Tartós fejlődési pályára állt a lízingpiac, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv) eszközfinanszírozása került a szövetség tagvállalatainak fókuszába - mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség tavasszal megválasztott új elnöke az MTI-nek.

Elmondta, tavaly jelentős növekedés, az első negyedévben pedig stabil teljesítmény jellemezte a lízingpiacot.
Úgy vélte, mivel a lízingkonstrukciók rugalmasak és olcsók, ezért megfelelő alternatívát jelentenek a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a banki hitelek mellett. Rámutatott: a szervezet kiemelten fontos feladatnak tekinti a lízing ismertségének és elismertségének növelését. Hozzátette azt is, hogy a növekedés motorjai a gazdasági bővülés, és az alacsony kamatok lehetnek.

Nyikos Katalin kiemelte: a gépek és termelő berendezések finanszírozásban is komoly tér van a bővülésre, miközben a következő években az ingatlanpiac élénkülésével párhuzamosan az ingatlanlízing részesedése is nőhet.

Folytatódik az autóvásárlási láz a magyar piacon: márciusban 7494 ezer személyautó talált gazdára, ami közel 20 százalékos növekedést jelent éves szinten, és a februári, szintén jelentősnek mondható 12,3 százalékos növekedést is felülmúlja.

7494 - ennyi személyautót vásároltak újonnan a magyar piacon márciusban, ami 19,3 százalékos növekedésnek felel tavaly márciushoz képest, és ez a növekedési ütem bőven meghaladja az idén februári 12,3 százalékos bővülést. Tehát a magyar személyautópiac továbbra is lendületben van. A többi járműkategóriából a kisteherautók emelhetőek ki. Ezekből márciusban 1916 darab talált gazdára, ami 22 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten.

A nagyteherautóknál ugyanakkor 13,5 százalékkal 473 darabra csökkent az eladás, a buszok esetében pedig 31 százalékos volt a csökkenés, ami konkrétan 20 eladott buszt jelentett márciusban. A motorkerékpárokból 207 darab fogyott, ami 1,4 százalékos csökkenésnek, gyakorlatilag stagnálásnak felel meg.

Ha a szóban forgó járműkategóriák (személyautó, kisteherautó, nagyteherautó, busz, motorkerékpár) háromhavi összesített adatait nézzük, akkor is számottevő bővülés látható. Januártól március végéig összesen 26 209 darab jármű adtak el a kereskedők, ami 13,1 százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszakában elért eredmény.

Nyikos Katalint választotta meg elnöknek a Magyar Lízingszövetség csütörtöki közgyűlése. A grémium új elnökségi tagokat is választott Vály Judit (vezérigazgató, MKB-Euroleasing), dr. Strbka János (ügyvezető igazgató, IKB Leasing) és Merk Gábor (ügyvezető igazgató, Merkantil Bank) személyében.

A Magyar Lízingszövetség április 7-i közgyűlésén új elnököt választottak a tagvállalatok. A szervezetet a jövőben Nyikos Katalin, a Deutsche Leasing Hungária igazgatósági tagja, a Magyar Lízingszövetség eddigi alelnöke irányítja. Az elnökváltásra azért volt szükség, mert a korábbi elnök, Jenei Viktor sűrűsödő elfoglaltságai miatt lemondott elnöki posztjáról, ugyanakkor továbbra is tagja marad a vezető testületnek.

A múlt évben az év lízingszakemberének megválasztott Nyikos Katalin okleveles közgazdász, aki évtizedes pénzügyi és lízingszakmai tapasztalattal rendelkezik. A Magyar Hitelbanknál treasury pénzpiaci vezetőként dolgozott, később a West LB-nél, az ABN AMRO-nál töltött be vezető tisztségeket. 2001 óta a Deutsche Leasing Hungária ügyvezetője és igazgatósági tagja, 2010 óta az Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, 2013 óta pedig a szervezet alelnöke.

“Komoly kihívást jelent számomra az elnöki poszt. A tagvállalatoknak a fő célja, hogy a következő időszakban is emelkedő pályán maradjon az utóbbi időszakban folyamatosan növekedő lízingpiac. Stabil, fenntartható növekedésre számítunk elsősorban a kis- és középvállalkozások részéről felmerülő finanszírozási igénynek köszönhetően” - mondta Nyikos Katalin a Magyar Lízingszövetség közgyűlésén. Azt is hozzátette, hogy a Lízingszövetségben az idén a teljes piac 5 százalékos növekedésére számítanak.

A Magyar Lízingszövetség megújult vezetése:

Nyikos Katalin (igazgatósági tag, Deutsche Leasing Hungária) – elnök, Tekse Kálmán (ügyvezető igazgató, Arval Magyarország) – alelnök, dr. Strbka János (ügyvezető igazgató, IKB Leasing) – alelnök, Fekete Csaba (vezérigazgató, De Lage Landen), Jenei Viktor (vezérigazgató, FHB Lízing), Merk Gábor (ügyvezető igazgató, Merkantil Bank), Vály Judit (vezérigazgató, MKB-Euroleasing)

Az új autók piaca 2013 és 2015 között 37 százalékkal bővült, ám a külföldről behozott autók száma 74 százalékkal növekedett ezzel párhuzamosan. Az importból származó autók átlagéletkora 11 év, ráadásul 25 százalékuk több mint 16 éves, ami kedvezőtlen hatással van a magyar autópiacra. A Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) szeretné elérni, hogy csak 8 évnél fiatalabb, az Euro 4-es normát teljesítő autók jöhetnének az országba. Ez jelentősen javítaná a piacot, mert eltűnnének az olyan kereskedők, akik bizonytalan előéletű és műszaki állapotú, öreg autókkal árasztják el Magyarországot.

Örvendetes, hogy az új autók magyarországi piaca fokozatosan bővül - míg 2013-ban 56,2 ezer autó talált gazdára, 2014-ben már 67,5 ezer új autót adtak el a kereskedők, tavaly pedig 77,2 ezer autó kelt el -, 2013-hoz képest tavaly 37 százalékkal bővült a piac. Az új autók piacának növekedése mellett a használtautó-import volumene is növekedett: 2013-ben 70,7 ezer, 2014-ben 96,7 ezer, 2015-ben pedig 122,6 ezer használt autót helyeztek forgalomba. Így a külföldről behozott használt autók száma 73 százalékkal nőtt, ami bőven meghaladja az új autók piacán elért 37 százalékos bővülést.

A Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) szerint a használt autók importjának növekedése kedvezőtlen tendencia, hiszen az autók az átlagéletkora 11 év, azaz korszerűtlen autók érkeznek az országba. Ráadásul sok használt autó előélete nem garantált, sok autónál tekerik vissza az órát, arról nem is beszélve, hogy több használtautó-importtal foglalkozó cégnél felmerül a visszaélés gyanúja is. „Rontja az összképet, hogy a behozott használt autók 34 százaléka 11-15 éves, 25 százaléka pedig 16 évnél is régebbi, és ezek a modellek ma már korszerűtlennek mondhatóak” - mondta Tekse Kálmán, a Magyar Lízingszövetség alelnöke.

Nem lehet panaszuk az autókereskedőknek a keresletre, 12,3 százalékkal nőttek az eladások februárban.

Februárban 6625 személyautó talált gazdára Magyarországon, ami 12,3 százalékos növekedést jelent tavaly februárhoz képest. Ha pedig 2014 februárjával vetjük össze a mostani számokat, akkor 34 százalékos a növekedés. A 6625 eladott személyautó azt jelenti, hogy a vasárnapokkal együtt átlagosan 228 autót adtak el a kereskedők.

A kisteherautó is slágerterméknek számít: februárban 1509 kelt el belőlük, ez pedig több mint 21 százalékos javulást jelent. A buszokból 66 darabot adtak el a múlt hónapban, ez több mint a duplája a tavaly februári mennyiségnek. Bár a február nem kimondottan a motoros szezon kellős közepe, mégis 140 új motorkerékpárt vittek haza a tulajdonosok, ami közel 40 százalékos pluszt jelent éves szinten. A nagyteherautók jelentik a februári kivételt, ezek eladása 7 százalékkal 430 darabra csökkent.

Összességében a személyautók és a kisteherautók iránti nagy kereslet eredményeként a legnépszerűbb kategóriákban (személyautó, kisteherautó, nagyteherautó, motorkerékpár) 8770 új jármű futott ki az utakra, ami 13,3 százalékos növekedést jelent.

Növekedéssel zárta a múlt évet a magyar lízingpiac. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai összesen 513 milliárd forintot helyeztek ki, ami 13,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a szerződésszám 10 százalékkal nőtt. A lízingpiaci szereplők szerint 2016-ban, ha lassabb tempóban is, de folytatódhat növekedés, elsősorban a vállalkozások finanszírozási igényei miatt, és elképzelhető, hogy az ingatlanlízing is emelkedő pályára áll.

A magyarországi lízingpiac növekedést könyvelhetett el 2015-ben. A finanszírozott összeg 513 milliárd forintra emelkedett, ami 13,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket - ismertette a Magyar Lízingszövetség a múlt évre vonatkozó adatokat. Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke a tavalyi eredményeket értékelve azt is elmondta, hogy az 513 milliárd forintos finanszírozott összegen belül a termelőeszközök esetében 279 milliárd forintra rúgott az új kihelyezések értéke, ami 6,1 százalékos növekedésnek felel meg.

„Az utolsó negyedév kiugró volt, közel 100 milliárd forintot tett ki a termelőeszközöknél a finanszírozott összeg” - fogalmazott az elnök. A teljes finanszírozott összegből az autó- és flottafinanszírozás 244 milliárddal részesedett, a teherautókra és buszokra 133 milliárd jutott, további 145 milliárd forint pedig géplízingre fordították az ügyfelek. A fennmaradó összegből pedig ingatlanokat és egyéb eszközöket finanszíroztak a piaci szereplők. A növekedés a szerződések számában is látszik: a múlt évben a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai összesen   80 285 darab szerződést kötöttek, ez pedig 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

2019. január 1-től a lízingekre irányadó jelenlegi IAS17-et, az IFRS16 váltja fel, amely a lízingtípusok elhatárolásán ugyan nem változtat, de jelentősen módosul a nyilvántartása a lízingbevevők könyveiben. Az új standard legfontosabb jellemzőit a KPMG foglalta össze a blogjában Az operatív lízingek „felfedése”? – IFRS 16, az új lízingstandard címmel.

A Magyar Lízingszövetség Szakmai Napjain az egyik legnagyobb érdeklődést az a kerekasztal beszélgetés váltotta ki, amelyen a lízingben járatos szakemberek mellett a lízing új Ptk-beli szabályozásában részvevő jogászok, valamint adó és számviteli szakértők vitatkoztak. A diskurzust dr. Györgyi Dóra, az IKB Pénzügyi Lízing Zrt. jogtanácsosa, a Lízingszövetség új Ptk. munkacsoportjának prezentációja vezette fel, aki vázolta a gyakorlatban felmerült problémák szabályozásbeli hátterét. Ebben a bejegyzésben összefoglaljuk az előadás lényegét.

Az új Ptk. hatálybalépéséig a pénzügyi lízing és az operatív lízing fő elhatároló ismérve abban, a ma is igaz különbségben mutatkozott meg, hogy a pénzügyi lízinggel ellentétben, operatív lízing esetén a lízingbevevő semmilyen módon nem szerezheti meg a lízingtárgy tulajdonjogát a lízingszerződés lejárta után a piaci árnál jelentősen alacsonyabb áron, ún. maradványértéken. Ennek a tilalomnak a szempontjából lényegtelen, hogy milyen jogtechnikai megoldáshoz folyamodnak a felek, értve ezalatt azt, hogy az operatív lízingszerződés megkötésekor egy külön megállapodásba foglalják a vételi lehetőséget maradványértéken, vagy az operatív lízingszerződés futamideje után adásvételi szerződést kötnek, amiben a vételár a maradványérték. Ezen a fő ismérven nem változtatott az új Ptk., azaz a lízingbevevő a tulajdonjogot a futamidő végén kizárólag pénzügyi lízing szerezheti meg ellenérték nélkül vagy a piaci árnál jelentősen alacsonyabb áron.

Az új Ptk. abban más a korábbi megközelítéshez képest, hogy a pénzügyi lízinget a nemzetközi számviteli előírások logikájára építi, és magát az eszközt helyezi a középpontba, és nem a tulajdonszerzést, mivel mindkét lízingtípus közös ismérve, hogy egy olyan eszköz a lízingtárgy, amelyet klasszikus esetben a lízingbevevő a saját igényei, szükségletei, üzleti stratégiája alapján választott ki, mérlegelve, hogy az eszközre miért van szüksége, és mennyi ideig. Ennél a döntésnél jut szerephez a gazdasági élettartam, amely fogalom az új Ptk-ban a pénzügyi lízing definíció kiindulópontját képezi.

A gazdasági élettartam nem azonos a hasznos élettartammal, ami a magyar számviteli törvényben van. Nem lehet ismeretlen azonban a nemzetközi számviteli standardokkal dolgozó könyvelők előtt, különösen azok előtt nem, akik a vállalkozás nemzetközi háttere miatt már korábban elkészítették a beszámolójukat IFRS-ek szerint, amire 2016. január 1-től valamennyi hazai, nemzetközi háttér nélküli vállalkozásnak lehetősége nyílt a számviteli törvény módosítására tekintettel.