Növekedést ért el a magyar lízingpiac 2016 első felében: a finanszírozott összeg 4 százalékkal 235 milliárd forintra emelkedett - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az első félévben a jegybanki hitelprogramhoz volt köthető a teljes finanszírozott összeg 24 százaléka. Kedvező folyamat, hogy az első félévben a termelőeszköz- és géplízing 7-7 százalékos növekedést ért el, ami egy stabilabb lízingpiacot eredményezett, és a lízing konstrukciók kiemelt szerepet kaptak a KKV-k finanszírozásban. A Magyar Lízingszövetség további növekedést vár a következő időszakban, 2016-ben a finanszírozott összeg így megközelítheti az 500 milliárd forintot.

Jól szerepelt a magyarországi lízingpiac: a finanszírozott összeg az első félévben 235 milliárd forintot tett ki, ez pedig 4 százalékos bővülésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Egyben azt is jelenti, hogy a második negyedév során a lízingtársaságok napi átlagban 1,3 milliárd forint összegű finanszírozásra kötöttek szerződést az év első felében - közölte a Magyar Lízingszövetség.

Több lábon

Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke az első féléves adatokat értékelve azt mondta: a finanszírozott összeg növekedése azt mutatja, hogy a magyar lízingpiac emelkedő pályán maradt és stabil teljesítmény nyújtott. Az elnök kiemelte, hogy a legfontosabb szegmensekben növekedést értek el a lízingvállalatok. Az autó- és flottafinanszírozásban 1 százalékkal 104 milliárd forintra, a termelőeszközöknél 7 százalékkal 131 milliárd forintra, a gépek esetében pedig szintén 7 százalékkal 63 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg.

„Bár az járműlízingnél az 1 százalékos növekedés szerény mértékű, de jelzi, hogy a piac magára talált. A másik két fontos szegmensben jelentősnek mondható ugyanakkor a növekedés, és ezáltal egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá vált a korábban elsősorban a járműfinanszírozásra koncentráló lízingpiac. Ez azt is jelenti, hogy a termelő szektor finanszírozásában a lízingcégek egyértelműen fontos alternatívaként szerepelnek.” - mondta Nyikos Katalin. A szakember úgy véli, a következő időszakban folytatódhat az a trend, amelynek eredményeként több pillérre, a járműfinanszírozás mellett a jövőben a termelőeszközök és a gépek finanszírozására még jobban támaszkodhat majd a magyar lízingpiac.

Agrárfinanszírozás és támogatott programok

Az idei első félévben a jegybanki hitelprogram továbbra is jelentős motorját adta a lízingpiacnak: a 235 milliárdos finanszírozott összegnek a 24 százaléka - 55 milliárd forint - kötődött a programhoz. Az exportcélú lízingfinanszírozást elősegítő Exim-program keretében pedig közel 7 milliárd forint értékben nyújtottak forrást a lízingtársaságok, ami a teljes piac 3 százalékát jelentette.

Nyikos Katalin kiemelte, hogy az agrárlízingpiacon a finanszírozott összeg meghaladta a 30 milliárd forintot, ami a teljes piacot nézve 13 százalékos részesedést jelent. Nyikos Katalin elmondta, hogy a termelőeszköz finanszírozásban kiemelt az agrár ágazat, ahol az egyszerű és gyors eszköz alapú finanszírozás nagyon kedvelt.

Mi várható?

A Magyar Lízingszövetség szakértői arra számítanak, hogy a gazdasági növekedési kilátásokkal összhangban a következő időszakban folytatódhat a növekedés a piacon, és a lízingpiac bővüléséhez a járműfinanszírozás mellett a termelőeszközök és a gépek finanszírozása is számottevően hozzájárul. Előrejelzésük szerint az idei év egészében a finanszírozott összeg megközelítheti az 500 milliárd forintot.

Szinte minden járműkategória dübörög az idén.

Júliusban alig több mint 300 darab híján 10 ezer személyautó gurult ki a magyar autószalonokból, ami 32 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. Azaz továbbra is hegymenetben van az személyautó piac. Az év első hét hónapjában közel 46 ezer személyautót adtak el a kereskedők, ami több mint 24 százalékos növekedés.

Nem csak a személyautókat vitték, hanem a többieket is. A kisteherautókból hét hónap alatt több mint 10 ezer darab fogyott, ez szintén 24 százalékos többlet.

Volt igény a nagyobb teherautókra is: ezekből 3 százalékkal többet adtak el, így 2632 darab került belőlük az utakra az év első hét hónapjában.

A buszoknál 9 százalékos volt a növekedés, így 224 darabbal bővült a magyar új autóbusz-flotta. A motorkerékpárok héthavi bizonyítványa 12 százalékos növekedést mutat, így közel 1400 motort adtak el a kereskedők.

Továbbra is növekedőben van a mezőgazdasági géplízing állomány: az idei első negyedévben 7 százalékos volt a növekedés - közölte a Magyar Lízingszövetség. A friss összegzés szerint az agrárium elsősorban, 86 százalékban új gépeket szerzett be, amire kedvező hatással volt a jegybanki hitelprogram is.  Érzékelhető még a piacon, hogy a pénzügyi lízing egyre népszerűbb a mezőgazdasági vállalatok körében.

Az idei első negyedévben az új és használt mezőgazdasági gépeknél a finanszírozott állomány 79 milliárd forintot ért el, ami éves összevetésben 7 százalékos növekedésnek felel meg, a múlt év utolsó negyedévéhez képest pedig 0,5 százalékos többletet jelent - áll a Magyar Lízingszövetség és az Agrárgazdasági Kutató Intézet összefoglalójában. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke azt mondta: az idei első negyedévben - éves szinten elért - 7 százalékos állománybővülés ugyan elmarad a múlt év első negyedévében mért 45 százalékos növekedéstől, de továbbra is emelkedő pályán van ez a szegmens.

A mezőgazdasági gépek állományának összetétele is kedvező a lízingcégek szerint. Nyikos Katalin erről azt mondta: “Az új agrárgépek beszerzését célzó lízingállomány 5,3 százalékkal 67,9 milliárd forintra nőtt. Ennek eredményeként a teljes agrárgép-állományon belül az új gépek aránya 86 százalékos, a haszáltaké pedig mindössze 14 százalék. Ez pedig korszerű gépparkot jelent.”

Nyikos Katalin kiemelte azt is, hogy a Lízingszövetség segítségével és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által készített összefoglaló szerint a hitelek állománya 19,7 százalékkal tovább csökkent, a pénzügyi lízing népszerűsége erősödött, vagyis 16,1 százalékkal emelkedett az előző évi állományhoz képest az első negyedévben. “Azaz egyre népszerűbb az agráriumban a vállalkozások számára rugalmas, költséghatékony finanszírozási formát jelentős pénzügyi lízing” - tette hozzá a Magyar Lízingszövetség elnöke.

A jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) is kedvező hatást gyakorolt az agrárfinanszírozásra. Többek között azért, mert a program elindítása óta több mint 50 százalékos volt a géplízing aránya. Szintén kedvező, hogy az idei első negyedévben az NHP beruházási célú lízingszerződések keretében kihelyezett 22,9 milliárd forint harmada a mezőgazdasági gépek finanszírozását célozta meg.

Nyikos Katalin a lízingpiacon és ezen belül az agrárfinanszírozásban várható folyamatokról azt mondta, hogy a jelenlegi kilátások szerint a következő hónapokban, években stabil, fokozatos növekedés várható elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási igényei miatt. Az elnök szerint azonban változásokra is számítani lehet, többek között arra, hogy a mezőgazdasági eszközfinanszírozásban korrekció jöhet. Elsősorban az előrehozott beszerzések, a kereslet csökkenése, a földvásárlási lehetőségek, valamint a támogatások szerkezetének változása miatt. Nyikos Katalin szerint ezzel együtt a növekedés alapjai adottak, tovább fog nőni a pénzügyi lízing népszerűsége az agrárfinanszírozásban, és fokozottabb versenyre lehet majd számítani mind.

Az első hat hónapban több mint 60 ezer jármű talált gazdára a piacon a legnépszerűbb kategóriákban. Ez 23 százalékos emelkedésnek felel meg.

Továbbra is hegymenetben van a magyar járműpiac. Január és június vége között közel 46 ezer új személyautó kelt el, ami 24 százalékos növekedésnek felel meg. Nem csak a személyautók szerepeltek jól, a többi kategóriában is növekedés volt - derül ki a Magyar Lízingszövetség összefoglalójából, amely a Datahouse statisztikái alapján készült.

A kisteherautókból több mint 10 ezer darabot értékesítettek, ez szintén 24 százalékos többlet éves szinten. A buszokból 9 százalékkal fogyott több, darabszám szerint összesen 224-et helyeztek forgalomba. A nagyteherautókból 2632 darabot adtak el, ez 3 százalékos növekedés. A motoroknál pedig 12 százalékos növekedést mutat a féléves statisztika, ez 1383 darabos eladást jelent. Összességében a legfontosabb kategóriákban 60,3 ezer darab új jármű kelt el, tehát a 60 ezres küszöböt fél év alatt átlépte a piac, ami 23 százalékos növekedésnek felel meg.

A járműpiaci pörgésben kulcsszerepet kapnak a lízingcégek, a járműeladások nagyjából felét finanszírozzák, a vállalati újautó-eladásoknál pedig 70 százalék a lízingkonstrukciók aránya.

A lízingvállalatok kiemelt szerepet játszanak a jármű-, ezen belül is az autópiacon.

Lássuk, kik a legnagyobbak az európai porondon. Óriási cégek, óriási összegek. Az európai lízingcégeket tömörítő szervezet, a Leasurope összerakta a lízingmamutok listáját.

A legnagyobb lízingvállalat Európában a francia Société Generale francia bankmamut lízingcége, a Société Générale Equipment Finance. A társaság közel 16 milliárd euró értékben kötött tavaly új szerződést, ami forintban több mint 5 ezer milliárdot jelent. Az első tízben 3-3 francia és német lízingvállalat szerepel. Emellett 2 holland, valamint 1 olasz és 1 svéd lízingtársaság is tagja az elitnek. Az alábbi adatgrafikán látható a sorrend, valamint az érintett cégek tavalyi teljesítménye. Fontos megjegyezni azért, hogy ezek a lízingvállalatok természetesen nem csak járműfinanszírozással foglalkoznak, hanem a vállalatok eszközfinanszírozásával is.

Ahhoz, hogy az európai piac méretét jobban érzékeljük érdemes megemlíteni, hogy a teljes magyar lízingpiacon 1,7 milliárd euróra rúgott tavaly az új kihelyezések összege. A listán szereplő európai lízingmamutok közül többen a magyar piacon is jelen vannak: a rangelső Société Générale mellett a DaLageLandennek, Deutsche Leasingnek,  az Unicreditnek, a VW lízingcégének (Porsche Bank) és a LeasePlannek is van magyar leányvállalata.

2014. március 15. óta a Polgári Törvénykönyv szabályozza a pénzügyi lízingszerződést. A kódexbe foglaláshoz hosszú út vezetett a lízing több mint 25 évvel ezelőtti, magyarországi megjelenése után.

Dr. Györgyi Dóra a Lízingszövetség Kodifikációs Munkacsoportjának vezetője a Polgári Jog 2016. évi 2. számában megjelent tanulmányában ezt az utat mutatja be. A publikáció érdekességként szemlélteti a lízing kialakulását és nemzetközi fejlődését a sumérok gyakorlatától kezdve a repülőgépflotta finanszírozásig, bemutatja a lízing szocialista típusát, a lízingcégek megjelenését és a lízingfinanszírozás felfutását a rendszerváltás utáni időkben, majd rátér a szabályozatlanság okozta problémákra.

Ennek körében összeveti a különbségeket és a hasonlóságokat a bankok és a lízingcégek finanszírozása és működése között, érzékelteti a bírói gyakorlat ellentmondásosságát az ügyletek minősítésében, végül rátér a kodifikációra. E körben kitér a lízing számvitelére és felvázolja, hogy milyen döntéseket kellett meghozni annak érdekében, hogy a számvitel és a Ptk. között feszülő nézetkülönbségek csökkenthetők legyenek.

A publikáció utolsó része a Ptk-beli pénzügyi lízing definíciót elemzi, külön megtárgyalva a „gazdasági élettartam” jelentését, a pénzügyi lízing elhatárolását az operatív lízingtől, valamint rámutat azokra a rendelkezésekre, amelyek egy esetleges Ptk. módosítás során mindenképpen korrekcióra szorulnak.

Stabil teljesítménnyel zárta az idei első negyedévet a magyar lízingpiac. A finanszírozott összeg 111 milliárd forintot tett ki, ami közel 6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, 2014. első negyedévéhez képest pedig 22 százalékos bővülésnek felel meg - közölte a Magyar Lízingszövetség. Több lízingpiaci szegmensben az egy szerződésre jutó átlagos finanszírozott összeg tovább emelkedett, az agrárlízing esetében például több mint 20 százalékos volt a növekedés. A jegybanki hitelprogram az első negyedévben is jelentős szerepet kapott, ennek keretében 23 milliárd forintot helyeztek ki a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, akik arra számítanak, hogy a kis- és középvállalkozások részéről növekvő eszközigénye miatt a lízingfinanszírozás egyre nagyobb szerepet játszhat majd a jövőben.

Stabilizálódott a magyarországi lízingpiac az év első negyedében: a finanszírozott összeg a kérdéses időszakban 111 milliárd forint volt, a múlt év első negyedében elért 107 milliárd forinttal szemben. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség áprilisban megválasztott elnöke az adatokat értékelve azt mondta: az 111 milliárd forintos finanszírozott összeg stabilt teljesítményt jelent, a lízingpiac még jelentősebb bővülése elsősorban a magas bázis miatt nem következett be az első negyedéven. Emlékeztetett arra, hogy 2015. első negyedévben ugyanis kiugró, több mint 20 százalékos volt a bővülés.

Az idei első negyedévben a korábbi negyedévekhez hasonlóan fontos szerepet játszott a jegybanki hitelprogram, amely 23 milliárd forintos kihelyezést segített elő. Ez az összeg a teljes piac közel negyedét jelentette.

Autók, teherautók, buszok

Az első negyedévben az egy szerződésre jutó finanszírozott összeg átlagosan 6,32 millió forint volt, ami 7,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A különböző lízingpiaci szegmenseket tekintve a személygépkocsik, kisteherautók és motorkerékpárok esetében a finanszírozott összeg 28 százalékkal 38 milliárd forintra emelkedett. Bár a flottapiacon a teljes finanszírozott összeg 20 milliárd forintról 17 milliárd forintra csökkent, ez a szerződések számának visszaesésével magyarázható. Az egy szerződésre jutó átlagos finanszírozott összeg azonban a flottapiacon 22 százalékkal 6,7 millió forintra emelkedett. A lízingpiaci szereplők számára szintén kulcspiacnak számító busz- és tehergépkocsik esetében a finanszírozott összeg 3 százalékkal 33 milliárd forintra emelkedett a múlt év első negyedéhez képest.

Az utóbbi időszak eladásai alapján kezd kikecmeregni a magyar autópiac. A múlt évben összesen 103 ezer új jármű talált gazdára a magyar járműpiacon, ami 13,8 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, 2013-hoz viszonyítva pedig közel 40 százalékos bővülésnek felel meg.

A számottevő bővülés az árak emelkedésével párhuzamosan történt. Az Eurotax jelentése szerint az autók - kedvezmények és akciók nélkül kalkulált - listaára a válság óta folyamatosan nőtt. 2015-ben a középkategóriában volt a legjelentősebb mértékű az áremelkedés. Az Eurotax szakértői szerint ennek oka az EURO6-os emissziós (környezetvédelmi) norma bevezetése, illetve az egyre inkább teret hódító aktív biztonsági rendszerek megjelenése hozott további jelentős áremelkedést.