Bár a makro számok rendben vannak, azért a kilátások nem olyan fényesek. Az uniós források nélkül ugyanis csak 2 százalékos többletre képes a magyar gazdaság, és a munkaerőpiacon sem a legjobb a helyzet.

A magyar gazdaság a főbb makrogazdasági számok alapján kedvezőbb helyzetben van, mint pár évvel ezelőtt. A GDP idén 3 százalék körüli ütemben nő, jelentős külső többlettel rendelkezik, inflációs nyomásról sincs szó – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője a Magyar Lízingszövetség a napokban megtartott szakmai reggelijén. Az alacsony globális kamatkörnyezet támogató, fegyelmezett a költségvetés és az adósság finanszírozása sem lesz problémás.

Trippon szerint azonban a gazdasági növekedés értékelésekor figyelembe kell venni az uniós pénzek hatását, illetve azt, hogy az uniós források jövőre nem fognak akkorát lendíteni a gazdaságon, mint 2014-ben. A beruházások dinamikája érezhetően mérséklődik. Összességébe 2016-ban 2-2,5 százalékos lehet a gazdasági növekedés, ami megfelel a potenciális növekedésnek. Leegyszerűsítve az a helyzet, hogy az brüsszeli források nélkül 2 százalékos többletre képes a magyar gazdaság. A CIB közgazdásza rámutatott arra is, ha fejlődéshez szükséges működő-beáramlás nagyon alacsony, ha nem számoljuk az uniós pénzeket, valamint a külföldi bankok magyarországi leánybankoknak szánt tőkejuttatásait. A feldolgozóipar ugyan jól szerepel, az autóipar is lendületben van, ugyanakkor nincsenek új kapacitások, amik kulcsfontosságúak lennének a tartós fejlődéshez. Hiába fokozódik a belső fogyasztás, azaz többet vásárolnak az emberek, a beruházások visszaesését az előbbi folyamat – Trippon Mariann szerint – nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni, ami kockázatot jelent a növekedésre nézve. Az elemző a munkaerőpiacról azt mondta, bár a fő számok kedvezőek, a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá került, ám ez elsősorban a közmunkaprogramnak és a külföldön dolgozóknak köszönhető. Bár létesültek munkahelyek a versenyszférában az elmúlt években, de kiugró javulás nem következett be. Középtávon komoly probléma az egyre több ágazatban érzékelhető szakképzett munkaerő hiánya, ami gátolja a fejlődést.

Magyarország nemzetközi megítélése sokat javult, a feltörekvő piaci országok között biztonságos kikötőnek tekinthető – mondta az elemző, ez abból is látszik, hogy a forint stabilabb, mint feltörekvő piaci társai, például a brazil reál. A CIB-nél nem várnak komolyabb erősödést a forinttól a következő időszakban, már csak azért sem, mert a jegybank sem szeretne túl erős forintot. Szerinte az euró árfolyama 305-315 forint körüli szinten mozoghat. A nemzetközi piacokról Trippon Mariann azt mondta, komoly kockázatot jelenthet a világgazdaságban, hogy egy esetleges turbulenciát sokkal nehezebb lesz kezelni, mint a 2008-as válság során. Akkor ott volt eszköznek a kamatcsökkentés, a monetáris programok, pénzpumpák, de az eszköztár mára leszűkült, ez pedig fejfájást okozhat majd a döntéshozóknak.

A vállalkozások, azon belül is a kis- és középvállalkozások körében egyre népszerűbbek a költséghatékony finanszírozást biztosító lízingkonstrukciók – áll a lízingszövetség friss elemzésében. A lízingpiac a legtöbb szegmensben bővülést ért el már az első félévben is: a flottaszegmensben például a finanszírozott összeg 40 milliárd forintot tett ki, ami 25 százalékos növekedést jelent éves szinten, a termelőeszközök esetében pedig a finanszírozott összeg 24,2 százalékkal 123 milliárd forintra nőtt elsősorban a vállalkozások, azon belül is a kis- és középvállalkozások fokozott érdeklődése miatt – derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából. A szövetség a lízing népszerűsítésére országos roadshow indít, amelynek első állomása Győr lesz október 15-én.

A szervezet arra számít, hogy a következő időszakban a vállalkozások finanszírozási kereslete valamennyi szegmensben, például az eszközlízing esetében is növekedést eredményezhet. A szövetség tagvállalatai összesen 37,3 ezer szerződést kötöttek az első félévben, ami 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten.

 Az első félévben jól teljesített a flottapiac: a finanszírozott összeg 40 milliárd forintot tett ki, ami 25 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában elért 32 milliárd forintos összeget. A termelőeszközök szintén bővülés ment végbe, a finanszírozott összeg ezen a részpiacon 123 milliárd forintra rúgott, ami 24,2 százalékos növekedést jelent. A Magyar Lízingszövetség külön is méri a személyautók, kisteherautók és motorkerékpárok piacát, a három járműkategória alkotta szegmensben a finanszírozott összeg 63 milliárd forintra, 21 százalékkal nőtt az első félévben. A nagyteherautók és buszok esetében a finanszírozott összeg 42 százalékkal 65 milliárd forintra emelkedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A gépek kategóriájában a finanszírozott összeg az első félévben 59 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakában elért 54 milliárd forintról, ami 9,2 százalékos többletnek felel meg.

Továbbra is lendületesen bővül a magyar járműpiac. Szeptemberben 12 százalékkal nőttek az eladások. 

A legfontosabb kategóriákban (személyautó, kis- és nagyteherautó, busz, motorkerékpár) 8222 darab új jármű talált gazdára, szemben az egy évvel korábbi 7339, illetve a 2013. szeptemberében eladott 6019 járművel. Azaz éves szinten 12 százalékos volt a növekedés, a két évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva pedig 37 százalékkal bővült a piac - derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse adatai alapján készített összegzéséből. 

Az év első kilenc hónapja is két számjegyű növekedés mutat: januártól szeptember végéig az ominózus kategóriákban összesen közel 73 ezer járművet adtak el a kereskedők, ami 11,4 százalékos bővülésnek felel meg. A kilenchavi adatok szerint a személyautók eladása 12 százalékkal (55 302 darab), a kisteherautóké 8 százalékkal (11 766 darab), a nagyteherautóké 16 százalékkal (3841 darab), a motoroké 11 százalékkal (1794 darab) nőtt. Bár a buszok eladása a kilenchavi adatokat nézve 2,5 százalékkal 273 darabra csökkent, szeptemberben pedig 66 százalékkal 20 darabra nőt az előző évhez képest. 

Az előző posztunkban írtunk arról, hogy továbbra is növekedés jellemzi a magyar járműpiacot, augusztusban a legnépszerűbb kategóriában, a személyuatóknál 5 százalékos volt a növekedés, a buszoknál meg tízszeres.

Azóta befutott az Eurotax újautó-árakat bemutató statisztikája, amely érdekes tendenciát mutat a felső-középkategóriába sorol.

Az látszik belőle, hogy a nyári hónapokban a szóban forgó kategóriában a listaárak markánsan emelkedtek. A 10 millió forint körüli szintről 11 millió forint környékére drágultak ezek az autók.

Az Eurotax elemzése az utóbbi években bekövetkezett árváltozásokra utalva azt írja, a listaárak a válság kezdetét követő években folyamatosan emelkedtek. A múlt évben a kisautók és az alsó-középkategória árai emelkedtek a leginkább.

A legfrissebb adatok szerint augusztusban 4997 új személyautó talált gazdára a magyar piacon, ami 4,8 százalékos növekedésnek felel meg – derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse statisztikáin alapuló összesítéséből. Az év első nyolc hónapjában a legfontosabb kategóriákban - személyautó, kis- és nagyteherautó, busz és motorkerékpár - 64 756 darab jármű kelt el, ami 11,3 százalékos többletet jelent az előző év azonos időszakához képest.

Augusztusban tovább bővült a magyarországi autópiac: összesen 6534 személyautó, kis- és nagyteherautó, busz és motorkerékpár került forgalomba, ami 1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi darabszámot - közölte a Magyar Lízingszövetség a Datahouse adatai alapján. A különböző járműkategóriákban eltérően alakultak az eladások: a személyautók eladása 4,8 százalékkal 4997 darabra nőtt. A nagyteherautókból 381 darabot adtak el a kereskedők, ami 13,7 százalékos többletet jelent. A legjelentősebb mértékű növekedés a buszoknál volt, az augusztusban 42 buszt talált gazdára, ez pedig közel tízszeres emelkedés tavaly augusztushoz képest. A motorkerékpárok eladása 10 százalékkal 153 darabra nőtt. Augusztusban egyedül a kisteherautóknál volt visszaesés, a 961 darabos eladás 21,6 százalékos csökkenést jelent éves szinten.

Az év első nyolc hónapjának eladási adatai két számjegyű, 11,3 százalékos bővülésről tanúskodnak. A személyautóknál 11,7 százalékkal 49 032 darabra nőttek az eladások. A kisteherautókból nyolc hónap alatt 10 453 darab kelt el, ami 8,5 százalékos többletet jelent. A nagyteherautóknál 17,2 százalékos volt a növekedés, ez összesen 3387 darabos eladást jelent. A motorkerékpárok piacán pedig 10 százalékkal 1632 darabra nőttek az eladások. Bár a buszeladások augusztusban jelentősen növekedtek, a nyolchavi adatok alapján csökkentek az eladások: a január és augusztus vége között eladott 252 busz 6 százalékos csökkenést jelent.

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára közölte, hogy a járműeladásokban fontos szerepet játszanak a lízingtársaságok: az új személy- és kisteherautók közel 40 százaléka lízingkonstrukciók segítségével talál gazdára. A főtitkár szerint a lízingpiac növekedésében a jövőben is fontos szerepe lesz a járműpiac növekedésének, de emellett a lízingcégek nemcsak a járművek, hanem más, a vállalkozások működéséhez kulcsfontosságú eszközök beszerzésében is főszerepet játszhatnak a következő időszakban, ezzel is hozzájárulva a kkv-szektor és a gazdaság fejlődéséhez.

Megszületett a megállapodás a devizalalapú autófinanszírozási szerződések forintosításáról. A kormány és a Bankszövetség között létrejött egyezség értelmében piaci árfolyamon, de 31 milliárd forintos támogatással történik a forintosítás. Az átváltási árfolyam az euróhitelek esetében 309,20 forintos, a svájci frank esetében pedig 287,20 forintos árfolyamon történik majd, de a jelzáloghiteleknél korábban megállapított kedvezményes árfolyam - 308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank - alapján jóváírást kapnak az ügyfelek. Az átváltáshoz kapcsolódó jóváírás 31 milliárd forintos összegét fele-fele részben állja a költségvetés, illetve a bankok. Az átváltás után a kamatokat a bankok nem emelhetik.

A Magyar Lízingszövetség szerint a megállapodásnak köszönhetően rendeződik a devizaalapú autóhitelesek ügye. „Az autóhitelek forintosításához meghatározott árfolyam elfogadható a lízingcégek számára. A Magyar Lízingszövetség korábban is azt hangsúlyozta, hogy olyan megállapodásra van szükség, amely közös teherviselésen alapul, és nem ró feleslegesen nagy terhet a finanszírozó vállalatokra” – kommentálta az autóhitelesek forintosításáról szóló megállapodást Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátette: a forintosítás összesen 180-200 ezer élő szerződést érinthet. Arra Lévai Gábor szerint korai becslést mondani, hogy pontosan mekkora állományt és hány szerződést forintosítanak a következő időszakban a lízingcégek, mivel a forintosítás önkéntes alapú.

Tovább növekedett a magyar lízingpiac: a második negyedév végén a finanszírozott összeg 226 milliárd forintra rúgott, ami 22,1 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az új szerződések száma 10 százalékkal 37,3 ezerre nőtt éves összevetésben. A jegybanki hitelprogram keretében az első félévben 60 milliárd forintot helyeztek ki a lízingcégek, ez 107 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

A múlt évben negyedévről negyedévre javuló számokat elérő lízingpiac tovább növekedett az idei második negyedévben. A Magyar Lízingszövetség közölte: a finanszírozott összeg a második negyedév végén 226 milliárd forintot tett ki, éves összevetésben ez 22,1 százalékos növekedésnek felel meg. „A tagvállalatok 123 milliárd forint értékben finanszíroztak termelőeszközöket, ez pedig 24,2 százalékos bővülést jelent” – értékelte az adatokat Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

A második negyedévben is fontos szerepet kapott a lízingpiacon a jegybank Növekedési Hitelprogramja, amelynek keretében a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 60 milliárd forintot helyeztek ki, így a növekedés 107 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. A jelentős növekedés hátterében az áll, hogy a lízingcégek csak 2014 első negyedévétől csatlakozhattak a programhoz. Szintén nőtt az új szerződések száma: az első és második negyedévben összesen 37,3 ezer szerződést kötöttek a lízingcégek, szemben az előző év azonos időszakában elért 33,9 ezerrel, azaz 10 százalékos növekedést könyvelhettek el.

Jenei Viktor azt is elmondta, hogy a 226 milliárd forintos finanszírozott összegen belül az autófinanszírozás 62,5 milliárd, a flottafinanszírozás 40 milliárd forintot tett ki, a teherautó- és buszfinanszírozás 63,8 milliárd forintos tételt jelentett, a gépfinanszírozás pedig 58,5 milliárd forint volt. Az ingatlanfinanszírozás marginális volt, 1,4 milliárd forinttal részesedett a teljes összegből.

Az Lízingszövetség elnöke elmondta azt is, hogy a finanszírozott összeg és az új szerződések számának két számjegyű emelkedésével párhuzamosan a bruttó eszközérték éves szinten 11 százalékkal, 320 milliárd forintra nőtt a második negyedév végére. Bár a 320 milliárdos összeg elmarad a válság előtti értékektől, a folyamatosan javuló környezetben a következő években stabil növekedés várható.

A Magyar Lízingszövetség várakozása szerint a jövőben a vállalkozások eszközfinanszírozása lesz a fő hajtóerő a piacon, amely jelentős átalakuláson megy keresztül. „Egyes lízingcégek az anyabankjukba olvadva folytatják a tevékenységüket, mások a portfóliójukat leépítve kivonulnak a piacról, megint mások szélesítik a termékpalettájukat” – mondta Jenei Viktor.

Hozzátette: alapvető fontosságú, hogy a bankadó eltörlését a lízingcégekre is kiterjesszék, ezáltal megszűnjön a versenyhátrányuk. A Magyar Lízingszövetség szerint a piacra hatással lesz a gépjárműhitelek várható forintosítása, ez ugyanis jelentős operációs terhet jelent majd a lízingcégek számára. Jenei Viktor azonban kiemelte azt is, hogy ezzel a lépéssel véget ér az ügyfelekkel folytatott jogviták jelentős része, és letisztul a piaci környezet. Ez pedig a gazdasági növekedés és a vállalkozások fejlődése mellett támogatja a lízingpiaci jövőbeli bővülést.

12,6 százalék, 39,2 százalék – ennyivel nőttek a járműeladások 2014 és 2013 első hét hónapjához képest.

Január és július vége között a legfontosabb kategóriákban (személyautó, kis- és nagyteherautó, busz, motorkerékpár) összesen 58 222 új jármű kelt el, ami 12,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Forrás: Pixabay.com

Azaz továbbra is két számjegyű növekedést produkált a piac. Még látványosabb a növekedés, ha 2013 első hét hónapjához viszonyítjuk az adatokat, ebben az összevetésben közel 40 százalékos a bővülés – derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse-tól kapott adataiból.

A buszok kivételével valamennyi kategóriában nőttek az eladások az év első hét hónapjában. A darabszámot nézve a legnagyobb szegmenst jelentő személyautókból több mint 44 ezret adtak el a kereskedők, ami több mint 12 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A kisteherautók eladása közel 13 százalékkal 9492 darabra nőtt, a nagyteherautókból 3006 darab került az utakra, ami 18 százalékos bővülés. A motorkerékpárok piaca 10 százalékkal bővült, ami 1479 darabos eladást jelentett. A már említett buszokból 210 darabot adtak el a kereskedők, ami 20 százalékos csökkenést jelent.

A magyar személyautó-piac a növekedés ütemét tekintve lekörözte az európai piacot. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint a piac az év első hat hónapjában 8,2 százalékos bővülést ért el. Ezzel szemben a magyar személyautó-piac az első hat hónapban 12 százalékkal nőtt, az év első hét hónapjában pedig 12,5 százalékos növekedést abszolvált, azaz másfélszer akkora tempóban nőtt, mint európai társa.

A magyar mellett az európai autópiac is szépen hízik. Az első félévben több mint 8 százalékkal nőttek az eladások. Extraként egy márkasorrendet is bemutatunk.

Az első félévben 1,364 millió személyautó talált gazdára az uniós országokban, ami 8,2 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ráadásul júniusban közel 15 százalékkal több autó fogyott, hasonló ütemi emelkedésre pedig legutóbb hat éve volt példa - derül ki az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) friss adataiból.

A Volkswagen vezeti az európai mezőnyt - Fotó: Sxc.hu

 A legjelentősebb növekedés Portugália érte el: ott 100 ezer autó kelt el az első félévben, ami több mint 32 százalékos növekedést jelent éves szinten. Írország 25 százalékos, Spanyolország 22 százalékos emelkedéssel a második, illetve a harmadik a ranglistán. Magyarországon 12 százalékos növekedést mért az ACEA, ami 37 ezer eladott autót jelentett. A statisztikákból az is kiderül, hogy mindössze négy ország volt, ahol csökkentek az eladások az első félév során: Ausztriában, Luxemburgban, Finnországban és Észtországban 1,8-5,4 százalékkal zsugorodott a piac.

A Kúria 2015. július 7-én döntést hozott a Magyar Lízingszövetség egyik tagvállalatával szemben indított perben. A döntés értelmében a finanszírozott járművet önhatalmúlag nem, csak bírósági határozat ellenében vehetik vissza a pénzügyi szolgáltatók az adós nemfizetése esetén.

A lízingtársaságok ezt megelőzően is csak a legvégső esetben éltek az autó visszavételének jogszabályban rögzített lehetőségével. Ez a gyakorlat nem változik, a társaságoknak továbbra is joguk van visszavenni a finanszírozott eszközt, miközben természetesen az érdekük az, hogy ügyfeleik teljesítsék szerződésben rögzített fizetési kötelezettségüket.

A lízingtársaságok a nem fizető ügyfelek esetében követeléskezelő társaságot bíznak meg az ügyek kezelésével. Ezek a társaságok pedig csak akkor vehetik birtokba az eszközt, ha az ügyfél beleegyezik az autó átadásába. Amennyiben az ügyfél nem akarja átadni az autót, a behajtó cég eredménytelennek minősíti az eljárását, a finanszírozó pedig pert indít az adós ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a pereket a lízingtársaságok jellemzően megnyerik, a felmerülő perköltségeket pedig az adósnak kell megfizetnie.

Téves tehát az a több sajtóorgánumban is megjelent információ, amely szerint a Kúria döntése értelmében a lízingtárságoknak ne lenne joguk és lehetőségük az általuk finanszírozott eszköz visszavételére. Mint ahogyan az sem állja meg a helyét, hogy a finanszírozó társaságok ne adhatnák át a nem fizető adósok adatait követeléskezelőknek, hiszen erre a Hitelintézeti törvény (161. § (1)., a pont) alapján lehetőségük van.

 A Kúria mostani döntése szerint a nem fizető ügyfeleknek továbbra is számolniuk kell a nem teljesítésből származó következményekkel. A Lízingszövetség tagvállalatai természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy fizetési gondokkal küzdő ügyfeleikkel közösen megoldást találjanak a problémára. Akár fizetéskönnyítéssel, akár átütemezési lehetőségekkel. Fontos azonban, hogy a nemfizetés és az együttműködés elmaradása esetén a lízingcégek bírósághoz fordulhatnak – mondta Lévai Gábor a szervezet álláspontját ismertetve.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a fedezetként felajánlott gépjármű felmondást követő jogszerűtlen használatából eredő esetleges állagromlásból és kopásból eredő többletköltségek, valamint a használatának havi díjai kötbérként felszámíthatók. Ilyen módon a nem együttműködő magatartás eredményeként az egyébként is nehéz helyzetben lévő adós értelmetlen módon növelheti kötelezettségeit további összegekkel. Fontos kiemelni azt is, hogy a birtokbaadás pillanatáig az ügyfél köteles fenntartani az eszköz biztosítását is.

 A Magyar Lízingszövetség azt tanácsolja a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, hogy keressék fel a lízingcéget, ahol a társaságok munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a fizetési nehézségek kezelésében is. A szövetség ezen felül azt javasolja az ügyfeleknek, hogy vitás esetekben a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) forduljanak.