “Lízinget már átlagosan 10 százalék körüli thm mellett is igényelhetünk”.

A legnagyobb gond ezzel az, hogy ennél jóval alacsonyabb a lízingpiacon a legjobb konstrukciók átlagos thm-je. Ehhez elég megnézni az piaci szereplők ajánlatait gyűjtő és publikáló Magyar Nemzeti Bank “Hitel- és lízingtermék-választó” alkalmazását. Ha a fix kamatozásúak közül a legjobb három átlagát nézzük, akkor alig több mint 6 százalékos thm adódik, de a piaci átlag is 7-8 százalék körül alakul, ha a változó és fix kamatozású konstrukciókat nézzük. Fontos, hogy vannak 0 százalékos thm-mel elérhető konstrukciók is a piacon. Az azonban biztos, hogy sok olyan lízingkonstrukció van, amely a személyi kölcsönöknél alacsonyabb thm-et biztosít egy autóvásárláshoz.

Persze a százalékoknál érdekesebb, hogy havonta mennyibe kerülne a megvásárolt autó, ha 60  hónapra igényelünk 2,4 millió forintot. A január közepén elérhető három legjobb fix kamatozású lízingkonstrukciók alig több mint 6 százalékos átlagos thm-jével számolva 46-47 ezer forintból kijöhetünk.

Egy szó, mint száz, ha megnézzük, hogy mennyi a legjobb lízingkonstrukciók átlagos thm-jét, akkor világosan látszik, hogy lényegesen olcsóbbak, mint a személyi kölcsönök. 

A legjobb lízingkonstrukciók átlagos thm-je

 

Átlagos teljes hiteldíjmutató

A legjobb három fix kamatozású lízingkonstrukció

6,25%

 

Szakmai vélemény

A tények és a matekozás után jöjjön pár - a témába vágó - gondolat, amely a hiteles tájákoztatásról szól, valamint arról, hogy hol érdemes szétnézni, ha valaki autót szeretne vásárolni és ahhoz finanszírozási konstrukciót, szakmaibban szólva külső forrást szeretne igénybe venni. A blogműfaj engedi a véleményírást is, de a Lízing blog  inkább ragaszkodik a tényekhez. E bejegyzés innentől viszont rendhagyó lesz, mert mégis véleményt mondunk, mindezt szakmai szemmel.

Fontos tisztázni, hogy a Bankmonitor azt ír, amit akar a saját oldalán, mivel hiteleket közvetít, ugyanis ebből él. Az már egy más műfaj, amikor ezt az anyagot egy olyan nézettségű oldal is átveszi, mint az Origo. Így sokkal több emberhez jut el egy olyan információ, ami minden, csak nem teljes körű, mint azt a fenti példában bemutattuk.

Visszatérve a véleményhez. Sem itt a Lízing blogon, de a lízingcégeknél sem bevett gyakorlat, hogy mindenáron propagálnák magukat. Pláne nem jellemző, hogy a szakmai anyagokban a tényadatokat a maguk szempontjából kedvezően állítanák be. Világszerte küzd azzal a média, hogy a tényeken alapuló, ellenőrzött forrásból származó cikkeket megkülönböztesse, elkülönítse azoktól, amelyek csak annak tűnnek, és valójában reklámoznak valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Nem beszélve az álhírekről, amelyek még nagyobb gondot jelentenek. Egy teljes körű elemzésnél érdemes azonos paraméterek alapján vizsgálni az összevetendő dolgokat, nem pedig ez egyik körből kiválasztani a legjobbakat, a másik körből pedig az átlagot. Kiemelten fontos lenne, hogy, ha egy magát szakmainak beállító oldal összehasonlítást végez, akkor azt ne felületesen, hanem az elérhető összes tényadat felhasználásával tegye. A pénzügyi termékeknél ez különösen fontos.

Ki mit árul?

Érdemes azt is tisztázni, hogy egy magát pénzügyi szakértői oldalnak minősítő oldal valójában üzleti vállalkozás, és abból él, hogy hiteleket közvetít jutalék fejében. Ezt a jutalékot pedig a bankok fizetik, akiknek a termékeit összevetik vagy reklámozzák. Mivel  a szóban forgó oldal lízingtermékeket nem közvetít, ezért nem, de legalábbis nem feltétlenül érdekük, hogy a lízingtermék jöjjön ki győztesen egy összevetésből.

A teljes körű és hiteles tájékoztatás érdekében itt azt is meg kell jegyeznünk, hogy a több száz lízingajánlat között van olyan, amelynek a thm-je magasabb lehet, mint a legjobb személyi hiteleké. Megemlítjük azt is, hogy az MNB adatai szerint tavaly novemberben a magyar piacon elérhető személyi kölcsönök átlagos thm-je - átlagos hitelköltség-mutatója - 15,86 százalékos volt. Ilyen thm-nél a fent említett 2,4 millió forintos kocsikölcsön 60 hónapra közel 57 ezer forintos havi kiadásnak felelne meg.

Mi azt tanácsoljuk az autóvásárlást külső forrás bevonásával - tehát valamilyen lízingkonstrukció, hitel vagy kölcsön segítséggel - tervezőknek, hogy érdemes a lízingcégektől is ajánlatot kérniük. Ugyanis elképzelhető, hogy a legjobb személyi hitelekhez képest jobban jár. Nem látunk a jövőbe, és ezért ezt nem is tudjuk garantálni, de azt biztosan állíthatjuk, hogy ez egy nagyon valószínű forgatókönyv.