Jöhet az elektromosautó-flották kora

Az állami támogatás a lízingelt autókra is igényelhető

 

Az elektromos autók vásárlásához igényelhető állami támogatási rendszer elindítása a magyar autópark korszerűsítésének fontos és üdvözlendő lépése - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet tagvállalatai szerint a villanyautók támogatása a flottapiacra is kedvező hatással lehet. A Lízingszövetség autófinanszírozással foglalkozó tagvállalatai üdvözölték a kormányzati lépést és többségük jelezte szándékát, hogy részt vesz a programban.

Október végétől lehet igényelni állami támogatást a tisztán elektromos autók vásárlására. A program keretében egy 15 millió forintnál olcsóbb autó bruttó vételárának 21 százalékát, maximum 1,5 millió forintot lehet vissza nem térítendő állami támogatásként igényelni. Az idén 2 milliárd forintos a támogatás keret, azaz több mint 1300 elektromos autó megvásárlását segíti az állam.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a lízingcégek nevében üdvözölte a lépést. „Az, hogy tisztán elektromos személy- és kisteherautók állami támogatással, bármilyen finanszírozással (nyílt vagy zárt pénzügyi lízing illetve operatív lízing) megvásárolhatók, arra utal, hogy az állam ösztönözni szeretné az elektromosautó-flották elterjedését is” - mondta a főtitkár. A szabályok szerint a magánszemélyek maximum 1 darab autóhoz, a cégek és költségvetési szervezetek pedig maximum 5 darab elektromos autóra kaphatnak támogatást, ezek a korlátozások a végfelhasználókra érvényesek.

bmw-electric-car-i3-charging-e-car-vehicle-source-jan-woitas-dpa-61332527-e1471854509598.jpg

A Lízingszövetség autófinanszírozással foglalkozó tagvállalatai üdvözölték a kormányzati lépést és többségük jelezte szándékát, hogy részt vesz a programban. Tóth Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a lízingcégek napokon belül megjelennek a piacon az erre a célra fejlesztett termékeikkel. Ezért az elektromos autó lízingelését tervező cégeknek és magánszemélyeknek érdemes kivárniuk a legkedvezőbb konstrukciókat.   

A Magyar Lízingszövetség szakértői szerint a villanyautó-támogatási program a magyar flottapiac bővülését is elősegítheti. Bár flottaszolgáltatás a cégek számára költséghatékonyan és rugalmasan kezelhető járműparkot biztosít, Magyarországon nemzetközi összevetésben alacsony a flottapiac aránya.  Az elektromosautó-támogatási rendszer a flottapiac bővülése mellett hozzájárulhat ahhoz is, hogy a magyarországi személy- és kisteherautó-park környezetbarát autókkal korszerűsödjön.

Közel 20 százalékos bővülés a lízingpiacon

A lízingpiacon 360 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg a harmadik negyed év végére, ami jelentős, 19 százalékos növekedést jelent éves szinten - közölte a friss adatokat a Magyar Lízingszövetség. A harmadik negyedévben  a  géplízing (agrár, építőipar, IT nélküli) esetében még dinamikusabb, 37 százalékos volt a növekedés.  A személy- és kishaszongépjármű lízing finanszírozás 25 százalékkal, míg a flottafinanszírozás 19 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A lízingcégek arra számítanak, hogy a következő időszakban folytatódhat a kiegyensúlyozott piaci növekedés.

A harmadik negyedévben is folytatódott a növekedés a magyarországi lízingpiacon. A lízingvállalatok 2016 szeptember végéig összesen 360 milliárd forint forrást helyeztek ki, ez a múlt év azonos időszakában elért 303 milliárd forinthoz képest 19 százalékos növekedésnek felel meg, kétéves összevetésben pedig 34 százalékos többletet jelent - ismertette a Magyar Lízingszövetség a tagvállalatok harmadik negyedéves összesített adatait.

 

Nyikos Katalin, a szervezet elnöke azt mondta: „A trend egyértelmű: a lízingpiaci növekedés folytatódott, ami részben az alacsony kamatkörnyezetnek, a vállalkozások erősödésének is köszönhető. Szintén szerepe volt a bővülésben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának, ezen keresztül 88 milliárd forintot helyeztek ki a lízingcégek. Ez a teljes 360 milliárd forintos finanszírozott összeg 25 százalékát fedte le. Az exporttal foglalkozó cégeknek szánt EXIM-program keretében a finanszírozott összeg 10 milliárd forintra rúgott, ez a teljes piac 3 százalékát adta.

A harmadik negyedévben a teherautókat és a mezőgazdasági gépeket is tartalmazó termelőeszközöknél a finanszírozott összeg 15 százalékkal 200 milliárd forintra nőtt éves összeveté

sben. A termelő berendezések esetében a bővülés még dinamikusabb, eléri a 36 százalékot, a kihelyezett összeg pedig meghaladja a 34 milliárd forintot.

Az agrárlízingben a kihelyezett összeg 49 milliárd forintot tett ki, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Nyikos Katalin közölte: „A több szegmensben elért két számjegyű emelkedés mindenképpen örömteli, és a kiegyensúlyozott, több pilléren álló lízingpiac irányába mutat. A lízingcégek számára ugyanis nagyon fontos a járműfinanszírozás, de nem csak ezen a téren kell rájuk gondolni, hanem szinte bármilyen eszköz más eszköz beszerzésében partnerek lehetnek.” Az építőipari, IT és egyéb berendezéseknél 13 százalékos a bővülés.

A mezőgazdasági gépek finanszírozásában a jegybanki hitelprogramnak kiemelkedő jelentősége volt: a kihelyezések több, mint 80 százaléka, mintegy 40 milliárd forint az NHP keretében került a gazdákhoz. Az MNB adatai alapján a programban rendelkezésre álló források csaknem egyharmadát lízing formában vették igénybe, ami jól mutatja, hogy a lízing milyen fontos szerepet játszik a hazai KKV-k finanszírozásában.

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint a jövőben folytatódhat a stabil növekedés a piacon. A járműpiac bővülésével párhuzamosan bővülő járműfinanszírozás mellett az termelőeszköz- és gépfinanszírozásban is növekedés várható. Részben azért, mert a lízingcégek által kínált eszközfinanszírozási megoldások versenyképesek a banki konstrukciókkal.

A növekedésre tett prognózist alátámasztja az is, hogy a Lízingszövetség idén készített kutatása szerint a 100 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások 21 százalékának van futó lízingszerződése konstrukcióval, így a lízing a hagyományos beruházási hitel mellett a legelterjedtebb finanszírozási forma ebben a körben.

Nemzetközi porondra lép a Lízingszövetség

A Magyar Lízingszövetség a Leaseurope tagja lett

A Magyar Lízingszövetség a közelmúltban csatlakozott az európai lízingszervezeteket tömörítő Leaseurope-hoz. A Leaserope egy ernyőszervezet, amely mind a lízing, mind pedig az autó- és járműipari bérlést magában foglaló iparágakat képviseli Európában Az együttműködés eredményeként a Magyar Lízingszövetség és tagvállalatai szorosabb együttműködést alakíthatnak ki a többi országban működő lízingszövetségekkel és lízingtársaságokkal, emellett pontosabb képet kaphatnak a piaci folyamatokról.

Nemzetközi szintre lép a Magyar Lízingszövetség, amely teljes jogú tagja lesz a Leaseurope-nak (European Federation of Leasing Company Associations), az európai lízingszövetségeket és az autó- és járműbérlést magában foglaló iparágakat képviselő szervezetnek. A Leaseurope évtizedes múlttal rendelkezik: az 1972 óta ernyőszövetségként működik, a Magyar Lízingszövetség tagságával pedig már 34 ország 47 nemzeti szervezetét képviselik.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „A Leaseurope-pal való együttműködés lehetővé teszi, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a nemzetközi lízingszervezetekkel, és így pontosabban követhetjük a nemzetközi piaci folyamatokat”.

„Az idei első negyedévben a Leaseurope tagszervezeteihez tartozó lízingcégek 22 milliárd euró értékben kötöttek új szerződéseket, ami 8,8 százalékos növekedést jelentett éves szinten. Ez azt mutatja, hogy az európai lízingpiac növekedésben van, csakúgy, mint a magyar” - mondta Nyikos Katalin a Leaseurope adatai idézve a nemzetközi lízingpiac teljesítményéről.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a tagvállalatoknál a finanszírozott összeg az első félév végén 235 milliárd forintra rúgott, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

Leon Dheane, a Leaseurope igazgatója elmondta: „A Leaseurope teljes jogú tagként köszönti a Magyar Lízingszövetséget. Minél több piacot képviselünk, annál erősebb a hangunk, és annál jobban meg tudjuk védeni a lízingszektort. A Magyar Lízingszövetség teljes jogú tagságával a Leaseurope-nak jobb rálátása lesz a magyar lízingpiacra, és az ágazat érdekeit jobban tudja majd kommunikálni az érdekelt felek felé Magyarországon, valamint kapcsolatokat tud létrehozni a magyar lízingszektor képviselői és európai társaik között."

A növekedéshez passzol a lízing

Nagyobb arányban veszik igénybe a lízinget az innovatív cégek mellett a fejlődésben lévő kis- és közepes vállalkozások. Az elmúlt két évben jelentős innovációt - például termékfejlesztést vagy -bevezetést - végrehajtó vállalkozásoknak a 38 százaléka használta a lízinget, mint finanszírozási formát. Ezzel szemben azok a cégek, amelyeknél nem volt innovációs változás, csak 19 százalékos a lízing aránya.

A kutatás szerint az árbevételüket a legutóbbi pénzügyi évükben növelő vállalkozásoknak a 29 százalékának van lízingkonstrukciója, míg a stagnáló árbevételű társaságoknál 18 százalékos volt ez az arány, a csökkenő árbevételű cégeknek pedig csak a 6 százaléka rendelkezik lízingkonstrukcióval. A biztos alapokkal rendelkező cégek körében is népszerű a lízing: a cégvezetők által teljesen stabil helyzetűnek minősített cégek a 22 százalékának vesz igénybe lízingkonstrukciót, a kevésbé stabilnak mondott cégeknél azonban 8 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a kutatásról azt mondta: „Az eredmények egyértelműek azt jelzik, hogy a fejlődő, innovációkat preferáló, növekedésben lévő cégek táborában népszerűek a lízingkonstrukciók, amelyek költséghatékony és rugalmas finanszírozási formát jelentenek.”

 A Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a következő 1-2 évben fokozott igény lesz a lízingkonstrukciókra. A járműfinanszírozás mellett egyre nagyobb részesedése lehet a lízingnek az agrárfinanszírozásban és az eszközbeszerzésekben is.

A kutatásról

A Magyar Lízingszövetség megbízásából a GfK telefonos interjúk segítségével, 100 millió és 2 milliárd forint árbevételű magyarországi cégek körében végezte a felmérést. A megkeresések során a vállalkozások pénzügyi döntésekben résztvevő 300 vezetője válaszolt a kérdésekre. Az eredmények reprezentativitása érdekében az adatfelvétel értékei a KSH adatai szerint súlyozottak.

Új főtitkár a Magyar Lízingszövetségnél

Szeptember 15-től a több mint két évtizedes szakmai múlttal rendelkező dr. Tóth Zoltán látja el a Magyar Lízingszövetség főtitkári feladatait - közölte a szervezet. A főtitkár szerint a lízingpiac stabil fejlődő pályán van, és a jövőben a lízingtársaságok egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a járműfinanszírozás mellett a vállalkozások eszközfinanszírozásában kulcsszerepet vállaljanak.

Dr. Tóth Zoltánt választotta meg új főtitkárnak legutóbbi - szeptember elején tartott ülésén - a Magyar Lízingszövetség vezetése, miután távozik posztjáról Lévai Gábor, aki 2006 óta töltötte be a pozíciót. A jogi és közgazdasági végzettségű, 47 éves dr. Tóth Zoltán több mint két évtizedes pénzügyi területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik. A kilencvenes években a Magyarországi Volksbank jogi és a hitelosztályának vezetőjeként dolgozott. Majd - 1997-től 2007-ig - az MKB Euroleasingnél volt vezető beosztásokban, 2008-tól mostanáig pedig az MKB Euroleasing bulgáriai leányvállalatát irányította ügyvezetőként.

ff71df51f083f88ef7f81431e64bb307.png

A főtitkár-váltásról Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: az eddigi főtitkár, Lévai Gábor más irányú elfoglaltságai miatt távozik posztról. A szövetség elnöksége tudomásul vette a korábbi főtitkár döntését, hosszú éveken át tartó odaadó munkáját ezúton is megköszönik, és további szakmai sikereket kívánnak neki.

Az elnök hozzátette: dr. Tóth Zoltán komoly szakmai múlttal és nemzetközi tapasztalattal rendelkező lízingszakember, akinek fontos szerepe lesz abban, hogy a Magyar Lízingszövetség és tagvállalatainak fejlődését elősegítse.

“Megtiszteltetés a főtitkári kinevezés. A legfontosabb feladataim között lesz, hogy a Magyar Lízingszövetségtől a tagvállalatok minden támogatást megkapjanak” - mondta dr. Tóth Zoltán. A szakember közölte azt is, hogy a magyarországi lízingpiac fejlődésben van, és a cél, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a növekedés. Ehhez jó alapot ad a gazdasági növekedés, az alacsony kamatkörnyezet is. Az újonnan kinevezett főtitkár szerint fontos, hogy a jövőben a lízingvállalatok a járműfinanszírozás mellett minél nagyobb szerepet játszanak a vállalkozások eszközfinanszírozásában is. Ezzel is elősegítve a vállalati szektor, ezen belül is a magyar kis- és középvállalkozások növekedését.

 

 

Egymillióval több autó két évtized alatt

Jelentősen bővült a magyarországi autóállomány: 1995-höz képest 42 százalékkal 3,37 darabra nőtt a személyautók száma. Ezzel párhuzamosan a teherautóknál 56 százalékos növekedést következett be - derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely szerint a lízingpiacon továbbra is az egyik legfontosabb pillér marad a járműfinanszírozás. Az új személygépjárművek 50, míg az új haszongépjárművek 80 százaléka lízingkonstrukciók keretében kerül az utakra.

 A válság során jelentősen összeszűkülő magyar autópiac az utóbbi években fokozatosan bővül: 2012-ben 53 ezer új személyautó került forgalomba, 2015-ben pedig már 70 ezer felett voltak az eladások, és az idei hónapokban is növekedett a piac éves szinten. Az új autók piacának bővülése hozzájárul az magyar autóállomány megújulásához - derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely a hivatalos adatok alapján felmérte a magyarországi járműállomány változását.

Évtizedes távlatban jelentős növekedést következett be. 1995-ben 2,24 millió személyautót tartottak nyilván, tíz évvel később - 2005-ben - már 3,03 milliós volt a teljes magyar személyautó-flotta, 2015-ben pedig 3,37 millió darabból állt. Összességében 2005-höz képest 10 százalékkal nőtt a személyautók száma, 1995-höz képest pedig 42 százalékkal, összesen 951 ezer autóval nőtt az állomány. Ezzel párhuzamosan egyébként a teherautók állománya is számottevően emelkedett: 2005-höz képest 20 százalékkal, 1995-höz képest pedig 56 százalékkal nőtt a számuk, így tavaly már 508 ezer darabból állt a magyarországi teherautóflotta, amely vontatókat és a különleges célú gépjárműveket is magában foglalja.

A lízingtársaságok jelentős szerepet játszottak a járműállomány növekedésében az elmúlt két évtizedben. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai által kínált finanszírozási konstrukciókkal kerül a magyar utakra az új személygépjárművek 50, míg a haszongépjárművek 80 százaléka. A szervezet arra számít, hogy a következő időszakban a lízingpiac egyik legfontosabb pillére marad a járműfinanszírozás, de emellett a termelőeszközök és a gépek finanszírozása is egyre fontosabb szerepet kaphat.

Szeretik a lízinget a vállalatok

Bár a vállalkozások elsősorban a hiteltermékekre gondolnak, ha forrásra/finanszírozásra van szükségük, valójában számos esetben  lízingkonstrukciókat alkalmaznak - derül ki a Magyar Lízingszövetség megrendelésére készült GfK-kutatásból. A 300 millió forintnál nagyobb árbevételű cégek 30 százalékának van lízingszerződése, az alacsonyabb árbevételű cégeknél ez alacsonyabb, de a Lízingszövetség szerint növekedhet az arány a jövőben.

Az idei első félévben a magyarországi lízingpiac növekedést ért el, a finanszírozott összeg 4 százalékkal 235 milliárd forintra emelkedett. A bővülésben szerepet játszik, hogy a magyar vállalkozások körében népszerű finanszírozási forma a lízing.

Ezt többek között alátámasztja a GfK Piackutató Intézet által - a Magyar Lízingszövetség megrendelésére - készített felméréséből is, amelynek keretében 100 millió és 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező cégek vezetői kérdezték meg. Az érintett cégek 21 százaléka rendelkezik valamilyen lízingkonstrukcióval, ezzel az eredménnyel a klasszikus beruházási hitel mellett a lízing mondható a legelterjedtebb finanszírozási formának A 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél magasabb, 30 százalékos a lízingkonstrukciók aránya, a 300 millió alatti vállalkozásoknak pedig valamivel alacsonyabb, 16 százalékos.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a felmérésről azt mondta: „Érdekes az az eredmény, hogy bár a vállalkozások vezetői a hiteltermékeket említették a leggyakrabban finanszírozás kapcsán, a beruházás finanszírozásához számos esetben lízingkonstrukciót választanak.”  Az elnök szerint a lízing népszerűségét mutatja az is, hogy a lízing 21 százalékos elterjedtségével szemben az érintett vállalkozásoknak csak a 10 százaléka rendelkezik állami támogatású beruházási hitellel, 9 százaléka piaci forgóeszköz-hitellel.

A vállalkozások leginkább járműfinanszírozásra veszik igénybe a lízingkonstrukciókat. A cégek 54 százaléka személyautót, 34 százalékuk teherautót, 10 százalékuk pedig mezőgazdasági járművet lízingel a kutatás szerint.

A vállalkozások vezetőinek a 16 százaléka azt mondta, hogy a lízingkonstrukcióknak nincsenek hátrányai a hitelekkel szemben. Összességében pedig a többség kedvezőbbnek tartja a lízinget a hitelnél. A lízingkonstrukciókat előnyösnek tartó vállalatvezetők elsősorban az alacsonyabb költségeket és az egyszerű, gyors hozzáférést említették kedvezőnek.

Nyikos Katalin szerint a felmérésből az is kiderült, hogy több vállalatvezető nincs pontosan tisztában a lízingkonstrukciók közötti különbségekkel, valamint a lízingelésben rejlő előnyökkel. Ezért a Magyar Lízingszövetség a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a lízingkonstrukciókat jobban megismerjék a vállalati szektor szereplői, főként a kis- és középvállalkozói szektor tagjai, számukra ugyanis nagyon fontos a költséghatékony és rugalmas finanszírozás.

Az elnök szerint a felmérés alátámasztja azt, hogy a vállalkozásoknak kedvező finanszírozási formát jelent a lízing, és a jövőben a várható gazdasági növekedéssel párhuzamosan megerősödő kkv-szektor szereplői körében fokozott igény lesz majd a lízingkonstrukciókra. Nyikos Katalin szerint a következő években a járműfinanszírozás mellett a gép- és termelőeszköz-lízing iránt az eddiginél komolyabb igény mutatkozhat majd a vállalkozások részéről, ez pedig stabilabbá teheti a lízingpiacot.

 

 

 

Hízik a lízingpiac

Növekedést ért el a magyar lízingpiac 2016 első felében: a finanszírozott összeg 4 százalékkal 235 milliárd forintra emelkedett - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az első félévben a jegybanki hitelprogramhoz volt köthető a teljes finanszírozott összeg 24 százaléka. Kedvező folyamat, hogy az első félévben a termelőeszköz- és géplízing 7-7 százalékos növekedést ért el, ami egy stabilabb lízingpiacot eredményezett, és a lízing konstrukciók kiemelt szerepet kaptak a KKV-k finanszírozásban. A Magyar Lízingszövetség további növekedést vár a következő időszakban, 2016-ben a finanszírozott összeg így megközelítheti az 500 milliárd forintot.

Jól szerepelt a magyarországi lízingpiac: a finanszírozott összeg az első félévben 235 milliárd forintot tett ki, ez pedig 4 százalékos bővülésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Egyben azt is jelenti, hogy a második negyedév során a lízingtársaságok napi átlagban 1,3 milliárd forint összegű finanszírozásra kötöttek szerződést az év első felében - közölte a Magyar Lízingszövetség.

lizing_2.png

Több lábon

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke az első féléves adatokat értékelve azt mondta: a finanszírozott összeg növekedése azt mutatja, hogy a magyar lízingpiac emelkedő pályán maradt és stabil teljesítmény nyújtott. Az elnök kiemelte, hogy a legfontosabb szegmensekben növekedést értek el a lízingvállalatok. Az autó- és flottafinanszírozásban 1 százalékkal 104 milliárd forintra, a termelőeszközöknél 7 százalékkal 131 milliárd forintra, a gépek esetében pedig szintén 7 százalékkal 63 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg.

„Bár az járműlízingnél az 1 százalékos növekedés szerény mértékű, de jelzi, hogy a piac magára talált. A másik két fontos szegmensben jelentősnek mondható ugyanakkor a növekedés, és ezáltal egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá vált a korábban elsősorban a járműfinanszírozásra koncentráló lízingpiac. Ez azt is jelenti, hogy a termelő szektor finanszírozásában a lízingcégek egyértelműen fontos alternatívaként szerepelnek.” - mondta Nyikos Katalin. A szakember úgy véli, a következő időszakban folytatódhat az a trend, amelynek eredményeként több pillérre, a járműfinanszírozás mellett a jövőben a termelőeszközök és a gépek finanszírozására még jobban támaszkodhat majd a magyar lízingpiac.

Agrárfinanszírozás és támogatott programok

Az idei első félévben a jegybanki hitelprogram továbbra is jelentős motorját adta a lízingpiacnak: a 235 milliárdos finanszírozott összegnek a 24 százaléka - 55 milliárd forint - kötődött a programhoz. Az exportcélú lízingfinanszírozást elősegítő Exim-program keretében pedig közel 7 milliárd forint értékben nyújtottak forrást a lízingtársaságok, ami a teljes piac 3 százalékát jelentette.

lizing2_1.png

Nyikos Katalin kiemelte, hogy az agrárlízingpiacon a finanszírozott összeg meghaladta a 30 milliárd forintot, ami a teljes piacot nézve 13 százalékos részesedést jelent. Nyikos Katalin elmondta, hogy a termelőeszköz finanszírozásban kiemelt az agrár ágazat, ahol az egyszerű és gyors eszköz alapú finanszírozás nagyon kedvelt.

Mi várható?

A Magyar Lízingszövetség szakértői arra számítanak, hogy a gazdasági növekedési kilátásokkal összhangban a következő időszakban folytatódhat a növekedés a piacon, és a lízingpiac bővüléséhez a járműfinanszírozás mellett a termelőeszközök és a gépek finanszírozása is számottevően hozzájárul. Előrejelzésük szerint az idei év egészében a finanszírozott összeg megközelítheti az 500 milliárd forintot.

 

Íme a magyar piac legfrissebb bizonyítványa

Szinte minden járműkategória dübörög az idén.

Júliusban alig több mint 300 darab híján 10 ezer személyautó gurult ki a magyar autószalonokból, ami 32 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. Azaz továbbra is hegymenetben van az személyautó piac. Az év első hét hónapjában közel 46 ezer személyautót adtak el a kereskedők, ami több mint 24 százalékos növekedés.

Nem csak a személyautókat vitték, hanem a többieket is. A kisteherautókból hét hónap alatt több mint 10 ezer darab fogyott, ez szintén 24 százalékos többlet.

fff.png

Volt igény a nagyobb teherautókra is: ezekből 3 százalékkal többet adtak el, így 2632 darab került belőlük az utakra az év első hét hónapjában.

A buszoknál 9 százalékos volt a növekedés, így 224 darabbal bővült a magyar új autóbusz-flotta. A motorkerékpárok héthavi bizonyítványa 12 százalékos növekedést mutat, így közel 1400 motort adtak el a kereskedők.