Most megtudhatja, mely kategóriában drágultak leginkább az autók a múlt évben.

A múlt évben remekül teljesített a magyarországi járműpiac: több mint 103 ezer jármű kelt el a legnépszerűbb kategóriákban (személyautó, kis- és nagyteherautó, busz, motorkerékpár), ami 14 százalékos növekedést jelentett éves szinten.

A látványos volt a bővülés a személyautó piacon is, 14 százalékkal 77,2 ezer darabra nőttek az eladások 2014-hez képest. Pedig az árak több katóegirában is emelkedtek. Az Eurotax adatai alapján a listaárak a gazdasági válságot követő években folyamatosan emelkedtek. Tavaly során a kisautók és az alsó-közép kategória árai emelkedtek a leginkább. 2015-ben az EURO6 emissziós - más néven környezetvédelmi - norma bevezetése, illetve az egyre inkább teret hódító aktív biztonsági rendszerek megjelenése hozott további jelentős áremelkedést.

 Az Eurotax-riportból az is kiderül, hogyan változik a különböző kategóriába sorolt személyautók ára az életkoruk függvényében.

A riport szerint évi 20 ezer kilométeres futásteljesítménnyel számolva az első évben átlagosan 30 százalékos veszítenek értékükből az autók, a következő évben már az újkori áruknál 40 százalékkal olcsóbbak.

Több mint 100 ezer gépjármű talált gazdára tavaly

A múlt évben összesen 103 ezer új jármű talált gazdára a magyar járműpiacon, ami 13,8 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, 2013-hoz viszonyítva pedig közel 40 százalékos bővülésnek felel meg - közölte a Magyar Lízingszövetség a Datahouse adatai alapján. A járműeladások 40 százalékát finanszírozó lízingtársaságokat tömörítő szervezet arra számít, hogy a járműpiacon növekedhetnek az eladások az idén is.

Két számjegyű bővüléssel zárta a 2015-ös évet a magyar járműpiac. A személyautókból, kis- és nagyteherautókból, buszokból és motorkerékpárokból összesen 103 032 darab kelt el. Éves összevetésben 13,8 százalékos növekedést ért el a járműpiac, 2013-hoz képest pedig a 37,6 százalékos volt a bővülés. 2014-ben több mint 90 ezer, egy évvel korábban pedig közel 75 ezer jármű talált gazdára az említett kategóriákban.

A Magyar Lízingszövetség a Datahouse adatai alapján készített összeállításából kiderül, hogy tavaly 77,2 ezer darab új személyautót adtak el a kereskedők, ez 2014-hez képest 14,3, 2013-hoz viszonyítva pedig 37,4 százalékos növekedést jelent. A kisteherautókból 17,5 ezer darab fogyott, ami az előző évi adatot 9,9 százalékkal haladja meg, 2013-mal összevetve pedig 53 százalékos többletnek felel meg. A nagyteherautókból 2015-ben 5706 darabot, a buszokból 546 darabot, a motorkerékpárokból pedig 2092 darabot vásároltak, ami 2014-hez képest - járműkategóriától függően - 14,2-17,9 százalékos növekedést takar. 2013-hoz képest pedig 10,4-26,4 százalékos a piacbővülés mértéke.

„A tavalyi, illetve a 2014-es és 2013-as adatokból jól látható, hogy fejlődésben van a válság során beszűkülő magyar járműpiac. A múlt évben az eladások növekedésében szerepet játszottak a vállalkozások - részben a jegybanki hitelprogram segítségével megvalósított - vásárlásai” - mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Az új személy- és kisteherautók 40 százaléka lízingkonstrukciók segítségével talál gazdára. A főtitkár szerint a lízingpiac növekedésében a jövőben is fontos szerepe lesz a járműpiac növekedésének, de emellett a lízingcégek nemcsak a járművek, hanem más, a vállalkozások működéséhez kulcsfontosságú eszközök beszerzésében is főszerepet játszhatnak a következő időszakban, ezzel is hozzájárulva a kkv-szektor és a gazdaság fejlődéséhez.

A devizalapú lakossági autófinanszírozási szerződéseket december 1-jén forintosítják a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, ez erről szóló tájékoztató levelet pedig december 15-én postázzák az érintett ügyfeleknek. A forintosítással eltűnik a szerződésekből az árfolyamkockázat, és a törlesztőrészlet az adósok többségénél 10-15 százalékkal csökkenhet. Fontos ugyanakkor, hogy a kamatkockázat továbbra is fennáll – közölte a Magyar Lízingszövetség, amely arra számít, hogy a forintosítás után kevesebb lesz a problémás hitel és tartós, kiszámítható emelkedés várható a járműfinanszírozásban.

December 1-jén kedden történik meg a devizalapú lakossági autóhitel- és autólízing-szerződések forintosítása - jelentette be a Magyar Lízingszövetség. A svájcifrank-alapú szerződések esetében 256,47 forintos árfolyamon, az euróalapú szerződéseket pedig 308,97 forintos árfolyamon történik a forintosítás. Az érintett ügyfeleknek a pénzintézetek – köztük a lízingcégek - december 15-én postázzák a forintosítás minden részletére kiterjedő tájékoztatót, a levélben többek között szerepelni fog a teljes forintosított tartozás, a havi törlesztőrészlet mértéke és az eredeti szerződés pontjait érintő összes változás.

„A tájékoztató alapján valamennyi adós felelősségteljesen dönthet arról, hogy élni kíván-e a forintosítással” – mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A szakember kiemelte: „Akik a piacinál kedvezőbb árfolyamon történő forintosítással élni kívánnak, nem kell semmit tenniük, a pénzintézetek, így a lízingcégek automatikusan forintosítják a finanszírozási szerződéseiket”. A lépés eredményeként a lakossági devizaalapú autófinanszírozási szerződések többségénél 10-15 százalékkal csökkenhet a havi törlesztőrészlet. Lévai Gábor utalt arra is, hogy a vállalati devizaalapú autófinanszírozási szerződéseket a lépés nem érinti.

Kulcsfontosságú az ügyfelek szempontjából, hogy a forintosítással az autófinanszírozási szerződésekből eltűnik az árfolyamkockázat, így az árfolyam változása miatt a jövőben nem változnak majd a törlesztőrészletek. „A kamatkockázat azonban továbbra is fennáll, ami azt jelenti, hogy a kamatok jövőbeni változása a törlesztőrészletekre is hatással lehet” – fogalmazott a főtitkár.

A Lízing Szakmai napokon az Axiál tulajdonos-ügyvezetője, Harsányi László beszélt a magyarországi traktorboomról is, valamint a traktorpiac alakulásáról. Az utóbbi másfél évtizedet nézve jól láthatóak voltak a fejlődési periódusok. 2000 és 2003 között az éves eladások 688 darabról 2078 darabra nőttek, 2004 és 2009 között 2228 darabra emelkedtek, 2010 és 2014 között pedig 519-ről 2235 darabra nőtt az eladott traktorok száma. A 2014-es 2235 darabos eladás egyébként a legmagasabb érték a 2000 és 2014 közötti időszakban.

A kombájnok eladása is növekedőben van: 2010-ben mindössze 66 kombájn kelt el a magyar piacon, míg 2014-ben már 278 és ebben az időszakban fokozatos volt a növekedés. Ugyanakkor a 2014-es darabszám bőven elmarad a 2002-es és 2003-as 700 darabos csúcsértékektől.

Harsányi László szerint a jövőben felértékelődik a közvetítők, gépforgalmazók szerepe, mert ők ismerik az igényeket, partnereket.

A következő évtizedekben többszörösére növekszik a világ élelemszükséglete, ez pedig az agráriumban is változásokat eredményez. Magyarországon sok kisebb, ügyfélként nehezebben kezelhető cég lesz érdekelt a piacon - derül ki Harsányi Zsolt, az egyik legnagyobb agrárgép-kereskedő társaság, az Axiál vezérigazgatójának Lízing Szakmai Napokon tartott előadásából.

A Föld népessége 2015-ben 7 milliárd fős, 2050-ben a jelenlegi előrejelzések 9 milliárd emberrel számolnak. Ráadásul 2050-ben a népesség háromnegyede városlakó lesz, szemben a 2009-es 50 százalékos aránnyal. A lakosság energiafelhasználása a duplájára növekedhet, a fosszilis energiahordózók felhasználása pedig drasztikusan csökkenhet.

Az agrárium számára ezek a változások komoly kihívást jelentenek: elsősorban azt, hogy a világ élelemszükséglete sokszorosása növekszik. Ha a 2000-es szintet vesszük 100 százaléknak, akkor 2025-re duplájára, 2015-re pedig a triplájára nő az igény - mondta november elején, a kecskeméti Lízing Szakmai Napokon Harsányi Zsolt, az Axiál Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.

Az egyik legnagyobb agrárgép-kereskedőként ismert Axiál vezetője szerint a jelenlegi agrárpolitika célja, hogy megerősítse a kis-és közepes birtokokat, ennek folyományaként pedig átalakulnak a birtokok, a nagyobbak gyengülni, a kisebbek pedig erősödni fognak. Mindez azt is jelenti, hogy fel kell készülni sok kisebb, nehezebben kezelhető ügyfél igényeire. Harsányi szerint kérdés, hogy “felkerülve az NB1-be nagyobb pályán képesek lesznek-e a tehetségüket megmutatni” a kicsik. A cégvezető úgy látja: a következő pár év a beruházások miatt költségesebb lesz, a jövedelmezőség csökkenhet, ez pedig magasabb kockázattal párosul.

Számos kihívással kell szembenézniük a pénzügyi cégeknek a következő időszakban. A legfontosabb kérdésekről, az arra adható válaszokról beszélt a november elején Kecskeméten megrendezett Lízing Szakmai Napokon tartott előadásában Katona Ildikó, az MKB Bank üzleti vezérigazgató-helyettese.

A pénzügyi szolgáltatók működésüket alapvetően befolyásoló kihívásokkal kell megküzdeniük a jövőben. Elég csak a szigorúbb szabályozói környezetre, a fokozott tőkekövetelményekre, a tarósan alacsony kamatkörnyezetre, a javuló jövedelmezőség ellenére is korlátozott versenyképességre gondolni - mondta a kecskeméti Lízing Szakmai Napokon tartott előadásában Katona Ildikó, az MKB Bank üzleti vezérigazgató-helyettese.

Az előadásban Katona Ildikó mélyebben foglalkozott egy, az elmúlt időszakban keveset emlegetett problémával, nevezetesen a demográfiai tényezőkkel, egyszerűbben az elöregedő társadalommal. Ugyanis a következő évtizedekben folyamatosan növekedhet az 55 évnél idősebbek teljes népességen belüli aránya, miközben a 15-24 évesek arány mérséklődhet. Márpedig ez alapvetően befolyásolja majd a munkaerő-piaci folyamatokat. Katona Ildikó erről azt mondta, hogy jelentős átalakulás várható, ez pedig a banki termékek piacán is átrendeződést eredményezhet. Szerinte a lakáshitelezés súlya mérséklődhet, és fokozott felértékelődés vár a hosszú távú megtakarításokra.

Dübörög a teherautópiac

Az európai járműpiac lendületben van: a személyautók mellett a teherautók iránt is nagy a kereslet. 

Az Európai Autógyártók Szövetsége a napokban tette közzé friss eladási adatai, amelyekből kiderül, hogy szépen gömbölyödik az európai piac. 

Az uniós országok piacain az év első kilenc hónapjában 1,52 millió darab teherautó talált gazdára, ami 12,2 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Magyarországon az ACEA adatai szerint közel 16 ezer teherautó kelt el az év első kilenc hónapjában, ami 9,4 százalékos bővülést jelent, ezzel a magyar piac az uniós átlag közelében van. Az uniós országok közül az ír piac érte el a legjelentősebb növekedést: 23,5 ezer teherautót adtak el, ami az előző év azonos időszakához képest 44 százalékos többletet jelent. A legtöbb teherautó az Egyesült Királyságban futott ki az utakra: összesen 324 ezer darabot adtak el az ottnai kereskedők, ami 19 százalékos emelkedést jelent a bázisidőszakhoz képest. 

Az uniós személyautó-piacra sem lehetett panasz az első kilenc hónapban, az ACEA-adatok szerint ugyanis az eladások 10 százalékkal nőttek, ez pedig 10,4 millió darabos eladást jelentett. 

15 éves lízingszakmai tevékenységének az elismeréseként is az idei évben Nyikos Katalint, a Deutsche Leasing Hungaria igazgatósági tagját, a Lízingszövetség alelnökét választották meg „Az év lízingszakemberének”.

A Magyar Lízingszövetség által 2012-ben alapított, a Deloitte Zrt. által névadóként támogatott „Deloitte – Az év lízingszakembere” díjat idén Nyikos Katalin, a Deutsche leasing Hungária igazgatósági tagja vehette át a szövetség szokásos éves rendezvényén, a Lízing Szakmai Napokon.

A Díj célja, hogy évente elismerésben részesítsen egy olyan kivételes személyiséget, aki az adott évben tevékenységével kiemelkedően hozzájárult a lízingszakma fejlődéséhez – mondta annak átadásakor Veszprémi István, a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

Nyikos Katalin 15 éve dolgozik mára a lízingszakmában, és azt megelőzően is a pénzügyi szektorban tevékenykedett. Kiemelkedően magas szintű szakmai ismeretei, aktivitása és példamutató emberi hozzáállása, közvetlen kapcsolatteremtési képessége egyaránt elismerésre méltó – mondta a díjátadó kapcsán Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára.

A díj odaítélésekor fontos szempont volt, hogy Nyikos Katalin hosszú éveken keresztül vett rész a Deutsche Leasinget itthoni felépítésében, és a társaság a biztos alapokon állva stabilan vészelte át a válság nehéz időszakát.

329 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg

A magyar lízingpiac a harmadik negyedévben is bővülést ért el: az év első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 329 milliárd forintot tett ki, ez 6,5 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az új szerződések száma hasonló mértékben, 6,2 százalékkal 55,8 ezerre nőtt – derül ki a Magyar Lízingszövetség harmadik negyedéves adataiból, amit a szervezet éves szakmai rendezvényén, a Lízing Szakmai Napokon hoztak nyilvánosságra. A szervezet tagvállalatai továbbra is bővülésre számítanak, a növekedés motorja pedig a kis- és középvállalkozások eszközök iránti igénye és az ehhez társuló finanszírozási kereslet lehet.

A harmadik negyedévben is folytatódott a magyarországi lízingpiac bővülése. A harmadik negyedév végén 329 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ami 6,5 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év első kilenc hónapjában naponta átlagosan 1,22 milliárd forintot helyeztek ki a lízingvállalatok, szemben az egy évvel korábbi 1,14 milliárd forinttal – ismertette az első kilenc hónap összesített adatait a Kecskeméten megrendezett Lízing Szakmai Napokon, csütörtökön a Magyar Lízingszövetség.

Az első kilenc hónapban a tagvállalatok összesen 55,8 ezer új szerződést kötöttek, ez pedig 6,2 százalékos emelkedést jelent a bázisidőszakhoz viszonyítva. A bruttó eszközérték a harmadik negyedév végén 457,9 milliárd forintot tett ki, ez 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

„A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja keretében a tagvállalatok összesen 93 milliárd forintos finanszírozott összeget értek el kilenc hónap alatt, vagyis a teljes piac 28 százalékát adta a jegybanki program” – emelte ki Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Hozzátette azt is, hogy az exportőröknek szánt EXIM-programhoz köthető finanszírozott össze 9 milliárd forintot tett ki, ez pedig a piac 3 százalékának felel meg.

A kilenchavi adatokból kiderül továbbá, hogy a személyautók, kisteherautók és motorkerékpárok részpiacán összesen 98 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg az egy évvel korábbi 83 milliárd forintról, azaz a növekedés 18 százalékos volt. A flottaszegmensben a finanszírozott összeg 21,2 százalékkal 57 milliárd forintra emelkedett. A nagyteherautók és buszoknál minimális 5 százalékos növekedést jelent az idei év első kilenc hónapjában elért 86 milliárd forintos finanszírozott összeg.

A termelőeszközök esetében alig változott a finanszírozott összeg, az idén kilenc hónap alatt 173 milliárd forintot ért el, ami alig több mint 2 százalékos mérséklődést, gyakorlatilag stagnálást jelent éves szinten.

Jenei Viktor elmondta: a korábbi negyedévekben elért két számjegyű növekedéshez képest lassult a tempó a harmadik negyedévben, de továbbra is tartós fejlődés előtt áll a lízingpiac. A Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a jövőben a vállalkozások, ezen belül is elsősorban a kis- és középvállalkozások eszközfinanszírozása, emellett az agrárfinanszírozás bővülése táplálhatja a lízingpiac növekedését.

Több mint 33 százalékos növekedést abszolvált a magyar autópiac.

Októberben 8193 darab személyautó került forgalomba, ami jelentős, 33 százalékos növekedést jelent a tavaly októberi darabszámhoz képest – derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse statisztikáin alapuló összesítéséből. A kiugró októberi növekedést jelzi az is, hogy az év első tíz hónapjában csak 14 százalékkal nőttek az eladások éves összevetésben. A legfontosabb járműkategóriákban (személyautó, kis- és nagyteherautó, motorkerékpár, busz) összesen 10 573 darab kelt el októberben, ez pedig közel 30 százalékos bővülésnek felel meg.

A tízhavi összesített adatokat nézve a személyautókból 63 492 darab kel el, ez 14 százalékos többletet jelent. A kisteherautóknál 8 százalékkal 13,3 ezer darabra nőttek az eladások. Az év első tíz hónapjában több mint 85 ezer jármű talált gazdára, ami 13 százalékos növekedést takar. Kedvező, hogy valamennyi kategóriában bővülést ment végbe.