Hatalmas bővülés az autópiacon

A lízing továbbra is népszerű

Áprilisban folytatódott az újautó-piac növekedése: több mint 12 ezer autó került az utakra, ami kiugró, 39 százalékos növekedést jelent. A Lízing finanszírozás aránya továbbra is magas, mintegy 40 százalékos. 

Az idei év óriási bővülést hozott az új autók tavaly is jelentősen növekedő piacán. Áprilisban a kereskedők 12 056 darab új személyautót adtak el, ez pedig 39 százalékos növekedésnek felel meg. Az év első négy hónapjának mérlege közel 44 ezer új autó, ez pedig 32 százalékos emelkedést jelent. Az eladások bővülése azért is látványos, mert a múlt év azonos hónapjaiban is szép számokat produkált a piac, tehát a magas bázishoz képest következett be a mostani növekedés. 

Képtalálat a következőre: „autópiac”

Ezt mutatja, hogy a 2018 első négy hónapjában elért közel 44 ezer darabos újautó-eladás 2016 azonos időszakához képest 57 százalékos plusznak felel meg - derül ki a Datahouse legfrissebb adataiból. 

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta: az autóleadások növekedésében a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai jelentős szerepet vállalnak, mert az új autók számottevő része, mintegy 40 százaléka most már tartósan lízingfinanszírozás segítségével kerül az új tulajdonoshoz. Az újautó-boom pedig segíti azt is, hogy korszerűbbé váljon a magyarországi autópark, erre szükség is van, hiszen a magyarországi személyautók átlagos életkora meghaladja a 14 évet. 

A Datahouse friss jelentése szerint nem csak az új autóknál volt komoly bővülés az idén, hanem a kis- és nagyteherautóknál, valamint a buszoknál is. A kisteherautókból közel 7 ezer fogyott 2018 első négy hónapjában, ez 20 százalékos emelkedés. A nagyteherautóknál a több mint 2400 darabos eladás 50 százalékos többletnek felel meg. A buszeladások 45 százalékkal 258 darabra ugrottak. A motorkerékpár-piac is nőtt: több mint 30 százalékkal, azaz 887 darab kelt el idén januártól április végéig.

Olcsó és kimeríthetetlen - mi az?

Az utóbbi 200 évben a gazdasági növekedésnek komoly lökést adtak a különböző műszaki fejlődési irányok,  technológiai megoldások. Utóbbiakhoz szükség volt egy olcsó és kimeríthetetlen vagy annak tűnő nyersanyagra. Ebben a ciklusban ez a nyersanyag az adat. 

A megszokott néhány éves idősorok helyett egészen hosszú időtávon keresztül mutatta be az gazdasági növekedés és a műszaki fejlődés közötti kapcsolatot dr. Szanyi Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének igazgatója a Magyar Lízingszövetség Tavaszi Közgyűlésén tartott előadásában. 

Az évszázados távlatban vizsgált adatok egyértelműen megmutatják, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje a műszaki fejlődés. Lényeges pont, hogy a műszaki fejlődés a gazdasági lassuláskor fut fel, a gazdaság szereplői ugyanis ilyenkor keresik a felfelé vezető utat, a nyereségesebb működéshez szükséges megoldásokat, ez pedig lökést ad a kutatásoknak, az innovációnak, amelyek később megalapozzák a gazdasági növekedést.

A fejlődésen belül érdemes több szakaszt megkülönböztetni Szanyi Miklós szerint. Első körben a kialakulási fázisról van szó, ekkor jelennek meg az újdonságok, amelyek közül kikerül az, amelyik a leginkább keresett lesz a piacon. Ekkor lép életbe a második szakasz, az úgynevezett szétterülési fázis, amikor széles közben elterjed az adott megoldás. Példaként a kutató a mikroprocesszorokat hozta fel, amelyek évtizedekkel ezelőtt már megjelentek ugyan, de az utóbbi időszakban lényegében már mindenütt jelen vannak. A különböző fázisoknak azonban előbb-utóbb vége szakad, mégpedig általában egy tőzsdeválság vet véget nekik. Szanyi Miklós azt is elmondta, hogy a manapság “Ipar 4.0” néven emlegetett forradalom nem egy teljesen új dolog, számos technológiai megoldás ugyanis már rendelkezésre áll évek óta, inkább csak elterjedőben vannak a különböző, infokommunikációs megoldások. 

A kutató szerint a következő időszakban az adatok, adatfelhők jelenthetik azt a kimeríthetetlen és olcsó nyersanyagot, amelyek megalapozhatják a növekedést. Emiatt a “Big data”, tehát a rengeteg adat kezelése és hasznosítása lehet a jövőbeni fejlődés kulcsa.

Európa legjobbjai között a magyar lízingpiac

Bár az európai lízingpiacon is jelentős, 9,6 százalékos volt a növekedés 2017-ben, a magyar lízingcégek ennél jóval komolyabb, 18 százalékos növekedést értek el 2017-ben - közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és az európai társszervezete, a Leaseurope adatai alapján. A lízingpiaci szakértők arra számítanak, hogy a járműfinanszírozás mellett az eszközfinanszírozás egyre nagyobb szerepet kap majd a piacon, köszönhetően a gazdasági növekedésnek és a vállalkozások fejlődésének.  

Tartós növekedésről tanúskodnak az európai lízingpiaci adatok. Tavaly az európai lízingtársaságok 333,8 millió euró értékben kötöttek új szerződéseket, ami 9,6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben - ismertette a Magyar Lízingszövetség az európai lízingcégeket összefogó Leaseurope előzetes adatait. 

Bővülés a fontosabb részpiacokon  

Az európai piacon jelentős, 9,3 százalékos növekedés volt a járműfinanszírozásban, így sorozatban nyolcadik éve bővült ez a szegmens. A gépek és berendezéseknél ezt meghaladó, 12,9 százalékos növekedés következett be. Ugyanakkor az ingatlanlízing-piac viszont gyengén szerepelt,ezen a részpiacon 3,8 százalékos visszaesés örtént.

A Leaseurope  vezető elemzője, Jurgita Bucyte az eredményeket értékelve közölte, hogy az egyes országokban a berendezések lízingje vált a piaci fellendülés egyik fő mozgatórugójává az új volumenek esetében, amiből arra lehet következtetni, hogy a növekedés az elmúlt évekhez képest több eszközkategória között oszlik el. Miután az eszközök lízingjének növekedési üteme európai átlagban meghaladta a beruházásokét, ez egyben azt is mutatja, hogy a lízing népszerűsége nő. A Leaseurope előrejelzését ismertetve hozzátette, hogy az európai gazdaság stabilizálódott a válság után és növekedés várható. Ez pedig kedvező kilátásokat jelent az európai lízingszektor számára. 

Magyarország kétszer akkora növekedést ért el 

Az európai piacon bekövetkezett 9,6 százalékos emelkedésnél a magyar piac jóval nagyobb bővülést ért el, ugyanis a Magyar Lízingszövetség tagvállalatainál tavaly 18 százalékkal - 613 milliárd forintra - nőtt az új szerződések értéke. “A 18 százalékos magyarországi növekedés egyben azt jelenti, hogy az európai átlag kétszeresével nőtt a magyar piac 2017-ben” - mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátette: “Ahogy az európai és a magyar piacon is a jármű- és eszközfinanszírozás volt a fókuszban. A részletes adatokból pedig az is látszik, hogy a magyar piac a bővülés ütemét tekintve az európai élbolyban van.” 

Régiós viszonylatban is jól teljesített a magyar piac: Szlovákiában 6,6 százalék, Ausztriában 7,3 százalék, Csehországban 0,1 százalék, míg Lengyelországban 15,7 százalék volt a pici bővülés üteme 2017-ben a Leaseurope előzetes adatai alapján. 

Jó kilátások 

A Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy az európai trendekhez hasonlóan a járműfinanszírozás mellett magyar piacon is egyre népszerűbb lesz az eszközfinanszírozás a vállalatok, ezen belül is a kis- és középvállalkozások körében köszönhetően a gazdasági növekedésnek, a beruházások felfutásának. 

Az eszközfinanszírozásban derűlátásra adnak okot a tavalyi adatok, ugyanis a magyar piacon a termelőeszközként nyilvántartott gépeknél 66 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ami 39 százalékos éves növekedést jelentett, ez pedig a legjelentősebb mértékű növekedés volt a lízingpiaci szegmensek között.

Nincs fék az autópiacon

Tartja a kiemelkedő tempót a magyar autópiac: napi átlagban 351 új autó kelt el január és március vége között. Összesen több mint 31 ezer darab, ami 30 százalékos plusznak felel meg. A buszok és nagyteherautók pedig még nagyobb mértékű volt a bővülés.  

31 659 - ennyi új személyautó került forgalomban az első negyedévben a Datahouse adatai szerint. Ez 30 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, azaz továbbra is jelentősen bővül a magyar autópiac. A több mint 31 ezer eladott autó napi átlagban - a hétvégi napokkal együtt - 351 darabos értékesítésnek felel meg.

A több járműkategóriára sem lehet panasz. A teherautók (nagyhaszongépjárművek) és buszok még jobban szerepeltek. Előbbiekből 1740 darab kelt el, ami 48 százalékos emelkedés, a 214 darabos buszeladás pedig 47 százalékos növekedést jelent. 

A kisteherautóknál visszafogottabb, de így is két számjegyű volt a többlet: az 5066 darabos eladás 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A motorok 28 százalékos növekedést értek el, azaz 478 új motort adtak el a kereskedők.

Öreg német dízelek a magyar utakon?

Komoly kihívással nézhet szembe a magyar autópiac

Bár a magyar autópiac folyamatosan bővül, tavaly 116 ezer új autó talált gazdára, viszont a külföldről behozott 156 ezer használt autó több, mint 30 százaléka 15-20 éves, korszerűtlen, magas károsanyag kibocsátású gépkocsi. A jövőben pedig akár tovább nőhet a használtautó-import, így kérdéses műszaki állapotú és futásteljesítményű, elavult autók jöhetnek az országba, ami környezetvédelmi szempontból további kihívást jelenthet. A Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) szerint a modern, alacsony környezetterhelésű autókra kell koncentrálni, amelyek kedvező kamatozású konstrukciókkal finanszírozhatóak.

Az európai, ezen belül a magyar autópiac jövőjét is érintheti a németországi, lipcsei szövetségi bíróság minapi döntése, amely szerint a német önkormányzatok az arányosság elvét betartva végső esetben kitilthatják az utakról a legszennyezőbb - elsősorban - dízelmotoros autókat. A korlátozást (megfelelő hatástanulmány esetén) csak fokozatosan és egyelőre csak az Euro IV. vagy rosszabb besorolású dízel és Euro II vagy I-es benzinmotoros járművekre lehet elrendelni. A döntés még jobban fókuszba helyezte a károsanyag-kibocsátás problémáját és a magyar autópiac, valamint környezetvédelmi szempontból Magyarország számára is kihívást jelenthet - derül ki a Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) közleményéből.

car-2970171_640.jpg

 Lendületben az új autók piaca, de a használtaké még jobban bővül

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint az újautó-piac folyamatos növekedést produkál évek óta, tavaly például 20 százalékkal 116 ezerre nőtt a magyar piacon eladott új autók száma. Mindezzel párhuzamosan azonban a használtautó-import is jelentős, utóbbiakból 30 százalékkal több került forgalomba tavaly, mint újakból. Márpedig a használt autók között számos korszerűtlenebb, magasabb károsanyag-kibocsátású jármű is van, a külföldről behozott autók 30 százaléka 15 évesnél is idősebb volt.

A GÉMOSZ és a Magyar Lízingszövetség szakértői szerint kockázatot jelent, hogy a németországi bírósági döntés miatt sok német háztartás megválhat a tiltással fenyegetett autójától, amelyek egy része helyi kereslet hiányában külföld felé, akár Magyarország felé veheti az irányt. Tóth Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a korlátozó intézkedések terjedésével a szóban forgó, importon keresztül a magyar utakra kerülő használt autók használhatósága és értéke hazánkban is rendkívüli mértékben csökkenhet néhány éven belül. Ez pedig egyértelmű és jelentős veszteséget jelent a magyar tulajdonosok számára. Szintén kockázatos, hogy az autók valós futásteljesítménye és így a műszaki állapota is számos esetben kérdéses. Elég csak arra gondolni, hogy míg egy hazai 6 éves autó futásteljesítménye lekérdezhető a hazai nyilvántartásból (http://kekkh.gov.hu/gepjarmuadat-lekerdezo/) a vásárlást megelőzően, a külföldről érkezett autó estében hasonló általánosan felhasználható hiteles információ nem áll rendelkezésre.

Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke hozzáétette: „Az autózást a jelenlegi szabályozás eredményeként sokféle adó terheli. A vásárlásnál az áfa mellett a regisztrációs adó és illeték típusú díjak, az autó tulajdonlásához és az autó használathoz kötődik például a gépjárműadó mellett az útdíj és az üzemanyagok adója is. Több nemzetközi tanulmány is arra jutott, hogy az adók csökkentése az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy a kisebb károsanyag-kibocsátással bíró gépjárművek vegyenek részt a közúti forgalomban. Érdemes lenne az autókat érintő, jelenlegi adórendszer módosítását megfontolni, mégpedig úgy, hogy az fokozottabban figyelembe vegye a környezetterhelést. Erre már számos európai jó példa van.” 

Jó megoldás lehet a finanszírozás 

A Magyar Lízingszövetség és a GÉMOSZ szakértői szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a környezetszennyező autók importja mérséklődjön és korszerűbbé váljon a mostani magyar autópark. 

Tóth Zoltán kiemelte: a lízingfinanszírozás lehet az egyik út a korszerűbb, még inkább környezetbarát autók irányába. A magasabb vételárú, de kiszámíthatóbb üzemeltetési költségű és energiahatékonyabb, környezetbarátabb autó hosszú távon érvényesülő előnyeinek elérésére a legnyilvánvalóbb megoldás egy tudatosan kiválasztott autófinanszírozási konstrukció. 

Biztató, hogy a magánszemélyek egyre bátrabban veszik igénybe ezeket a konstrukciókat; 2017-ben az új autóeladások 40 százaléka valamilyen lízingkonstrukció segítségével történt. A Magyar Lízingszövetség modern, lekövethető múltú használt vagy új autó vásárlását javasolja, amelyekhez kedvező kamatozású, azaz alacsony havi terhet jelentő lízingfinanszírozással hozzá lehet jutni.

Mi lesz az autópiacon a 2025-ben? És 2030-ban? - íme a válasz

Az elektromos és hibrid autóké a jövő, a kérdés csak az, hogy milyen gyorsan terjednek el. Többek között erről is szó volt a Magyar Lízingszövetség workshopján, amelyen az Autovista (Eurotax) szakértői vázolták a következő évtizedekben várható forgatókönyvet.  

A legfontosabb trend, amely egyre erősödik, hogy a benzin- és dízelmotoros autók háttérbe szorulnak, helyüket pedig az úgynevezett alternatív hajtású autók, azaz a hibridek és a villanyautók veszik át. 

2017-ben még 100-ból 99 autó benzines vagy dízel üzemanyag meghajtású volt, 2025-ben már csak 80-an, 2030-ban pedig várhatóan 55-en lesznek. Azaz a hibridek és villanyautók térnyerése várható a következő 10-15 évben - mutatta be az autópiacon várható változásokat Horváth Zsolt, az Autovista (Eurotax) operációs igazgatója a Magyar Lízingszövetség által szervezett februári workshopon, amely az elektromobilitással és az autópiaci trendekkel foglalkozott.

Forrás: Autovista, PricewaterhouseCoopers 

Horváth Zsolt egy beszédes statisztikával jellemezte az alternatív hajtású járművek népszerűségét. 2014-től 2017 végéig, azaz három év alatt 652 százalékkal növekedett az alternatív hajtású járművek eladása. 2014-ben még 0,6 százalékos volt a részesedésük, míg 2017-ben már 3,4 százaléknál tartottak a nemzetközi új- és használtautó-piacon. 

A szakember utalt arra is, hogy az alternatív hajtású autók ugyan egyre kapósabbak, de a gyorsabb fejlődésnek gátat szabnak az árak, ezek az autók ugyanis elég drágák a hagyományos autókhoz képest, részben az akkumulátorok miatt. Az Autovista előrejelzése szerint azonban az akkumulátorok ára a jövőben jelentősen mérséklődhet, ez pedig hozzájárulhat a növekedéshez. Ha a 2012-es árszintet vesszük alapul, akkor 2018-ig több mint 20 százalékkal kevesebb lesz az akkumulátorok ára, ezen belül 2022 és 2028 között várhatóan 9 százalékos lesz a csökkenés.

Hódító útra indulnak a villanyautók, árcsökkenés jöhet

Az elektromos autókból még világszerte kevés van, de egyre népszerűbbek lesznek, ahogy az automatizált járművek elterjedése is biztosra vehető - áll a Magyar Lízingszövetség összeállításában, amelyből kiderül, hogy a villanyautók akkumulátorainak kapacitása növekedni fog a jövőben, az áruk pedig csökkenhet, 2030-ban pedig már az autók közel 50 százaléka alternatív hajtású lehet.  

A tisztán elektromos járművek piaca jelentősen nőtt 2017-ben Európában. Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint közel 217 ezer új, tisztán elektromos autó kelt el az uniós piacon, ami 39 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az elektromos autók részesedése az uniós autópiacon marginális. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tisztán elektromos autók hatótávolsága még elmarad a hagyományos autókétól, ezzel összefüggésben az áram-kúthálózat is hiányos. A növekedés azonban folytatódik a jövőben az autógyártók fejlesztései, az akkumulátorok kapacitásának növekedése, valamint az áram-kúthálózatok bővítése miatt - derült ki a Magyar Lízingszövetség elektromobilitásról szóló workshopján. 

Képtalálat a következőre: „elektromos autó”

Áramkutak, lehetőségek, kockázatok, környezeti kérdések

A rendezvényen elhangzott, hogy a magyar kormányzat fontos területnek tekinti az elektromos közlekedés térhódítását, ezért különböző direkt és indirekt ösztönző intézkedések segítségével próbálja annak terjedését előmozdítani. Folyamatban van az állami támogatással igénybe vehető töltőtelepítési program, és az elektromos gépjárművek beszerzését és lízingjét támogató pályázat. Ez utóbbiban a lízingcégek is szerepet vállalnak, hiszen az így forgalomba kerülő autók mintegy fele finanszírozott. 

Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárműtechnológiai Tanszékének vezetője az elektromos autókról elmondta, hogy bár lokálisan nincs károsanyag-kibocsátásuk, de a teljes életciklust tekintve (azaz a gyártástól kezdve) ezek a járművek is terhelik a környezetet. Példaként elmondta, hogy a szénerőművekkel termelt árammal hajtott elektromos autónál akár kilométerenként 200 gramm lehet a szén-dioxid-kibocsátás, miközben a szélerőművekkel termelt áram esetén ez mindössze 2 gramm. Egy belső égésű motornál ugyanez az érték 158 gramm. A BME tanszékvezetője közölte azt is, hogy egy 30 vagy 90 kilowattórás villanymotor gyártása 6 ezer, illetve 18 ezer kilogramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az elektromos autózás térnyerése ebből adódóan környezetvédelmi szempontokból abban az esetben kedvező, ha az érintett autók által felhasznált villamos energia megtermelése alacsony károsanyag-kibocsátással jár együtt. Lényeges szempont, hogy más területeken is lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a korszerűbb személyautókra történő cserék felgyorsításával, de akár a vezetői magatartás javításával is. Szalay Zsolt kitért arra is, hogy az önvezető autók megítélése nagyon gyorsan változik. Egy autós szakemberek körében végzett kutatás eredményeit ismertetve elmondta, hogy 2017-ben a megkérdezettek 1 százaléka tartotta valószínűnek, hogy 5 éven belül megjelennek a közutakon, 2018-ban azonban már 19 százalék volt ezen a véleményen. Azoknak az aránya, akik 5-10 éven belül várják az autók elterjedését a tavalyi 25 százalékról idén 40 százalékra nőtt. 

A Magyar Lízingszövetség workshopján Dr. Edelmayer András, a Magyar Tudományos Akadémia szakértője az okos városokról, a közlekedésbiztonságról beszélt, kiemelve többek között azt, hogy a járművek közötti kommunikáció kulcsfontosságú biztonsági szempontból. A közlekedés során a járművekben generálódó óriási adatmennyiséget kezelni kell, ki kell válogatni azokból, hogy melyek a fontosak. 

A szakemberek szerint nagyon lényeges, hogy az önvezető autók megjelenéséhez az infrastruktúra fejlesztése csak az egyik szempont, nagyon fontos a megfelelő jogi környezet megteremtése is. A döntéshozóknak és a gyártóknak megoldást kell találnia a legkülönfélébb közlekedési szituációkra, azaz mindenre kiterjedő jogi szabályozásra van szükség. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magánbefektetők részvételére is szükség lesz a nagyszabású fejlesztések során. 

Tovább olvasom

Rekord a magyar lízingpiacon

Kilencéves rekord született a lízingpiacon: 2017-ben a finanszírozott összeg éves szinten 18 százalékkal 613 milliárd forintra nőtt, ennél magasabb összegre pedig legutóbb a válság elmélyülése előtt, 2008-ban volt példa - közölte a Magyar Lízingszövetség. A múlt évben a járműfinanszírozáson belül a személyautók és kisteherautóknál a finanszírozott összeg 27 százalékkal 184 milliárd forintra nőtt. Kedvező, hogy az eszközfinanszírozásban is jelentős volt az emelkedés: ebben a szegmensben 334 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg.  

Jelentős emelkedést ért el a magyarországi lízingpiac 2017-ben - derül ki a Magyar Lízingszövetség elemzéséből, amely szerint a finanszírozott összeg mellett a teljes portfólió is emelkedett, ráadásul a legtöbb szegmensben növekedés történt. A múlt évben kilencéves rekordot döntött a finanszírozott összeg: 613 milliárd forintos összegnél jobb eredményt legutóbb 2008-ban, a válság elmélyülése előtt ért el a lízingpiac. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a múlt évi adatokat értékelve kiemelte: „Tartósnak látszik a teljes portfolióban 2016-ban bekövetkezett fordulat, ami 2017 végén 1368 milliárd forintot tett ki.” 

Pörgés az autópiacon 

A különböző lízingpiaci szegmensek közül a járműfinanszírozás jelenti a lízingpiac egyik motorját. A személy- és kisteherautók eladása 2017-ben 15,5 százalékkal nőtt, de a lízingpiac ezt meghaladó növekedést produkált. A finanszírozott összeg ugyanis 27 százalékkal 184 milliárd forintra emelkedett. Szintén jól teljesített a flottapiac, ahol az új kihelyezések összege 23 százalékkal 87 milliárd forintra nőtt több nagy flottabeszerzésnek köszönhetően. 

Zs. Nagy István, a Lízingszövetség elnökségi tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a magánszemélyek egyre bátrabban veszik igénybe a lízingfinanszírozást, ennek eredményeként 2017-ben az autóeladások 40 százaléka valamilyen lízingkonstrukció segítségével történt. Több tényezőnek volt köszönhető a javulás, többek között a háztartások jövedelmi helyzete, a nettó fizetések emelkedését, a kedvező kamat környezet és a finanszírozások iránti bizalom erősödését - emelte ki a szakember. 

A Magyar Lízingszövetség szerint a személyautó-piacon 2018-ban is növekedés várható elsősorban a magánszemélyek vásárlásai miatt ennek eredményeként a finanszírozott összeg ebben a szegmensben 10-12 százalékkal emelkedhet. A vállalati autó szegmensben a flottamenedzsment szolgáltatásokkal beszerzésre kerülő személy és kishaszon gépjárművek esetén további térnyerésre lehet számítani. 

Két számjegyű plusz az eszközfinanszírozásban  

A 2017-es év igazolta, hogy a lízingtársaságoknak érdemes volt a korábban meghatározott stratégiájuknak megfelelően az eszközfinanszírozásra is fókuszt helyezni. A nehézgépjárművek és gépek finanszírozását magában foglaló eszközök esetében a kihelyezett összeg 12 százalékkal 337 milliárd forint fölé nőtt. Ezen belül a nehézgépjárműveknél 11 százalékkal 176 milliárdra, a gépeknél pedig 14 százalékkal 161,5 milliárd forintra emelkedtek az új kihelyezések. 

Az eszközfinanszírozás jelentőségét mutatja az is, hogy termelőeszközként nyilvántartott gépeknél 66 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg 2017-ben, ami 39 százalékos emelkedést jelent 2016-hoz képest, ez a növekedés pedig a lízingpiaci szegmensek között messze a legmagasabb volt. Az eszközfinanszírozás megélénkülése örvendetes hír a piaci szereplők számára, és a hazai KKV szektor kedvező kilátásai pozitív jövőképet jelentenek a hazai lízingcégeknek is, amelyek kiemelt prioritásként kezelik a kis- és középvállalkozások finanszírozását. 

Kilátások 

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint 2018-ban folytatódhat a növekedés a lízingpiacon, amiben szerepet lesz annak, hogy a vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások bátrabban veszik majd igénybe a költséghatékony és rugalmas lízingkonstrukciókat a különböző beszerzéseknél. Szintén segíthetik a lízingpiaci növekedést az uniós projektek, ezekkel összefüggésben a beruházások élénkülése. Nyikos Katalin a jövőben várható trendekről szólva elmondta, a változóval szemben a fix kamatozású konstrukciók térnyerésére lehet számítani, ez pedig a lízingbe vevők szempontjából alacsonyabb kockázatot jelent.