Augusztusban is komoly bővülést ért el a magyar járműpiac. Továbbra is csak a motorok lógnak ki a sorból.

58 174 darab. Ennyi jármű kelt el Magyarországon januártól augusztus végéig, ami impozáns, 23 százalékos növekedést jelent éves összevetésben – derül ki a Datahouse friss adataiból. A növekedés még akkor is látványos, ha figyelembe vesszük, hogy a válság miatt alaposan összezsugorodott a piac, vagyis alacsony szintre süllyedtek az eladási számok.

Az augusztusi 23 százalékos növekedés lényegében megegyezik az egy hónappal korábbival, január és július vége között ugyanis 24 százalékos volt a bővülés. (Július végéig egyébként közel 52 ezer jármű talált gazdára, erről korábbi posztunkban írtunk.)

Ha szétszedjük a statisztikát, kiderül, hogy a járműpiac motorját a személyautó-eladások jelentik: az év első nyolc hónapjában közel 44 ezer személyautó gurult ki a szalonokból, ami egyfelől 21 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, másfelől az augusztus végéig eladott több mint 58 ezer darabos eladás háromnegyedét jelenti. 

Bár a 21 százalékos bővülés az autóknál igen tekintélyes, mégsem ők viszik a prímet, legalábbis a növekedés mértékét tekintve. A kisteherautókból ugyanis 50 százalékkal több fogyott: 9635 darabot adtak el a kereskedők augusztus végéig.

A buszok és nagyteherautók piaca is bővült, előbbieknél 1, utóbbiaknál 8 százalékos volt a plusz tavalyhoz képest, ami 267 eladott buszt, illetve 2891 darab nagyteherautót jelentett. A különböző járműkategóriák közül egyedül a motorkerékpároknál maradt el a bővülés: január és augusztus vége között 1483 kétkerekű ment ki az utakra, ez 6 százalékos csökkenést jelent. (Fotó: Sxc.com)

Egy-egy komolyabb értékű eszköz, jármű vásárlását többféleképpen intézhetjük. Például megvesszük készpénzben, hitelből, vagy lízingeljük. De mit is jelent ez utóbbi?

A lízing egy speciális konstrukció, amely hasonlít a hitelhez, de mégsem az. Mondjuk legyen egy autó a kiszemelt eszköz.

A legfontosabb különbség, hogy a vásárláshoz szükséges pénzt biztosító, vagyis a finanszírozó lízingcég tulajdonában marad az autó, amelyet a lízingbe vevő, leegyszerűsítve a vásárló használ és fizeti érte rendszeresen a lízingdíjat. A hitel esetében más a helyzet: a vevő tulajdonába kerül az autó. 

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy mindkét konstrukciónál szerepel az autós a forgalmiban, ám a hitel esetében ő a tulajdonos, a lízingnél pedig üzembentartóként van feltüntetve. Persze idővel lízingnél is tulajdonossá válik az érintett: a zárt végű pénzügyi lízing esetében a törlesztőrészletek – vagy ahogy a szakzsargon hívja, a lízingdíjak - kifizetése után az autó automatikusan az övé lesz.

A pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank a lízinggel kapcsolatos tájékoztatójában azt is kiemeli, hogy amennyiben valaki autót, ingatlant vagy bármi mást lízingel, ugyanolyan védelem illeti, mintha hitelt vett volna fel. Erről majd egy másik posztban. (A kép forrása: Sxc.com)

Még ezekről is írt a Lízing blog:

Így érdemes eladósodni devizában

Elképesztő összeg a mosógépben

A magyar gazdaság ötödéért szerződtek

Így vehet lakást olcsóbban

2014 első félévében megtörtént a traktorbumm! Az előző év hasonló időszakához képest jelentős növekedést értek el a járműpiac speciális részlegén szereplő masinák, ami a kedvező lízingkonstrukcióknak is köszönhető. Beszédes adat az is, hogy  2005-höz képest az átlagteljesítmény 10 millió lóerőre erősödött!

Az első félévben 35 ezer új szerződés, a kihelyezett összeg pedig 3 százalékkal nőtt. Az „osztály” legjobb tanulója a gép- és a járműszegmens volt. Összességében pozitív jelek láthatóak a lízingpiacon.

 2014. első félév végén a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 1306 milliárd forintos portfóliót kezeltek, ami 10 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, és 2 százalékos csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva. Ugyanakkor az első félév során közel 35 ezer új lízingszerződést kötöttek, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Emelkedett a kihelyezett összeg is az egy évvel ezelőttihez képes 3 százalékkal, 178 milliárd forintra.

9 százalék, 21 százalék, 51 százalék – csak néhány szám a magyar járműpiacról, amelyek az egyes kategóriákban bekövetkezett növekedésről tanúskodnak. Azaz gömbölyödik a piac.

A 2008 őszén kirobbant, majd később elmélyülő válság recesszióba taszította a magyar gazdaságot, ezen belül a járműpiacot is letarolta. Ám hagyjuk a múltat, ma már ugyanis végre fejlődésről beszélhetünk, mégpedig nem is akármilyenről.

A Magyar Lízingszövetség és a Datahouse adatai szerint egyetlen szegmens, a motoroké nem ért el növekedést az év első öt hónapjában, az összes többi látványos bővülést hozott.

Durva kiesést okozhat a lízingcégeknek is a devizahiteles mentőcsomag a jelenleg ismert szabályok szerint. Pedig nekik tényleges kiadásuk volt az árfolyamréssel és a kamatmódosítások miatt. A 100 milliárd forintos pofon nagyon nem hiányzik a lízingcégeknek, amelyek egyébként a gazdaság fő motorjának kikiáltott kkv-k egyik legfontosabb partnerei.

A devizahitelesek mentőcsomagjának említésekor elsősorban a lakáshitelesekről van szó, és közel ezermilliárdos banki veszteségeket emlegetnek, igaz, egyelőre ezek becslések, mert a bankok által az állam ellen indult perek még nem zárultak le, ahogy a mentőcsomag részletszabályai sem ismertek.

Nem véletlenül vannak a lakáshitelesek a fókuszban, ugyanis ők vannak a legtöbben, ám a devizahiteles csomag érinti a lízingkonstrukciókat is. A törvény lényegében egy kalap alá veszi a lízingszerződéseket a banki lakáshitelekkel, ám a helyzet nem ugyanaz.

A Magyar Lízingszövetség szakértői szerint a bankok által folyósított devizaalapú lakáshiteleket és a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek által banki forrásból finanszírozott ügyleteket nem szerencsés egy kalap alá venni. A mentőcsomagban leginkább érintett, gépjárműlízinggel, vagy hitellel foglalkozó cégeknek nem volt lehetőségük középárfolyamon devizához jutni, és a pénzintézeti refinanszírozás költsége is különböző lehetett – tájékoztatta a Lízing blogot a szövetség. Emiatt az eltérő árfolyamokból adódó árfolyamrés a lízingcégeknek tényleges kiadást jelentett, csakúgy, mint a kamatmódosításokból adódó többlet. Ezek a tényezők, valamint az, hogy a lízingcégek mindig az adott jogszabályoknak megfelelően jártak el, bizonyítják, hogy a lízingcégek tisztességesek voltak.