A 2017-es több mint 20 százalékos bővüléssel szemben közel 40 százalékos többletet ért el januárban a magyar autópiac.  

Bár tavaly is jelentősen bővült a magyar autópiac, az év egészében 116 265 új autó kelt el, ami 20,4 százalékos növekedést jelentett, az idén januárban még látványosabb eredmények születtek.

Az első hónapban ugyanis 8891 autót adtak el a kereskedők, ez pedig 38,5 százalékkal haladja meg a tavaly januári adatot - derül ki a Datahouse adataiból. Még látványosabb az autópiaci bővülés, ha kétéves távlatban nézzük a januári számokat, 2016 azonos időszakához viszonyítva ugyanis 60 százalékos az többlet. A kisteherautókra is nagy volt a kereslet, ezekből 1648 fogyott, ami éves összevetésben 36 százalékos emelkedést jelent.  

Az autópiac növekedése a lízingpiacon növekedését is segíti, mert az új autók 40 százalékánál a vevők valamilyen lízingkonstrukciót vesznek igénybe. Arról nem beszélve, hogy az új autókra szükség is van, mert a magyar autóipar meglehetősen öreg: a személyautók átlagéletkora ugyanis 14 év.

A Magyar Lízingszövetség és a Bankszövetség közös javaslata szerint változtak a gépjárművek átírásának szabályai, egyszerűsítve az eljárást.

A "közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának,illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló" 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet egy új 4/A§.-al egészült ki, amely bizonyos esetekben megengedi, hogy csak az egyik fél írja alá a megfelelő dokumentumot.

Ezzel egyszerűsödik az eljárás mind a futamidő végi tulajdonjog átruházáskor, mind az esetleges vételi, visszavásárlási joggal élés esetén.

A Magyar Lízingszövetség és a Bankszövetség régóta küzd a gépjárművek forgalomba helyezésével, a tulajdonjog átírásával kapcsolatos szabályok, eljárás egyszerűsítéséért, és az elmúlt időszakban több eredményt is sikerült elérni (pl. az egységes dokumentum- minta elfogadása); most egy újabb sikeres lépés történt.

Nemzetközi összevetésben jó eredményeket ért el a magyar lízingpiac - derül ki a Magyar Lízingszövetség elemzéséből, amely az európai lízingszervezet, a Leaseurope legnagyobb európai lízingvállalatok 2017 első kilenc hónapjára vonatkozó adatait és a magyar piac eredményeit veti össze. Míg Európában lassult a növekedés az új üzletek volumenét tekintve, Magyarországon stabilan két számjegyű volt a bővülés az egymást követő negyedévekben.  

A magyar és az európai lízingpiac egyaránt növekvő pályán volt 2017 első kilenc hónapjára vonatkozó adatok szerint, de a piac teljesítményét mutató új szerződések növekedési üteme alapján jelentős különbségek vannak. Ez áll a Magyar Lízingszövetség Világgazdaság számára készített elemzésében. 

Az európai lízingszervezet legfrissebb összesítése szerint a legjelentősebb európai lízingcégeknél az 1,9 százalékos növekedés következett be éves szinten, ami lényegében megfelel a 2017 második negyedévében elért 2 százalékos emelkedésnek, az első negyedévben nagyobb, 10,5 százalékos volt a bővülés. Ezt azt mutatja, hogy a Leaseurope által vizsgált lízingcégek jól kezdték a 2017-es évet, de aztán lassult a bővülés üteme. Mindazonáltal a teljes piacot tartalmazó, végleges számok még nem ismertek.   

Ezzel szemben a magyar piacon az újonnan kihelyezett összeg számottevően és stabilan nőtt: 2017-ben az első, a második és harmadik negyedévben sorrendben  23, 15, illetve 19 százalékkal nőtt, szeptember végén pedig meghaladta a 428 milliárd forintot.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta, hogy a magyar piacon elért jelentős növekedés bőven felülmúlja a 2017-re tett korábbi prognózist, amelyben 10 százalék alatti emelkedéssel számolt a szervezet. A magyar piacon bekövetkezett bővülésben minden terület, eszközcsoport kivette a részét, de különösen fontos szerepet játszott a járműfinanszírozás, ezen belül mind a személyautóknál mind a haszongépjárműveknél nőtt a finanszírozott összeg. A személyautók és kishaszongépjárművek esetében 2017 első kilenc hónapjában 23 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg, a tehergépjárműveknél pedig 19 százalékos volt az emelkedés. A főtitkár azonban kiemelte, hogy 2017 első kilenc hónapjában a járműfinanszírozás mellett a gépek-berendezések finanszírozása is kiemelkedő volt. Ebben a szegmensben 41 százalékos volt a bővülés 2016 hasonló időszakához képest.

Az európai és a magyar lízingpiac eredményeiről Tóth Zoltán elmondta, hogy a Magyarországon 2017 első kilenc hónapjában látott két számjegyű növekedés örömteli, de a következő időszakban valamivel visszafogottabb lehet a tempó és az egy számjegyű tartományba kerülhet, közelítve az európai szinthez. A növekedés motorja a magyar piacon a járműfinanszírozás mellett az eszközfinanszírozás lehet, ennek pedig a gazdasági növekedés és a beruházások felfutása adhat alapot. “A lízingvállalatok számára az egyik legfontosabb cél, hogy a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez nyújtsanak rugalmas és költséghatékony finanszírozást” - tette hozzá a szakember. 

Kihívások és várakozások

Enrico Duranti, az Iccrea BancaImpresa vezetője, aki a Leaseurope nevében kommentálta az eredményeket, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevételek csökkenése mellett a kiadások növekedtek az európai lízingcégeknél és ez a jövőben is kihívást jelent majd. Emellett a lízingcégeknek figyelniük kell arra is, hogy bár a jövedelmezőség az utóbbi időszakban javult a mélyponton lévő kockázati költségek miatt, de utóbbiak várhatóan nem maradnak tartósan a mostani alacsony szinten. Összességében azonban kedvezőek a kilátások: az európai gazdaság növekvő pályán van és beruházásoknál is bővülés várható, ezek pedig jó alapot adnak a lízingpiaci bővüléshez.

A Magyar Lízingszövetség szerint a magyar piac helyzete, kihívásai is igen hasonlóak, és hazánkban is kedvező maradhat a makrogazdasági környezet a további növekedéshez.

A NAV-ellenőrzések alapján az egyéni vállalkozások rosszul vezetik az útnyilvántartásokat - derül ki az adóhatóság tájékoztatásából. Most bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Több bírósági ítélet kimondta, hogy a személyi jövedelemadó-törvény szerint kötelezően alkalmazandó és tételes felsorolásban szabályozza, hogy milyen okiratok és adatok szükségesek a gépjárművek költségelszámolásához.

Fontos, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen nem lehet költségelszámolást alapozni. A törvény kimondja, hogy az útnyilvántartást/menetlevelet járművenként kell vezetni és kötelező feltüntetni az üzemi célú utazáskor a kezdő és a záró kilométeróra-állást.

 Az útnyilvántartásban szerepelnie kell továbbá a következő adatoknak:

• a gépjármű típusának
• rendszámnak
• a fogyasztási normának
• a kilométeróra állásának az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni)
• az utazás időpontjának
• az utazás céljának (honnan hova történt az utazás)
• a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
• a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

 Ezek mellett fel lehet tüntetni az utazásokhoz kötődő tankolások időpontját és költségeit is.

Hibák

Az érintettek sokszor a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség.

“A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét venné át” - fogalmaz a NAV-os tájékoztató.  Amennyiben az útnyilvántartás nem felel meg az előírásoknak, akkor az adott költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett volna útnyilvántartást.

Jókora bővülést ért el 2017-ben a magyar újautópiac: 116 265 személyautó kelt el, ez 2012-höz képest 119 százalékos növekedésnek felel meg, 2016-hoz viszonyítva pedig 20 százalékos emelkedést jelent - közölte a Magyar Lízingszövetség. A növekedésben lévő lízingpiac számára az autófinanszírozás kulcsfontosságú, az autópiac bővülése pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy korszerűbbé váljon a magyarországi autóállomány és az autók átlagéletkora mérséklődjön.  

Beszédes adatokkal zárta a múlt évet a magyarországi autópiac, folytatódott ugyanis az évek óta tartó bővülés - áll a Magyar Lízingszövetség a Datahouse és saját adatain alapuló, az autópiaci trendeket bemutató összeállításában. 2017-ben 116 265 új személyautót adtak el Magyarországon, szemben a 2012-ben értékesített 53 059 autóval. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt 119 százalékkal bővült az új autók piaca, 2016-hez képest pedig 20 százalékos növekedés következett be. 

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a tavalyi eredményeket értékelve elmondta, az elmúlt öt évben fokozatos volt a növekedés az új autók piacán. “Az autópiaci bővülésben a lízingpiac fontos szerepet vállal, mert az újautó-eladások körülbelül 40 százaléka valamilyen lízingkonstrukció segítségével valósul meg. Bár a tavaly teljes évre vonatkozó lízingpiaci adatok még nem állnak rendelkezésre, az év első kilenc hónapjáról szóló számok jól mutatják a lízing szerepét, a személyautó- és kishaszongépjármű-finanszírozás esetében a finanszírozott összeg 23 százalékkal 131 milliárd forintra nőtt” - fogalmazott a főtitkár. Szerinte az újautó-piaci növekedés hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy korszerűbbé, környezetbarátabbá váljon a magyarországi autópark, ezzel összefüggésben pedig az autók átlagos életkora csökkenésnek indulhat a közel 14 éves szintről. 

A Magyar Lízingszövetség összeállításából kiderül az is, hogy a személyautók mellett a nagyhaszon-gépjárművek eladásai is jelentősen nőttek. 2016-hoz viszonyítva 6 százalékos növekedésnek felel meg. A nagyhaszon-gépjárműveknél is fontos szerepet kap a lízing, ezt mutatja, hogy a múlt év első kilenc hónapjában a nagyhaszon-gépjárművek és buszok szegmensében 21 százalékkal 123 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg. 

A Magyar Lízingszövetség szerint a járműpiacon folytatódhat a bővülés a következő időszakban, ez pedig a lízingpiac számára is növekedési lehetőséget jelent. Ráadásu az alacsony kamatszint a 2018-as évben is fennmaradhat, és így a lízingbe vevők nagyon kedvező ajánlatok között válogathatnak.

Folytatódik a növekedés a magyarországi járműpiacon. Az új autók piaca átlépte a 100 ezres határt, ami 21 százalékos növekedést jelent éves szinten, de a buszokra és a teherautókra sem lehet panasz.

Novemberben szintet lépett a magyarországi személyautó-piac. Az év első tizenegy hónapjában 105 421 darab új autó talált gazdára, ami 21,4 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben - idézi a Datahouse legfrissebb adatait a Magyar Lízingszövetség összeállítása. Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára a friss adatokat értékelve elmondta: „A személyautók piacán látható kimagasló növekedésben több tényező játszik szerepet. Egyrészt a lakossági fogyasztás bővülése segíti a növekedést, finanszírozási szempontból pedig az is látható, hogy az alacsony kamatkörnyezet és a kedvező jövőbeni kilátások miatt a lakosság bátrabban vásárol lízingkonstrukció segítségével új autót.”

Az autóeladások növekedésében fontos szerepe van a lízingtársaságoknak, az új személy- és kisteherautók több mint 30 százaléka lízingkonstrukciók segítségével kel el. “Az év első kilenc hónapjában ráadásul a magánszemélyek esetében az újautó-finanszírozás 70 százalékkal emelkedett” - tette hozzá Tóth Zoltán.

A lízingpiac szempontjából szintén nagyon fontos teherautóknál és buszoknál is növekedés volt az eladásokat tekintve. Tizenegy hónap alatt 546 új busz kelt el, ami 51 százalékos emelkedést jelent. A teherautókból pedig 5335 darab fogyott, ez 10 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. A legfontosabb kategóriákban (személyautó, kis- és nagyteherautó, busz, motorkerékpár) összesen 131 151 új jármű talált gazdára, ez pedig 16 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában elért darabszámot.

A főtitkár az autópiaci adatok mellett idézte a magyar lízingpiaci eredményeket is, amelyek szerint az év első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 428 milliárd forintra rúgott, ami 19 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a személy- és kishaszongépjárművek finanszírozása még ennél is erőseben, 23 százalékkal növekedett.

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint a következő időszakban a lízingpiac számára továbbra is fontos pillér lesz a járműfinanszírozás, de a lízingtársaságok többségének stratégiai célja, hogy univerzális eszközfinanszírozóvá váljanak, legyen szó bármilyen a magánszemélyek vagy vállalkozások számára szükséges eszközökről.

Új alelnököt és elnökségi tagokat választott a Magyar Lízingszövetség pénteki közgyűlése Mátraházán. A Közgyűlés a korábbi alelnököt, Tekse Kálmánt (ügyvezető igazgató, Arval Magyarország) újraválasztotta, a Szövetség új alelnöke Vály Judit (vezérigazgató, MKB-Euroleasing) lett.

dr. Strbka János (ügyvezető igazgató, IKB Leasing), Fekete Csaba (vezérigazgató, De Lage Landen) és Jenei Viktor (vezérigazgató, FHB Lízing) helyére Hatvani Dániel (vezérigazgató, CIB Lízing), Pfandler Tamás(üzletágvezető, Budapest Bank Autófinanszírozási üzletág), Soós Gábor (vezérigazgató, UniCredit Leasing) került az Elnökségbe.

A Magyar Lízingszövetség megújult vezetése:

Nyikos Katalin (igazgatósági tag, Deutsche Leasing Hungária) – elnök, Tekse Kálmán (ügyvezető igazgató, Arval Magyarország) – alelnök, Vály Judit (vezérigazgató, MKB-Euroleasing) – alelnök, Hatvani Dániel (vezérigazgató, CIB Lízing), Pfandler Tamás (üzletágvezető, Budapest Bank Autófinanszírozási üzletág), Soós Gábor (vezérigazgató, UniCredit Leasing), Zs. Nagy István (flotta üzletág igazgató, Merkantil Csoport).

Jó számokat produkált a magyar lízingpiac, a lízingcégek által kihelyezett összeg meghaladja a 2014-es teljes éves kihelyezést. “Az év első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 428 milliárd forintra rúgott, ami közel 19 százalékos növekedésnek felel meg” - mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke csütörtökön Mátraházán, a Lízing Szakmai Napokon.

A különböző lízingpiaci szegmensek teljesítményéről elmondta, hogy a lakossági fogyasztás növekedése jól látható a lízingpiacon, ugyanis a személyautó- és kisteherautó-finanszírozásban 23 százalékos volt a növekedés. “Ráadásul a nagyhaszongépjárművek és buszok finanszírozása nemzetközi szinten is jól alakult. Nyugat-Európában ellaposodott ez a szegmens, míg Magyarországon növekedett mégpedig 21 százalékkal” - tette hozzá.

Nyikos Katalin a jövőbeni lehetőségekre utalva közölte, több kedvező tényező, például a lendületes gazdasági növekedés, a beruházások felfutása is segítheti a lízingpiaci növekedést a következő időszakban. “Kihívások is vannak, bár az alacsony kamatkörnyezet a fogyasztók, vállalkozások számára kedvező, de a lízingcégeknél ez mérsékelt kamatbevételeket jelent. Fontos kihívás a jövőben a lízingcégek számára, hogy ebben a környezetben találjanak olyan megoldásokat, amelyek más jellegű bevételt jelentenek a számukra. “Komoly lehetőséget nyújt a most zajló, Ipar 4.0-nak is nevezett technológiai forradalom. Leginkább azért, mert az eszközök tulajdonlása kevésbé lesz fontos, inkább az eszközök használata lesz a jellemző az üzleti világban” - fogalmazott Nyikos Katalin.

Dr. Szomolai Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója többek között arról beszélt, hogy az ügyfélpanaszok tekintetében javulást ért el a lízingpiac. 2015-ig a  jegybankhoz érkező panaszok alapján a lízingcégek rosszabbul álltak, mint a nagybankok, azóta fordult a helyzet, 2016-ban és 2017-ben már a lízingpiaci szereplőké volt az előny. A lízinggel kapcsolatban érkező panaszok terén elért javulás dr. Szomolai Csaba szerint azért figyelemre méltó, mert közben a lízingpiac jelentősen növekedett. Ezzel a lízingszakma közvetve hozzájárult a jegybank fogyasztóvédelmi törekvéseihez. A jegybanki igazgató a jogi környezetről és a változásokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az online ügyintézésre kell áttérniük a piaci szereplőknek. Érdemes átgondolniuk a piaci szereplőknek a teljes belső működésüket is, hogy zökkenőmentes lehessen az átállás az elektronikus adminisztrációra.

Mentés

Mentés