Hosszú évek óta tartó intenzív és odaadó lízingszakmai tevékenységének elismeréseként is az idei évben Pásti Bélát, a Merkantil Bank ügyvezető igazgató-helyettesét választották meg „Az év lízingszakemberének”.

A Magyar Lízingszövetség által 2012-ben alapított, a Deloitte Zrt. által névadóként támogatott „Deloitte – Az év lízingszakembere” díjat idén Pásti Béla a Merkantil Bank ügyvezető igazgató-helyettese vehette át a Szövetség szokásos éves rendezvényén, a Lízing Szakmai Napok konferencián, Mátraházán.

A 2012-ben alapított díj célja, hogy minden évben elismerje egy olyan szakember munkáját, aki tevékenységével hozzájárult a lízingszakma fejlődéséhez, a lízingcégek gazdasági környezetének jobbá tételéhez, a lízing, mint finanszírozási mód feltételeinek kedvezőbb irányba tereléséhez – mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének igazgatója.

A díj odaítélésekor fontos szempont volt, hogy Pásti Béla 2016 januárja és áprilisa között az egyetlen nem jogász lízinges szakember volt, aki mindvégig részt vett a Polgári Törvénykönyv módosítása, a HBNY helyébe lépő új nyilvántartás létrehozása érdekében folytatott informális és hivatalos, feszített határidejű egyeztetéseken. Személyében egyben megteremtette és erősítette, hogy ezen egyeztetések során a Bankszövetség támogassa a Lízingszövetség érdekképviseleti tevékenységét. Munkája során versenysemlegesen közelített a felmerülő kérdésekhez, egyforma intenzitással alkotott véleményt az operatív lízing létjogosultsága és a pénzügyi lízing pontosabb, és a számviteli előírásokhoz minél inkább közelítő szabályozása érdekében - mondta a díjátadó kapcsán Tóth Zoltán, a Lízingszövetség főtitkára.

Az üzleti oldal képviselőjeként pedig számokkal, adatokkal támasztotta alá a jogi érveket, függetlenül az általa képviselt lízingcég méretétől. S bár a Lízingszövetség módosításai mind támogatást kaptak az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítői körében, a módosítások a Lízingszövetségen kívül álló okokból nem került a Parlament elé.

 Pásti Béla hosszú évek óta aktív tagja a Lízingszövetségnek: a Szövetségben végzett kiemelkedő munkája mindenkor a lízingszakma fejlesztését szolgálta.

Bár több európai gazdaságban gyenge teljesítmény, stagnálás vagy negatív teljesítmény várható, a lízingpiac 10 százalékos növekedésben van. A bővülés ellenére a lízingszektornak a jövőben olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint például a digitalizáció és a robotizáció – derült ki a Magyar Lízingszövetség csütörtöki, Mátraházán tartott szakmai rendezvényén. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke beszélt arról, hogy a magyar lízingpiac növekedésben van, és az idén 20 százalékkal növekedhet a finanszírozott összeg. 

Az európai lízingpiac növekedésben van, az átlagos növekedés 10 százalékos, persze vannak jobban és gyengébben teljesítő országok. Sok európai országban gyengék a növekedési mutatók és kilátások. Stagnálásra és negatív GDP-növekedésre is van példa, mindezzel párhuzamosan a lízingpiac azonban növekedést mutat. A válság előtti – 2007-es szintet – még nem érte el az európai lízingpiac, de a folyamatos növekedés miatt egyre közelebb kerül ahhoz. Talán már 2017-ben, de legkésőbb 2018-re minden ország eléri a válság előtti szintet - mondta Leon Dhaene, a Leaseurope  igazgatója csütörtökön Mátraházán a Magyar Lízingszövetség által szervezett szakmai napon.  Hozzátette, Magyarország annyiban kivételes helyzetben van európai szinten, hogy a GDP növekedésben van, és a lízingpiacon a kihelyezett összeg 19 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.

A régi receptek nem működnek – használat vs. tulajdon

Az európai kkv-k egyre nagyobb részt képviselnek a teljes lízingpiacon Leon Dhaene szerint. A Leaseurope kutatását idézve azt mondta, hogy azok a kkv-k, amelyek lízingfinanszírozást preferálják, gyorsabban fejlődnek és hamarabb válnak nyereségessé. A Leaseurope elnöke azt is elmondta, hogy jelentős változásokat generál a technológiai fejlődés, ezzel pedig a gazdasági ágazatoknak, így a lízingszektornak is lépést kell tartania.

A tradicionális receptek ma már nem vagy nem feltétlenül működnek, új üzleti modellek jönnek létre, ez pedig a fiazsírozásra, a lízingpiacra is hatással lesz. Példaként hozta fel, hogy ma a fiatalok használni szeretnének egy-egy eszközt, nem pedig tulajdonolni.  Az üzleti életben pedig látható trend, hogy a drága korszerű gépeket a cégek sem szeretnék feltétlenül megvásárolni, csak használni, ez pedig a lízingpiac számára növekedési potenciált jelent. Azt is elmondta, hogy többek között kihívást jelent az európai lízingcégek számára a robotizáció. Emellett egyre komolyabb a verseny a piacon, ráadásul számolni kell azzal, hogy új szereplők jelenhetnek meg a piacon. Ilyenek például a digitális értékesítési csatornákat használó fintech cégek.

Az elektromos autók vásárlásához igényelhető állami támogatási rendszer elindítása a magyar autópark korszerűsítésének fontos és üdvözlendő lépése - közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet tagvállalatai szerint a villanyautók támogatása a flottapiacra is kedvező hatással lehet. A Lízingszövetség autófinanszírozással foglalkozó tagvállalatai üdvözölték a kormányzati lépést és többségük jelezte szándékát, hogy részt vesz a programban.

Október végétől lehet igényelni állami támogatást a tisztán elektromos autók vásárlására. A program keretében egy 15 millió forintnál olcsóbb autó bruttó vételárának 21 százalékát, maximum 1,5 millió forintot lehet vissza nem térítendő állami támogatásként igényelni. Az idén 2 milliárd forintos a támogatás keret, azaz több mint 1300 elektromos autó megvásárlását segíti az állam.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a lízingcégek nevében üdvözölte a lépést. „Az, hogy tisztán elektromos személy- és kisteherautók állami támogatással, bármilyen finanszírozással (nyílt vagy zárt pénzügyi lízing illetve operatív lízing) megvásárolhatók, arra utal, hogy az állam ösztönözni szeretné az elektromosautó-flották elterjedését is” - mondta a főtitkár. A szabályok szerint a magánszemélyek maximum 1 darab autóhoz, a cégek és költségvetési szervezetek pedig maximum 5 darab elektromos autóra kaphatnak támogatást, ezek a korlátozások a végfelhasználókra érvényesek.

A Lízingszövetség autófinanszírozással foglalkozó tagvállalatai üdvözölték a kormányzati lépést és többségük jelezte szándékát, hogy részt vesz a programban. Tóth Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a lízingcégek napokon belül megjelennek a piacon az erre a célra fejlesztett termékeikkel. Ezért az elektromos autó lízingelését tervező cégeknek és magánszemélyeknek érdemes kivárniuk a legkedvezőbb konstrukciókat.   

A Magyar Lízingszövetség szakértői szerint a villanyautó-támogatási program a magyar flottapiac bővülését is elősegítheti. Bár flottaszolgáltatás a cégek számára költséghatékonyan és rugalmasan kezelhető járműparkot biztosít, Magyarországon nemzetközi összevetésben alacsony a flottapiac aránya.  Az elektromosautó-támogatási rendszer a flottapiac bővülése mellett hozzájárulhat ahhoz is, hogy a magyarországi személy- és kisteherautó-park környezetbarát autókkal korszerűsödjön.

A lízingpiacon 360 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg a harmadik negyed év végére, ami jelentős, 19 százalékos növekedést jelent éves szinten - közölte a friss adatokat a Magyar Lízingszövetség. A harmadik negyedévben  a  géplízing (agrár, építőipar, IT nélküli) esetében még dinamikusabb, 37 százalékos volt a növekedés.  A személy- és kishaszongépjármű lízing finanszírozás 25 százalékkal, míg a flottafinanszírozás 19 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A lízingcégek arra számítanak, hogy a következő időszakban folytatódhat a kiegyensúlyozott piaci növekedés.

A harmadik negyedévben is folytatódott a növekedés a magyarországi lízingpiacon. A lízingvállalatok 2016 szeptember végéig összesen 360 milliárd forint forrást helyeztek ki, ez a múlt év azonos időszakában elért 303 milliárd forinthoz képest 19 százalékos növekedésnek felel meg, kétéves összevetésben pedig 34 százalékos többletet jelent - ismertette a Magyar Lízingszövetség a tagvállalatok harmadik negyedéves összesített adatait.

Nyikos Katalin, a szervezet elnöke azt mondta: „A trend egyértelmű: a lízingpiaci növekedés folytatódott, ami részben az alacsony kamatkörnyezetnek, a vállalkozások erősödésének is köszönhető. Szintén szerepe volt a bővülésben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának, ezen keresztül 88 milliárd forintot helyeztek ki a lízingcégek. Ez a teljes 360 milliárd forintos finanszírozott összeg 25 százalékát fedte le. Az exporttal foglalkozó cégeknek szánt EXIM-program keretében a finanszírozott összeg 10 milliárd forintra rúgott, ez a teljes piac 3 százalékát adta.

A harmadik negyedévben a teherautókat és a mezőgazdasági gépeket is tartalmazó termelőeszközöknél a finanszírozott összeg 15 százalékkal 200 milliárd forintra nőtt éves összeveté

sben. A termelő berendezések esetében a bővülés még dinamikusabb, eléri a 36 százalékot, a kihelyezett összeg pedig meghaladja a 34 milliárd forintot.

Az agrárlízingben a kihelyezett összeg 49 milliárd forintot tett ki, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Nyikos Katalin közölte: „A több szegmensben elért két számjegyű emelkedés mindenképpen örömteli, és a kiegyensúlyozott, több pilléren álló lízingpiac irányába mutat. A lízingcégek számára ugyanis nagyon fontos a járműfinanszírozás, de nem csak ezen a téren kell rájuk gondolni, hanem szinte bármilyen eszköz más eszköz beszerzésében partnerek lehetnek.” Az építőipari, IT és egyéb berendezéseknél 13 százalékos a bővülés.

A mezőgazdasági gépek finanszírozásában a jegybanki hitelprogramnak kiemelkedő jelentősége volt: a kihelyezések több, mint 80 százaléka, mintegy 40 milliárd forint az NHP keretében került a gazdákhoz. Az MNB adatai alapján a programban rendelkezésre álló források csaknem egyharmadát lízing formában vették igénybe, ami jól mutatja, hogy a lízing milyen fontos szerepet játszik a hazai KKV-k finanszírozásában.

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint a jövőben folytatódhat a stabil növekedés a piacon. A járműpiac bővülésével párhuzamosan bővülő járműfinanszírozás mellett az termelőeszköz- és gépfinanszírozásban is növekedés várható. Részben azért, mert a lízingcégek által kínált eszközfinanszírozási megoldások versenyképesek a banki konstrukciókkal.

A növekedésre tett prognózist alátámasztja az is, hogy a Lízingszövetség idén készített kutatása szerint a 100 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások 21 százalékának van futó lízingszerződése konstrukcióval, így a lízing a hagyományos beruházási hitel mellett a legelterjedtebb finanszírozási forma ebben a körben.

A Magyar Lízingszövetség a közelmúltban csatlakozott az európai lízingszervezeteket tömörítő Leaseurope-hoz. A Leaserope egy ernyőszervezet, amely mind a lízing, mind pedig az autó- és járműipari bérlést magában foglaló iparágakat képviseli Európában Az együttműködés eredményeként a Magyar Lízingszövetség és tagvállalatai szorosabb együttműködést alakíthatnak ki a többi országban működő lízingszövetségekkel és lízingtársaságokkal, emellett pontosabb képet kaphatnak a piaci folyamatokról.

Nemzetközi szintre lép a Magyar Lízingszövetség, amely teljes jogú tagja lesz a Leaseurope-nak (European Federation of Leasing Company Associations), az európai lízingszövetségeket és az autó- és járműbérlést magában foglaló iparágakat képviselő szervezetnek. A Leaseurope évtizedes múlttal rendelkezik: az 1972 óta ernyőszövetségként működik, a Magyar Lízingszövetség tagságával pedig már 34 ország 47 nemzeti szervezetét képviselik.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „A Leaseurope-pal való együttműködés lehetővé teszi, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a nemzetközi lízingszervezetekkel, és így pontosabban követhetjük a nemzetközi piaci folyamatokat”.

„Az idei első negyedévben a Leaseurope tagszervezeteihez tartozó lízingcégek 22 milliárd euró értékben kötöttek új szerződéseket, ami 8,8 százalékos növekedést jelentett éves szinten. Ez azt mutatja, hogy az európai lízingpiac növekedésben van, csakúgy, mint a magyar” - mondta Nyikos Katalin a Leaseurope adatai idézve a nemzetközi lízingpiac teljesítményéről.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a tagvállalatoknál a finanszírozott összeg az első félév végén 235 milliárd forintra rúgott, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

Leon Dheane, a Leaseurope igazgatója elmondta: „A Leaseurope teljes jogú tagként köszönti a Magyar Lízingszövetséget. Minél több piacot képviselünk, annál erősebb a hangunk, és annál jobban meg tudjuk védeni a lízingszektort. A Magyar Lízingszövetség teljes jogú tagságával a Leaseurope-nak jobb rálátása lesz a magyar lízingpiacra, és az ágazat érdekeit jobban tudja majd kommunikálni az érdekelt felek felé Magyarországon, valamint kapcsolatokat tud létrehozni a magyar lízingszektor képviselői és európai társaik között."

Nagyobb arányban veszik igénybe a lízinget az innovatív cégek mellett a fejlődésben lévő kis- és közepes vállalkozások. Az elmúlt két évben jelentős innovációt - például termékfejlesztést vagy -bevezetést - végrehajtó vállalkozásoknak a 38 százaléka használta a lízinget, mint finanszírozási formát. Ezzel szemben azok a cégek, amelyeknél nem volt innovációs változás, csak 19 százalékos a lízing aránya.

A kutatás szerint az árbevételüket a legutóbbi pénzügyi évükben növelő vállalkozásoknak a 29 százalékának van lízingkonstrukciója, míg a stagnáló árbevételű társaságoknál 18 százalékos volt ez az arány, a csökkenő árbevételű cégeknek pedig csak a 6 százaléka rendelkezik lízingkonstrukcióval. A biztos alapokkal rendelkező cégek körében is népszerű a lízing: a cégvezetők által teljesen stabil helyzetűnek minősített cégek a 22 százalékának vesz igénybe lízingkonstrukciót, a kevésbé stabilnak mondott cégeknél azonban 8 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a kutatásról azt mondta: „Az eredmények egyértelműek azt jelzik, hogy a fejlődő, innovációkat preferáló, növekedésben lévő cégek táborában népszerűek a lízingkonstrukciók, amelyek költséghatékony és rugalmas finanszírozási formát jelentenek.”

 A Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a következő 1-2 évben fokozott igény lesz a lízingkonstrukciókra. A járműfinanszírozás mellett egyre nagyobb részesedése lehet a lízingnek az agrárfinanszírozásban és az eszközbeszerzésekben is.

A kutatásról

A Magyar Lízingszövetség megbízásából a GfK telefonos interjúk segítségével, 100 millió és 2 milliárd forint árbevételű magyarországi cégek körében végezte a felmérést. A megkeresések során a vállalkozások pénzügyi döntésekben résztvevő 300 vezetője válaszolt a kérdésekre. Az eredmények reprezentativitása érdekében az adatfelvétel értékei a KSH adatai szerint súlyozottak.

Szeptember 15-től a több mint két évtizedes szakmai múlttal rendelkező dr. Tóth Zoltán látja el a Magyar Lízingszövetség főtitkári feladatait - közölte a szervezet. A főtitkár szerint a lízingpiac stabil fejlődő pályán van, és a jövőben a lízingtársaságok egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a járműfinanszírozás mellett a vállalkozások eszközfinanszírozásában kulcsszerepet vállaljanak.

Dr. Tóth Zoltánt választotta meg új főtitkárnak legutóbbi - szeptember elején tartott ülésén - a Magyar Lízingszövetség vezetése, miután távozik posztjáról Lévai Gábor, aki 2006 óta töltötte be a pozíciót. A jogi és közgazdasági végzettségű, 47 éves dr. Tóth Zoltán több mint két évtizedes pénzügyi területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik. A kilencvenes években a Magyarországi Volksbank jogi és a hitelosztályának vezetőjeként dolgozott. Majd - 1997-től 2007-ig - az MKB Euroleasingnél volt vezető beosztásokban, 2008-tól mostanáig pedig az MKB Euroleasing bulgáriai leányvállalatát irányította ügyvezetőként.

A főtitkár-váltásról Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: az eddigi főtitkár, Lévai Gábor más irányú elfoglaltságai miatt távozik posztról. A szövetség elnöksége tudomásul vette a korábbi főtitkár döntését, hosszú éveken át tartó odaadó munkáját ezúton is megköszönik, és további szakmai sikereket kívánnak neki.

Az elnök hozzátette: dr. Tóth Zoltán komoly szakmai múlttal és nemzetközi tapasztalattal rendelkező lízingszakember, akinek fontos szerepe lesz abban, hogy a Magyar Lízingszövetség és tagvállalatainak fejlődését elősegítse.

“Megtiszteltetés a főtitkári kinevezés. A legfontosabb feladataim között lesz, hogy a Magyar Lízingszövetségtől a tagvállalatok minden támogatást megkapjanak” - mondta dr. Tóth Zoltán. A szakember közölte azt is, hogy a magyarországi lízingpiac fejlődésben van, és a cél, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a növekedés. Ehhez jó alapot ad a gazdasági növekedés, az alacsony kamatkörnyezet is. Az újonnan kinevezett főtitkár szerint fontos, hogy a jövőben a lízingvállalatok a járműfinanszírozás mellett minél nagyobb szerepet játszanak a vállalkozások eszközfinanszírozásában is. Ezzel is elősegítve a vállalati szektor, ezen belül is a magyar kis- és középvállalkozások növekedését.

Jelentősen bővült a magyarországi autóállomány: 1995-höz képest 42 százalékkal 3,37 darabra nőtt a személyautók száma. Ezzel párhuzamosan a teherautóknál 56 százalékos növekedést következett be - derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely szerint a lízingpiacon továbbra is az egyik legfontosabb pillér marad a járműfinanszírozás. Az új személygépjárművek 50, míg az új haszongépjárművek 80 százaléka lízingkonstrukciók keretében kerül az utakra.

 A válság során jelentősen összeszűkülő magyar autópiac az utóbbi években fokozatosan bővül: 2012-ben 53 ezer új személyautó került forgalomba, 2015-ben pedig már 70 ezer felett voltak az eladások, és az idei hónapokban is növekedett a piac éves szinten. Az új autók piacának bővülése hozzájárul az magyar autóállomány megújulásához - derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely a hivatalos adatok alapján felmérte a magyarországi járműállomány változását.

Évtizedes távlatban jelentős növekedést következett be. 1995-ben 2,24 millió személyautót tartottak nyilván, tíz évvel később - 2005-ben - már 3,03 milliós volt a teljes magyar személyautó-flotta, 2015-ben pedig 3,37 millió darabból állt. Összességében 2005-höz képest 10 százalékkal nőtt a személyautók száma, 1995-höz képest pedig 42 százalékkal, összesen 951 ezer autóval nőtt az állomány. Ezzel párhuzamosan egyébként a teherautók állománya is számottevően emelkedett: 2005-höz képest 20 százalékkal, 1995-höz képest pedig 56 százalékkal nőtt a számuk, így tavaly már 508 ezer darabból állt a magyarországi teherautóflotta, amely vontatókat és a különleges célú gépjárműveket is magában foglalja.

A lízingtársaságok jelentős szerepet játszottak a járműállomány növekedésében az elmúlt két évtizedben. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai által kínált finanszírozási konstrukciókkal kerül a magyar utakra az új személygépjárművek 50, míg a haszongépjárművek 80 százaléka. A szervezet arra számít, hogy a következő időszakban a lízingpiac egyik legfontosabb pillére marad a járműfinanszírozás, de emellett a termelőeszközök és a gépek finanszírozása is egyre fontosabb szerepet kaphat.

Bár a vállalkozások elsősorban a hiteltermékekre gondolnak, ha forrásra/finanszírozásra van szükségük, valójában számos esetben  lízingkonstrukciókat alkalmaznak - derül ki a Magyar Lízingszövetség megrendelésére készült GfK-kutatásból. A 300 millió forintnál nagyobb árbevételű cégek 30 százalékának van lízingszerződése, az alacsonyabb árbevételű cégeknél ez alacsonyabb, de a Lízingszövetség szerint növekedhet az arány a jövőben.

Az idei első félévben a magyarországi lízingpiac növekedést ért el, a finanszírozott összeg 4 százalékkal 235 milliárd forintra emelkedett. A bővülésben szerepet játszik, hogy a magyar vállalkozások körében népszerű finanszírozási forma a lízing.

Ezt többek között alátámasztja a GfK Piackutató Intézet által - a Magyar Lízingszövetség megrendelésére - készített felméréséből is, amelynek keretében 100 millió és 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező cégek vezetői kérdezték meg. Az érintett cégek 21 százaléka rendelkezik valamilyen lízingkonstrukcióval, ezzel az eredménnyel a klasszikus beruházási hitel mellett a lízing mondható a legelterjedtebb finanszírozási formának A 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél magasabb, 30 százalékos a lízingkonstrukciók aránya, a 300 millió alatti vállalkozásoknak pedig valamivel alacsonyabb, 16 százalékos.

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a felmérésről azt mondta: „Érdekes az az eredmény, hogy bár a vállalkozások vezetői a hiteltermékeket említették a leggyakrabban finanszírozás kapcsán, a beruházás finanszírozásához számos esetben lízingkonstrukciót választanak.”  Az elnök szerint a lízing népszerűségét mutatja az is, hogy a lízing 21 százalékos elterjedtségével szemben az érintett vállalkozásoknak csak a 10 százaléka rendelkezik állami támogatású beruházási hitellel, 9 százaléka piaci forgóeszköz-hitellel.

A vállalkozások leginkább járműfinanszírozásra veszik igénybe a lízingkonstrukciókat. A cégek 54 százaléka személyautót, 34 százalékuk teherautót, 10 százalékuk pedig mezőgazdasági járművet lízingel a kutatás szerint.

A vállalkozások vezetőinek a 16 százaléka azt mondta, hogy a lízingkonstrukcióknak nincsenek hátrányai a hitelekkel szemben. Összességében pedig a többség kedvezőbbnek tartja a lízinget a hitelnél. A lízingkonstrukciókat előnyösnek tartó vállalatvezetők elsősorban az alacsonyabb költségeket és az egyszerű, gyors hozzáférést említették kedvezőnek.

Nyikos Katalin szerint a felmérésből az is kiderült, hogy több vállalatvezető nincs pontosan tisztában a lízingkonstrukciók közötti különbségekkel, valamint a lízingelésben rejlő előnyökkel. Ezért a Magyar Lízingszövetség a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a lízingkonstrukciókat jobban megismerjék a vállalati szektor szereplői, főként a kis- és középvállalkozói szektor tagjai, számukra ugyanis nagyon fontos a költséghatékony és rugalmas finanszírozás.

Az elnök szerint a felmérés alátámasztja azt, hogy a vállalkozásoknak kedvező finanszírozási formát jelent a lízing, és a jövőben a várható gazdasági növekedéssel párhuzamosan megerősödő kkv-szektor szereplői körében fokozott igény lesz majd a lízingkonstrukciókra. Nyikos Katalin szerint a következő években a járműfinanszírozás mellett a gép- és termelőeszköz-lízing iránt az eddiginél komolyabb igény mutatkozhat majd a vállalkozások részéről, ez pedig stabilabbá teheti a lízingpiacot.