Új korszak indult a magyar autópiacon, de kihívások is vannak

Tartósan bővül a magyarországi jármű- és autópiac, tavaly a személyautóknál 25 százalékos volt a bővülés, az idei év első négy hónapjában pedig 19 százalékos emelkedés következett - derül ki a Magyar Lízingszövetség és a fennállásának 15. évfordulóját idén ünneplő GÉMOSZ közleményéből. A szervezetek szerint tartósan emelkedő pályára állt az új autók piaca, ezzel egy új korszak indult. Ugyanakkor kihívások is vannak, az újautó-eladások bővülése ellenére az autópark öregszik.  

Kedvező képet mutatnak az elmúlt 1-2 évben látható jármű- és autópiaci folyamatok. 2016-ban 25 százalékkal nőtt a piac, így közel 100 ezer új autó kelt el, az idén is folytatódott a bővülés, az év első négy hónapjában több mint 33 ezer autó talált gazdára, ami 19 százalékos bővülésnek felel meg. Az autópiac maga mögött hagyta a válság kedvezőtlen hatásait és stabil emelkedést mutat - közölte a Magyar Lízingszövetség és az idén 15 éves fennállását ünneplő szakmai szervezet, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ). 

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint az újautó-piac bővülésében fontos szerepet kapott a lízingszektor. 2017-ben számottevően, 64 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg a magánszemélyek újautó-vásárlásainál. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke hozzátette: “Az elmúlt 15 év alatt számos kihívással kellett megküzdenie a magyar autópiacnak, ugyanakkor most egy új korszak indult. Nincs szó autópiaci buborékról, kiegyensúlyozott növekedés várható az új autóknál”.  

A teljes autópiacot nézve komoly kihívásokkal kell megküzdenie a márkakereskedőknek és a lízingtársaságoknak. Bár az újautó-piac kétségtelenül komoly növekedést produkál, még jelentősebb lehetne a növekedés, ha a magas áfa miatt a drágább új autókat külföldi cégen keresztül lízingelő cégek és személyek a magyar piacon vásárolnák meg ezeket az autókat - mondta Tóth Zoltán utalva a Gazdasági Versenyhivatal május elején kiadott ágazati elemzésére. Gablini Gábor szerint további probléma, hogy az újautó-eladások bővülése ellenére a magyarországi autók átlagéletkora tovább nőtt. 2016-ban a személyautók átlagéletkora közel 14,2 év volt, szemben a 2011-es 11,9 évvel, valamint a 2007-ben mért 10,3 évvel. Mindez azzal magyarázható, hogy továbbra is százezres tételben érkeznek külföldről a magyar piacra a 15-20 éves használt autók. 

A Magyar Lízingszövetség és a GÉMOSZ szerint szükség lenne az autók forgalomba helyezéséhez és fenntartásaihoz kötődő kiadások mérséklésére, például a regisztrációs adó rendszerének a módosítására. Szükség lenne ugyanakkor állami ösztönzőkre a környezetvédelmi szempontból jobb besorolású autók esetében, ez pedig hozzájárulna ahhoz, hogy fiatalabb, korszerűbb legyen a magyar autópark. “Az elmúlt évtizedek távlatában abban bízunk, hogy a következő 15 évben korszerű autóknak helyet adó piaccá válik a Magyarország” - mondta Gablini Gábor. 

A Lízingszövetség főtitkára pedig azt mondta, hogy közép- és hosszú távon a kereskedőknek és a lízingcégeknek is figyelemmel kell lenniük a technológiai forradalomra és a gazdasági változásokra. A jövőben például egyre inkább eltolódnak a hangsúlyok az autópiacon is, azaz nem feltétlenül akarnak majd saját autót az emberek, inkább csak arra lesz igényük, hogy használni tudják azt. Mindez a lízingvállalatok számára nagyon komoly lehetőséget jelent majd, amit a márkakereskedőkkel együtt ki is használhatnak. 

A GÉMOSZ 2017. május 30-i, 15 éves ünnepi közgyűlésén és konferenciáján osztotta ki először a frissen alapított GÉMOSZ Nívódíjakat és Partner Nívódíjakat, 9 kategóriában. A  Gépjármű-finanszírozó kategóriában a Merkantil Bank lett a nyertes, a megosztott második helyet a Budapest Bank Autófinanszírozási Üzletága és az MKB-Euroleasing nyerte el. Életműdíjat kapott Krénusz Ferenc, az Óbudai Autójavító Kft. tulajdonos-igazgatója az elmúlt huszonöt éves kiváló munkájáért. Valamint GÉMOSZ Nívódíjban részesült Eppel János, a Porsche Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója „A Szakmáért” kategóriában, elismerve ezzel a márkakereskedőknek nyújtott szakmai segítségét a válság éveiben. További díjazottak voltak a Duna Autó Zrt. mint az év márkakereskedése, a Mirai Autó Kft. mint az év márkaszervize és Juhász Péter, aki a Brill Kft. ügyvezető igazgatójaként az év fiatal márkakereskedője Nívódíjat kapta meg. Illetve GÉMOSZ Partner Nívódíjban részesült a Generali Biztosító Zrt. mint az év biztosítója, az UniCredit Bank Zrt. mint az év bankja, és a Totalcar autós média mint az év médiapartnere.  

Együtt könnyebb lesz

Ünnep az autópiacon: 15 éves a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ)

Pörög az új autópiac. Ugyanakkor egyre korosabb a magyar autóflotta. Kedvező és kedvezőtlen folyamatok egyaránt vannak, na és kihívások.

Régóta hónapról hónapra gömbölyödik a magyar jármű- és autópiac. Számokban: 2016-ban 25 százalékkal nőtt a piac, így közel 100 ezer új autó kelt el, az idén is folytatódott a bővülés, az év első négy hónapjában több mint 33 ezer autó talált gazdára, ami 19 százalékos bővülésnek felel meg.

Az autópiaci bővülésben tehát fontos szereplők a lízingcégek, ugyanúgy, mint maguk a márkakereskedők, akik idén fontos mérföldkőhöz érkeztek. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) ugyanis 15-ik születésnapját ünnepli. A márkakereskedők és a lízingcégek együttműködését beszédes adatok bizonyítják. Az autó- és kisteherautó-lízing 40 százaléka a teljes lízingpiacnak és ezek döntő hányada a márkakereskedőkön keresztül jön létre. Ez fordítva is igaz, nagyjából minden 10 eladott autóból 4 kap lízingfinanszírozást.  Hab a tortán, hogy számottevően, 64 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg a magánszemélyek újautó-vásárlásainál.

A lízingcégek és a márkakereskedők egymásra vannak utalva, márkakereskedők nélkül nincs autólízing és ez fordítva is igaz. Hosszú távon csak az eddigi szoros együttműködés folyatatásával valósulhat meg a további növekedés. Számtalan közös ügyfele van a GÉMOSZ-tagoknak és a lízingvállalatoknak, legyen szó cégekről vagy magánszemélyekről. Közösen tudnak tenni azért, hogy az ügyfelek, a jövőbeni autótulajdonosok elégedettek legyenek.

Együtt könnyebb lesz

A látványos bővülésről szóló örömteli újautó-piaci adatok mellett azért vannak kevésbé örömteli folyamatok. Bár az újautó-piac a fenti számok alapján kiválóan teljesít, még jelentősebb lehetne a növekedés, ha a magas áfa miatt a drágább új autókat külföldi cégen keresztül lízingelő cégek és személyek a magyar piacon vásárolnák meg ezeket az autókat;  derül ki a Gazdasági Versenyhivatal május elején kiadott ágazati elemzéséből.

gemosz.png

Miközben egyébként az újautó-eladások növekednek, a magyarországi autók átlagéletkora még mindig magas, sőt 2007 óta fokozatosan emelkedik. 2016-ban a személyautók átlagéletkora közel 13,9 év volt, szemben a 2011-es 11,9 évvel, valamint a 2007-ben mért 10,3 évvel. Mindez azzal magyarázható, hogy továbbra is jelentős tételben érkeznek külföldről a magyar piacra a viszonylag koros használt autók.

A márkakereskedőknek és a lízingvállalatoknak a fent említett közös együttműködés keretében kell tenniük azért, hogy a tömeges régi használt autók importja visszaszoruljon, és korszerű, biztonságos, környezetbarátabb autók kerüljenek az utakra. A lízingszektor ebben bízva kíván boldog születésnapot a GÉMOSZ-nak, és bízik benne, hogy a következő években sikerül elérni a célokat.

Magyar Lízingszövetség: Tempós évkezdés a lízingpiacon

Lendületesen kezdte az évet a lízingpiac: a finanszírozott összeg 127,5 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben 23 százalékos bővülést jelent - közölte a Magyar Lízingszövetség. A legtöbb szegmensben növekedés volt, kiugró bővülést ért el többek között az termelőeszköz-, a gép- és a flottafinanszírozás. A Lízingszövetség az idén további fejlődésre számít, elsősorban a kis- és középvállalkozások eszközfinanszírozási igényei miatt.

Az elmúlt öt év legjobb eredményével zárta az első negyedévet a magyarországi lízingpiac. A finanszírozott összeg, azaz az új kihelyezések 127,5 milliárd forintra rúgtak, ami 23 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakában elért 103 milliárdhoz képest. Ráadásul 2013 óta messze a legmagasabb első negyedéves összeg.

„Bőven a várakozások felett teljesített a piac, 2017-re ugyanis 5 százalékos bővülést vártunk” - értékelte az első negyedéves teljesítményt Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A negyedéves adatokból kiderül az is, hogy a tőkekintlévőség is emelkedetett. „A múlt évi trendforduló után az idei első negyedévben pedig folytatódott az emelkedés”, - fogalmazott Tóth Zoltán.

Tovább olvasom

Traktorboom a magyar piacon

Bár az újautó-eladások az idén is növekedést mutatnak, a traktoroknál kiugró, 88 százalékos volt a piacbővülés az év elején - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet elemzése szerint a lízingpiacon belül ez elmúlt tíz évben egyre nagyobb szerepet kaptak a mezőgazdasági gépek, amelyek aránya az új kihelyezéseknél 15 százalék körüli. A Lízingszövetség előrejelzése szerint a mezőgép- és agrárfinanszírozásban pedig egyre fontosabb szerepet kapnak a lízingkonstrukciók.

A traktorok lekörözték az idén januárban 15 százalékos növekedés elérő autópiacot. Magyarországon ugyanis januárban összesen 333 traktor talált gazdára, ami 88 százalékos növekedést jelent tavaly januárhoz képest.

Az úgynevezett lassú traktorokból 115 százalékos, a sima traktoroknál pedig közel 60 százalékos volt a növekedés - derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse kimutatásain alapuló összesítéséből. A traktorok mellett még a nehézpótkocsiknál volt hasonlóan kimagasló, közel 100 százalékos növekedés januárban, utóbbi járművekből 263 darab talált gazdára.

Traktorok vs. lízingpiac

A traktor- és nehézpótkocsik piacán a lízingcégek fontos szereplőnek számítanak. Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta, hogy mezőgép-finanszírozáson belül magas a traktoreladások aránya, a finanszírozott érték több mint 50 százalékát adják.

A mezőgép-finanszírozás évek óta egyre jobb eredményeket ér el a Lízingszövetség az adatokat 2007-ig visszamenőleg összesítő elemzése szerint. 2007-től 2013-ig évente közel 44 milliárd forintra rúgott a mezőgépeknél a finanszírozott összeg, amely az új kihelyezéseket jelenti. Ezzel szemben 2014 és 2016 között valamennyi évben 70 milliárd forint felett volt a finanszírozott összege a mezőgépek szegmensében.

Tovább olvasom

100 billió forint landolt az európai lízingpiacon

Hozza az európai szintet a magyar piac

Összesen 312 milliárd euróra rúgott tavaly a finanszírozott összeg az európai lízingpiacon, ami több mint 11 százalékos éves növekedést jelent - ismertette a Leaseurope friss adatait a Magyar Lízingszövetség. A magyar piac lépést tart az európaival, hiszen a magyar lízingcégek 9 százalékkal növelték a finanszírozott összeget.

Jelentős bővülést értek el a múlt évben az európai lízingpiac szereplői az európai lízingcégeket tömörítő Leaseurope elemzése szerint - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az európai lízingvállalatoknál a finanszírozott érték 2016-ban összesen 312 milliárd euróra - vagyis közel 100 billió forintra - rúgott, ez pedig több mint 11 százalékos bővülést jelentett az előző évhez képest.

A 312 milliárd eurós finanszírozott érték túlnyomó részét - több mint 95 százalékát - a jármű- és eszközfinanszírozási szegmens adta, az ingatlanlízing részesedése 5 százalék alatt maradt. A járműfinanszírozásban az új kihelyezések 13 százalékkal, az eszközfinanszírozásban pedig 8,5 százalékkal nőttek az európai piacon.

Magyar és európai piac fej fej mellett

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára az európai adatokat értékelve azt mondta, hogy bár az európai gazdaság tavaly még nem teljesített igazán jól, ám a lízingpiacon már látványos volt a bővülés. Hozzátette, hogy a magyar lízingpiac a finanszírozott összeg növekedésének mértékét tekintve gyakorlatilag lépést tartott az európai lízingcégekkel, ami örömteli eredmény. „A tagvállalataink az új kihelyezéseknél ugyanis 9 százalékos bővülést értek el 2016-ban, ez pedig alig marad el a 11 százalékot meghaladó növekedésről szóló európai mutatótól” - hozta párhuzamba a magyar és az európai eredményeket Tóth Zoltán.

Egy, a Leaseurope által készített, és az európai lízingpiac prominens szereplőinek részvételével készült friss felmérés azt is megmutatta, hogy a cégek többsége fejlődni tudott a tavalyi év során.  A kockázati költségek estek, és 2016 végére a válság óta rekordmélységbe süllyedtek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az eszközarányos jövedelmezőség stabil maradt, míg a bevételarányos jövedelmezőség valamelyest nőni is tudott.

 

Tovább olvasom

Új elnökségi tagot választott a Lízingszövetség

Új elnökségi tagot választott a Magyar Lízingszövetség: a Merkantil Bankcsoport flottaüzletágának vezetőjét, az évtizedes lízingpiaci múlttal rendelkező Zs. Nagy István a testületi tagságáról lemondó Merk Gábort váltja. Zs. Nagy István szerint a bővülő lízingpiac szereplői számára a szolgáltatásokkal kiegészített eszközfinanszírozás jelenti a legnagyobb lehetőséget a növekedésre.

Áprilistól új taggal bővül a Magyar Lízingszövetség elnöksége, miután az OTP-csoporthoz tartozó lízingcégeknél dolgozó Merk Gábor lemondott tisztségéről. Az Lízingszövetség áprilisi közgyűlésén Zs. Nagy Istvánt választották meg elnökségi tagnak.

20170411_zsnagy.jpg

A közgazdász és gazdasági mérnöki végzettsége mellett könyvvizsgálói és adószakértői képzettséggel is rendelkező Zs. Nagy István évtizedes lízingpiaci múlttal rendelkezik. Többségében értékesítési területen szerzett tapasztalatot, lakossági, vállalati gépjármű finanszírozásban, de többek között dolgozott lízingkockázati döntéshozóként és Nagyhaszon-gépjármű üzletágvezetőként is. Jelenleg pedig az OTP-csoporthoz tartozó Merkantil Ingatlan Lízing Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, valamint a Merkantil Bérlet Kft. flottaüzletágának vezetője.

“Mind a Lízingszövetség, mind az elnökség egyik legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon a lízingpiac további bővüléséhez. A cél, hogy a költséghatékony és rugalmas finanszírozási konstrukciókat kínáló lízingvállalatok univerzális finanszírozóvá és szolgáltatóvá is váljanak egyben és így, növeljék piaci részesedésüket, akár a lakossági, akár a vállalati eszközfinanszírozásban. Mára az ügyfélmegtartás elengedhetetlen feltétele a folyamatos innováció!” - mondta Zs. Nagy István. Hozzátette: Magyarországon jelentős potenciáli van a flottafinanszírozásban is, mivel a nyugat-európai szintekhez képest viszonylag alacsony az arány a magyar vállalkozások körében.

Zs. Nagy István szerint a következő években a jármű-, flottafinanszírozásban további növekedés várható, de emellett a lízingpiaci szereplők a várható gazdasági növekedés miatt egyre nagyobb teret kaphatnak a vállalatok, ezen belül is a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseiben.

A hibridek és a villanyautók is segíthetik a flottapiac bővülését

Az uniós villanyautó-piac közel 5 százalékkal nőtt tavaly, de a hibrideknél jóval nagyobb, 27 százalékos volt a bővülés. Mind a hibridek, mint a villanyautók segíthetik a jövőben a flottapiac bővülését - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet szerint azonban a villanyautók térnyeréséhez további ösztönzőkre lenne szükség.

A múlt évben az Európai Unióban összesen közel 660 ezer darab alternatív meghajtású új autó talált gazdára, ez 4,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az alternatív hajtású piacon belül a hibrideknél volt a legjelentősebb a növekedés: 2015-höz képest 27 százalékkal, 278 ezerrel nőttek ez eladások ebben a szegmensben - derül ki a Magyar Lízingszövetség az Európai Autógyártók Szövetségének adatai alapján készül összefoglalójából. A tisztán elektromos autóknál 5 százalékkal 155 ezer darabra nőttek az eladások. A gázüzemű autóknál ugyanakkor pedig 20 százalékos volt a visszaesés, így 176 ezer darabot adtak el a kereskedők az Unióban.

Fontosak a költségek

Magyarországon tavaly ősszel lépett életbe az a rendszer, amelynek segítségével maximum 1,5 millió forintos állami támogatást lehet igényelni a villanyautókhoz. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai egyelőre nem érzékelik a villanyautók piacán a növekedést, kevesen kérnek finanszírozást elektromos autókra. Az európai trendeknek megfelelően inkább a hibridek a népszerűek az alternatív hajtású autók esetében. Itthon egyelőre ezres nagyságrendben futnak az utakon zöld rendszámos, tehát plug-in hybrid, vagy tisztán elektromos autók.

A Magyar Lízingszövetség szakértői úgy látják, hogy egyelőre a céges autóvásárlások fűtik a magyar autópiacot és egyre több vásárló figyeli a fenntartási kiadásokat, amelyek a hibrideknél és villanyautóknál alacsonyabbak, mint a hagyományos autóknál. „Éppen ezért a Lízingszövetség szerint a hibridek és a villanyautók fokozódó népszerűsége, a villanyautó-támogatási program hozzájárulhat a magyar flottapiac növekedéséhez” - mondta Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára.

Arányaiban kicsi, de jelentős tempót diktál a flottapiac

A flottaszolgáltatás segítségével ugyanis a vállalkozások rugalmasan finanszírozási keretek mellett tarthatják fenn az autóparkjukat. A flottapiaci növekedésnek a nemzetközi példák alapján bőven van tere Magyarországon: a nyugat-európai országokban a vállalkozások 50-80 százaléka alkalmazza ezt a megoldást a járműpark fenntartására, ezzel szemben a magyar piacon 10 százalék körüli az arány. Az ugyanakkor kedvező, hogy a magyarországi flottapiac jól teljesít. „A múlt évben flottafinanszírozás esetében az új kihelyezések 2016-ban - az előző évhez képest - 16 százalékkal 70 milliárd forint fölé nőttek.

A Magyar Lízingszövetség szerint örömteli az elektromobilitás népszerűsítését célzó kormányzati szándék, ugyanakkor egyelőre a villanyautó-forradalomról még nem beszélhetünk. A nemzetközi tapasztalatok alapján a Magyar Lízingszövetség szakértői szerint rövid távon inkább a hibridmeghajtású autóké lehet a főszerep az új autók piacán, a tisztán elektromos autók piaca pedig ezzel párhuzamosan növekedhet. Ahhoz, hogy ugrásszerű növekedés legyen a tisztán elektromos autók szegmensében többek között a mostaninál komolyabb mértékű ösztönzésre, valamint az áramkút-hálózat bővítésére lenne szükség, valamint a villanyautók árának csökkenésére, amelynek alapja a további műszaki fejlődés eredményeként mérséklődő előállítási költség.

Tóth Zoltán elmondta: Norvégiában és Hollandiában a pénzbeli ösztönzés, az adómentesség mellet például a díjköteles utak és kompok ingyenes használata, a buszsávok megnyitása is hozzájárult a villanyautók elterjedéséhez.

Hibridforradalom van

A hibridek sokkal nagyobb bővülést értek el, mint a hagyományos vagy éppen a villanyautók.

A hagyományos személyautók európai piaca tavaly 7 százalékkal bővült, azaz közel 14 millió - hagyományos - új autó talált gazdára. Ezen belül a magyar piacon 25 százalékkal közel 100 ezerre darabra nőtt az eladott új autók száma. (A tavalyi eladásokról ebben a posztban olvashat bővebben.)

Az “ECV” a villanyautó-eladások alakulását, a “HEV” a hibridautó-értékesítések, az “Other AFV” pedig az egyéb alternatív üzemanyaggal, például gázzal hajtott autók eladásának alkulását mutatja Forrás: ACEA

Az európai piacon a hagyományos autókat lekörözték a hibridek, amelyekből az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint 2016-ban 25 százalékkal több, összesen közel 280 ezer fogyott. Ez persze a hagyományos autók által elért 14 milliós darabszámnak a töredéke, de a dinamika mindenképp figyelemre méltó.  Az adatokból az is látszik, hogy az európai piac jobban szereti a hibrideket, mint a villanyautókat, utóbbiak piaca ugyanis csak 4,8 százalékkal nőtt, ez darabszámban 155 ezres eladást jelentett.

Az biztos, hogy a következő időszakban a hibridek és a villanyautók egyre nagyobb szerepet játszanak majd az európai autópiacon. Egyelőre az eladási adatok arra utalnak, hogy a vevők inkább a normál hatótávolságra képes és elektromos hajtással kombinált hagyományos motoros, alacsony fogyasztású hibridek mellett tették le a garast. Ugyanakkor a villanyautóknál gyors a fejlődés, a következő években nagyobb hatótávolságra lesznek képesek, ha pedig még az árukat is sikerül lejjebb hozni, akkor még nagyobb népszerűségre tehetnek szert.

Trendforduló és 9 százalékos többlet a lízingpiacon

Jelentős növekedést ért el 2016-ban a magyar lízingpiac: a finanszírozott összeg 518 milliárd forintra rúgott, ami 9 százalékkal magasabb az előző évi adatnál és meghaladja a lízingpiaci szakértők által 2016-ra becsült 5 százalékos növekedést is - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az idén folytatódhat a növekedés, elsősorban az alacsony kamatkörnyezet és a vállalkozások fokozódó eszközfinanszírozási igényei miatt.

Folytatódott a bővülés a magyar lízingpiacon. A finanszírozott összeg 518 milliárd forintot tett ki, ami 9 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest, egyúttal jóval meghaladja a Magyar Lízingszövetség 5 százalékos bővüléssel kalkuláló korábbi előrejelzését. A múlt év sorozatban a harmadik év volt, amikor a finanszírozott összeg nőtt: a tavalyi 518 milliárd forintos finanszírozott összeg a 2013-hoz képest 63 százalékos növekedésnek felel meg - ismertette a tavalyi eredményeket a Magyar Lízingszövetség. A szervezet utal arra is, hogy bár a múlt év negyedik negyedévében a finanszírozott összeg elmaradt az előző év azonos időszakában elért kiugró eredménytől. 2015 utolsó három hónapjában ugyanis a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakaszának zárása miatt jelentősen megnőtt az új kihelyezések összege.

Trendforduló

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a 2016-os eredményekről azt mondta: “Amellett, hogy a finanszírozott összeg látványosan emelkedett, örömteli az is, hogy nőtt a lízingcégek tőkekintlévősége. 2015-höz képest 6 százalékkal 66 milliárd forinttal 1138 milliárd forintra emelkedett”. Legutóbb 2010-ben volt példa arra, hogy a lízingcégek tőkekintlévősége az előző évhez képest többlettel zárjon. Az elnök hozzátette, bár a tavalyi 1138 milliárd forintos érték bőven elmarad a válság előtt 2000 milliárd feletti szintektől, a növekedés egyértelműen trendfordulóra utal.

A múlt évben a járműfinanszírozás volt a lízingpiac motorja, a személyautók finanszírozása 9%-kal bővült, a kis- és nagyteherautóknál még ennél is jelentősebb, 19% volt a növekedés, de a flottapiac is bővült 16%-kal. A termelőeszközöknél 6,5 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg. Bár ez a növekedési tempó elmarad a lízingpiac teljes bővülésétől, a Magyar Lízingszövetség szerint a fejlődés örömteli. “Egyrészt azért, mert a tagvállalatok ezen a területen nem vártak lényeges növekedést. Másrészt annak fényében is jó eredmény, hogy a beruházások a múlt év első kilenc hónapjában 14 százalékkal csökkentek” - tette hozzá az elnök.

 

Nyikos Katalin szerint az eszközfinanszírozásban elért növekedés azért is kedvező, mert a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) segítségével sok vállalkozás már a korábbi években lebonyolította a szükséges eszközbeszerzését, mégis megmaradt a kereslet az eszközfinanszírozás iránt. A múlt évben bár fontos szerepet kapott az NHP, de csökkent az aránya az előző évhez képest. A jegybanki hitelprogram adta a finanszírozott összeg 17 százalékát, ami lényeges csökkenést jelent 2015-höz képest, amikor 26 százalékos volt a részesedése. Az összes eszközkategóriában összesen 26%-ot ért el a hitelprogram aránya (tehát némiképp csökkent a súlya az előző évi 29%-hoz képest).

Univerzális finanszírozás és középtávú lehetőség

A Magyar Lízingszövetség szerint a piaci szereplők összességében elégedettek a tavalyi eredményekkel és az idén is növekedésre számítanak. A 2016-os forgatókönyvhöz hasonlóan a járműfinanszírozás lehet a piac egyik motorja, emellett, ha a teljes gazdaságban megindul a beruházások növekedése, akkor az eszközfinanszírozásban is bővülés várható. Nyikos Katalin a Lízingszövetség várakozásairól azt mondta, hogy a 2017-ben és 2018-ban a gazdaságba áramló uniós források a gépberuházásoknak, ezen keresztül pedig a gépfinanszírozásnak lökést adhatnak. “Igaz, a jelenlegi pályázati rendszer a közbeszerzésekkel megnehezíti a forrásokhoz elérését. Nyikos Katalin elmondta, azt egyelőre nem lehet biztosan látni, hogy mikor indulnak növekedésnek a beruházások, ezért most még korai lenne konkrét növekedési előrejelzést adni a lízingpiac 2017-es teljesítményére.

A Magyar Lízingszövetség összességében arra számít, hogy a finanszírozott összeg az idén növekedni fog 2016-hoz képest.

Lehetőséget nyújt a technológiai forradalom

A lízingcégeknek az egyik legfontosabb célja, hogy univerzális finanszírozók legyenek, azaz nem csak a járművekhez, hanem bármilyen szükséges eszközhöz rugalmas és költséghatékony finanszírozást nyújtsanak.

Nyikos Katalin szerint a technológiai forradalom és az igények változása növekedési potenciált biztosít a lízingcégek számára, mégpedig azért, mert a lakosság és a vállalkozások is egyre kevésbé szeretnének tulajdonolni egy-egy eszközt, pusztán használni akarják, márpedig ehhez az egyik legjobb pénzügyi megoldást a lízingkonstrukciók jelentik.