A pénzügyi szolgáltatók, köztük a lízingcégek ügyfelei is sokszor zabosak, amikor egy rakás, szerintük látszólag felesleges adatokat kérnek tőlük. A lízingcégek ezt nem azért csinálják, hogy zaklassák az ügyfelet, hanem mert kötelességük - mégpedig a pénzmosás elleni szabályok miatt.

Bár a filmekben rendszerint találkozunk a pénzmosással, de sokszor nem teljesen tiszta, miről is van szó. Pedig a való világban óriási károkat okoz a pénzmosás. Az ENSZ becslése szerint a bűncselekményekből származó, különböző megoldásokkal tisztára mosott pénz a világ GDP-jének közel 3 százalékát teszi ki, ami százmilliárdokat jelent dollárban. Ráadásul a pénzmosás az utóbbi években az internet térnyerése miatt egyszerűbbé vált.

Mosógép

A pénzmosás lényege, hogy az illegálisan szerzett vagyon, készpénz eredetét elrejtsék, és a pénzt ne lehessen egy konkrét bűncselekményhez kötni. Több megoldás is létezik, ezek lényege, hogy a bűncselekményből eredő, piszkos pénzt egy bankszámlára teszik, majd legális tevékenységhez kötött pénzügyi műveletekkel, átutalásokkal kitisztítják.

Például – nagyon leegyszerűsítve a dolgot - a bűnözőnek van egy étterme, ahova ugyan nem járnak sokan, de a pénzmosásra alkalmas. Mégpedig úgy, hogy a piszkos forrásból származó pénzt az étterem bevételeként tünteti fel, mintha a sok vendég fizette volna, így mindjárt tiszta lesz az kérdéses összeg. A másik megoldás a fiktív cégekkel való bűvészkedés: a számlákon különböző teljesítéseket, szolgáltatásokat, vásárlásokat tüntetnek fel, de nincs mögötte valós produktum – de a pénz ettől még tiszta lesz.

Világszerte mindenütt küzdenek a pénzmosás ellen, így Magyarországon is – ennek egyik eleme a beazonosításhoz szükséges adatok bekérése. Tehát ez nem nyűg, hanem kötelesség, végeredményben pedig az ügyfél érdekét szolgálja.

Az alábbi infografikán jól látszik, mennyi pénzt kell tisztára mosni világszerte.