Vegyes a képet mutat az új autók piaca: a járvány miatti tavalyi alacsony bázoshoz képest már pluszban vannak az eladások, de a pandémia előtti szint még messze van.

Újabb adatosrból látszik, hogy erősödik a járvány okozta múlt évi sokkból a nemzetközi és a magyar újautópiac. A Magyar Lízingszövetség - Datahouse-statiszikákon - alapuló összeállítása szerint több mint 75 ezer új személyautó került forgalomba az év első hét hónapjában. Bár ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi - járványhatás miatt - alacsony szintet. Ugyanakkor 16 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, amikor majdnem 90 ezres eladásról volt szó.

Az új autók piacát visszafogja a környezetvédelmi normák szigorításához köthető drágulás, a vásárlók óvatossága, valamint a globális chiphiány, amely számos autóipari cégnél akadályozza a gyártást. A chiphiányból adódó problémát jól mutatja, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár emiatt tart többhetes szünetet. A világ egyik legnagyobb autógyártója, a VW pedig a féléves jelentésében - a Napi.hu beszámolója szerint - jelezte, hogy a chiphiány igazán a második félévben lesz igazán látható a nemzetközi  autópipacon. komolyabb problámákat okozni az autógyártásban és autószállításokban.

Visszatérve a magyar piacra, éves szinten a furgoneladások az év első hét hónapjában 18 százalékkal nőttek éves szinten, de 2019 azonos időszakától 9 százalékkal elmaradtak. A teherautók esetében tavalyhoz képest 61 százalékos növekedés volt, míg a tavalyelőttitől 25 százalékos az elmaradás.

Bár első látásra jelentős, 36 százalékos növekedést ért el a magyar lízingpiac a finanszírozott összeget tekintve, az új lízingszerződések száma pedig 16 százalékkal nőtt, a bővülés főként a bázishatásnak, azaz a járvány miatti tavalyi visszaesésnek köszönhető. Az ágazat a 2019-es szinteket még nem érte el – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az autófinanszírozás területén 84 milliárdról 97,5 milliárdra nőttek a kihelyezések, a flottapiac látványos, 111 százalékos emelkedést ért el, ahogy a nagyhaszongépjárművek finanszírozása is komoly bővülést mutatott. A magyar lízingcégek készülnek a hiteltörlesztési moratórium végére, a hosszabbítást csak a valóban rászoruló háztartások és cégek esetében látják indokoltnak, emellett a szektor készen áll arra, hogy a visszapattanó gazdaságnak, ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez finanszírozási oldalról lendületet adjanak.  

Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett. 

„A múlt évben a járványhatás a második negyedévben húzta vissza leginkább a gazdaságot, így a lízingpiacot. A múlt év első felében a lízingpiac számára kulcsfontosságú beruházások volumene több mint 5 százalékkal, a GDP pedig majdnem 14 százalékkal mérséklődött. Így nagyon alacsony volt bázis, az idei 36 százalékos növekedéssel a finanszírozott összeg még 3 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, igaz, a 2018-as szintet 14 százalékkal felülmúlja” – értékelte a friss adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Tovább árnyalja a képet, hogy ha a darabszámokat vesszük figyelembe, akkor a 17 százalékkal kevesebb szerződés köttetett 2019-hez képest, de még a 2018-as szinthez képest is 8 százalékos elmaradás tapasztalható. 

Hogyan szerepeltek az autók, traktorok, teherautók és a flották?  

A piaci adatokból látszik, hogy a különböző lízingpiaci szegmensnek eltérően teljesítettek az idén. Az agrárgépfinanszírozás emelkedő pályán maradt: a finanszírozott összeg közel 52 milliárd forintra rúgott, ez az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 százalékos javulásnak felel meg és 14 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet. 

Az autófinanszírozásban felemás a kép. Tóth Zoltán közölte: „A teljes lízingpiaci finanszírozott összeg idei növekedésében szerepet játszott, hogy a személyautók ára emelkedett az euróárfolyam alakulása és a környezetvédelmi normák bevezetése miatt, a kereslet azonban nem nőtt.Ezt mutatja, hogy a személyautó-finanszírozási szerződések száma a 2017-es szinten van, ez pedig 2019 első feléhez képest 17 százalékos, 2018-hoz viszonyítva pedig 8 százalékos elmaradást jelent. A személyautókhoz köthető finanszírozott összeg 97,5 milliárd forint volt az első félévben, szemben a tavalyi 84 milliárddal és a két évvel korábbi több mint 104 milliárd forintos szinttel. Tóth Zoltán a finanszírozott összeget felfelé húzó autódrágulásnak még nincs vége, az év második felében folytatódhat. Az autófinanszírozáson belül lendületes fejlődést volt a flottapiacon, ami egy nagyobb beszerzésnek köszönhető. Ebben a szegmensben az új kihelyezések összege 45 milliárd forintot tett ki a félév végén, ez 111 százalékos növekedést, azaz duplázást jelent a múlt évhez képest, a tavalyelőtti összegtől pedig 3 százalékkal elmarad. A nagyhaszongépjárművel – teherautók, kamionok, pótkocsik, buszok – finanszírozása jelentős bővülés ment keresztül: a kihelyezett összeg 71 milliárd forintra, 86 százalékkal nőtt éves szinten, így az a szegmens már közelíti a járvány előtti szinteket. 

A szakember a lízingpiaci szegmensek alakulásáról azt is elmondta, hogy a tavalyi járványhatás miatt érdemes összevetni a 2019 első félével  a mostani adatokat. Ebből az összevetésből az látszik például, hogy a teljes lízingpiac majdnem felét – 45 százalékát – lefedő termelőeszköz-finanszírozásban idén még  6 százalékkal volt szűkebb a piac, mint két évvel korábban. Az egyéb gépeknél – amelyeknek több mint felét a szerszámgépek adják – a kihelyezett összeg 36 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében 7 százalékos a lemaradás ahhoz képest. Az agrárgépek viszont több mint 11 százalékos pluszban vannak a tavalyelőtti értékekhez viszonyítva. 

Moratórium és jövőkép 

„Összességében tehát a tavalyi visszaesés nagy szerepet játszott az idei növekedésben, de az is látható, hogy a bázishatás mellett azért több szegmensben enélkül is van kereslet a lízingfinanszírozásra” – fogalmazott Tóth Zoltán. Azt is elmondta: „Rövid távon a következő fontos lépés a magyar lízingpiac szempontjából a hiteltörlesztési moratórium sorsa. A lízingcégek felkészültek a moratórium lezárására és annak meghosszabbítását csak azoknál a magánszemélyeknél és cégeknél látják indokoltnak, akik valóban rászorulnak a további halasztásra.” 

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség várakozásait ismertetve azt mondta: A mezőgazdaság kedvező helyzetben van, növekednek a terményárak, jók a terméshozamok, emellett a támogatások is segítik a szektort, ezeknek köszönhetően a beruházási kedv magas szinten maradhat, a jelenlegi kilátások szerint akár 2022 végéig – ez pedig az agrárgépfinanszírozásnak is támaszt ad. A pandémia eredményeként jelentős visszaesés után az egyéb gépeknél már láthatóak pozitív jelek, de itt nagyon fontosak a célzott gépes pályázati pénzek, amelyek inkább csak 2022-ben mutatkoznak meg majd a statisztikákban. 

„A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai felkészültek arra, hogy a gazdaság visszapattanása után, a tartós növekedéshez biztosítsák a finanszírozást. Különösen a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez biztosnak rugalmas finanszírozási konstrukciókat” – tette hozzá.  Segíthet ebben, hogy ősszel jön az államilag támogatott új Széchenyi-programhoz tartozó lízingkonstrukció, amely nagyon kedvező forrást nyújt a cégeknek, emellett továbbra is elérhetőek az exportőr cégek számára az EXIM – szintén állami támogatású – lízingkonstrukciói.

Lemaradásban a magyar vállalati szektor a big data területén

A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet
kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H most elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel
rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be. A magyar vállalatok a járvány hatására előre menekülnek: tízből négyen jelentek meg új termékkel vagy
szolgáltatással az elmúlt 2 évben, amelyek az árbevétel ötödét adták. A magyar cégek 45 százaléka viszont a digitális transzformációt nem tartja fontosnak, tízből hat cég nem hajtott
végre digitális fejlesztést az utóbbi két évben. Egyelőre kevesen foglalkoznak nagy mennyiségű adatok feldolgozásával és a mesterséges intelligencia alkalmazásával is.

„A K&H felmérése hiánypótló: a most elindított innovációs index időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel
készülnek a jövőre” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelős vezetője. A kutatás keretében 360, a magyar magánszektor 32 ezer vállalatát reprezentáló, 300 millió forintot meghaladó
árbevételű cég nyilatkozott az innovációs, digitális lépéseikről és terveikről.

Közepes alá
Első alkalommal összességében a közepesnél gyengébb teljesítményt mutat a K&H innovációs indexe, amely az idei első félévben 31 ponton zárt. A vállalatméret szerinti bontás alapján a
legnagyobb - 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű - vállalatok érték el a legjobb eredményt, 38 ponttal. A leginnovatívabb ágazatok közé tartozik az ipar és a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság
az ágazati bontás szerint a sor végén foglal helyet.

Kedvező viszont, hogy a magyar cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt. Összességében a megkérdezett vállalatok 43 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást
az elmúlt két évben, a legnagyobb cégeknél ez az arány elérte a 70 százalékot. Az innováción alapuló új termékek és szolgáltatások az éves árbevétel közel ötödét adták. Így érthető, ha a cégek
42 százaléka tervezi újabb termék vagy szolgáltatás piacra dobását a következő egy év során.

Lemaradásban
Németh Balázs rámutatott: „az eredményekből az olvasható ki, hogy sok cég előremenekül, új termékek bevezetésével, automatizálással, digitális innovációval próbálja ellensúlyozni a válság miatt
kieső bevételeket.” Beszédes viszont, hogy a válaszadó cégek mindössze 36 százaléka tartja fontosnak a digitális átállást, 45 százalékuknak ez jelenleg nem lényegi kérdés. A kutatásban is
tetten érhető a téma felemás megítélése: míg a vállalatok kétharmada a szektorában az átlagosnál innovatívabbnak vallja magát, csak minden nyolcadiknak van írott innovációs stratégiája, és a
működési költségüknek átlagosan 5%-át - a cégek fele alig 1%-ot - költik digitalizációra.

Németh Balázs hangsúlyozta: „a magyar vállalati szektor lemaradásban van az úgynevezett big data területén, azaz a nagy mennyiségű adatok feldolgozását tekintve, mindössze 10-20 százalékuk foglalkozik ezzel”. A cégek mindössze 5-10 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencián
alapuló alkalmazást, a többiek nem is terveznek ilyen megoldásokkal.

A vállalatok leginkább forráshiány miatt nem fektetnek az innovációba, sokan attól tartanak, hogy nem térül meg a befektetés. A K&H innovációs vezetője szerint ezen enyhíthet, hogy az elmúlt
időszakban sorra jelennek meg a kedvezményes, akár államilag is támogatott finanszírozási eszközök. Az új források gazdaságba áramlása pedig segíthet az innovációs folyamatok
felgyorsításában, így a hazai vállalati szektor nemzetközi felzárkózásában – fejezte be Németh Balázs.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági fenntartható növekedés érdekében július 1-től elindul a Széchenyi Kártya Program keretein belül a Széchenyi Kártya Újraindítási Program, amelynek keretében többféle kedvezményes finanszírozási konstrukciót, köztük támogatott lízingfinanszírozást igényelhetnek a magyar vállalkozások. A programnak köszönhetően a Széchenyi Kártya Újraindítási Programban elérhető lízingkonstrukciók éves kamata maximum 0,5 százalék lehet az állami kamattámogatás miatt. A rendkívül kedvező finanszírozási alternatíva a Magyar Lízingszövetség szerint lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy alacsony költség mellett új eszközberuházásokat valósítsanak meg, ezzel támaszt adva a gazdasági növekedésnek. A lízing konstrukció előre láthatóan szeptemberben indul.

A magyar gazdaság komoly visszaesést könyvelhetett el tavaly a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt, az idén viszont növekedésre van kilátás. A fejlődéshez pedig kedvezményes finanszírozási lehetőséget kapnak a magyarországi vállalkozások: az éves óta működő Széchenyi Kártya Program keretein belül július 1-től elindul a Széchenyi Kártya Újraindítási Program. 

Mankó a beruházásokhoz

„A Magyar Lízingszövetség és a kormányzati döntéshozók együttműködésének eredményeként az Széchenyi Kártya Újraindítási Programon belül államilag támogatott lízingkonstrukciók is elérhetőek lesznek ” – mondta Vály Judit, a Magyar Lízingszövetség alelnöke. Hozzátette: „A programon belül elérhető lízingkonstrukció éves kamata maximum 0,5 százalék lehet az állami kamattámogatásnak köszönhetően.” A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az új, rendkívül kedvezményes konstrukció kézenfekvő megoldást jelenthet az eszközberuházást tervező vállalkozások számára. Segít abban is, hogy a lízingcégek továbbra is jelentős szerepet játszanak a gazdaság újraindításában, elsősorban a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásai finanszírozásán keresztül. Mint ismert, a lízingcégek évente  mintegy 450 -500 milliárdnyi forrást biztosítanak a KKV szektornak eszközbeszerzéseikhez.    

Az új konstrukció a Magyar Lízingszövetség szakértői szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a beruházások lendületet kapjanak. Erre szükség is van, mert a beruházások volumene 2020-ban éves szinten közel 4 százalékkal csökkent és az idei első negyedévben is csak 2,5 százalékos növekedést mutattak. Ennél pedig jóval nagyobb tempójú bővülésre van szükség a kilábaláshoz. 

Bővülés

A lízingpiacon az új kihelyezések összege tavaly 14 százalékkal 639 milliárd forintra csökkent, ezt az idén növekedés követheti, a mértéke egyelőre kérdéses. 

A Széchenyi Kártya Újraindítási Programban várhatóan szeptembertől elérhető lízingkonstrukciók segíthetik a finanszírozott összeg bővülését, ám egyelőre nem lehet arra számítani, hogy a 2019-ben elért 740 milliárdos kihelyezést az idén elérje a magyar lízingpiac.

Májusban jókora növekedést ért el az új járművek piaca és az személyautóknál is jelentős volt a növekedés, Ez azonban a bázishatásnak, vagyis járvány miatti tavalyi visszaeséssel magyarázható.  

Májusban közel 11 új személyautó talált gazdára Magyarországon, ami több mint 60 százalékos növekedést jelent éves szinten. Az autókat, kisteherautókat, nagyobb teherautókat, buszokat és motorokat magában foglaló teljes járműpiac pedig  majdnem 14 ezer darabos eladással zárta a múlt hónapot - ez 64 százalékos éves szintű bővülésnek felel meg. Az óriási bővülés elsősorban az alacsony tavalyi számoknak köszönhető, a múlt év áprilisában és májusában a koronavírus-járvány első hulláma miatt nagyon visszaestek az eladások.

A kedvező májusi adatok ellenére a 2019 azonos időszakához képest látszik, hogy még van mit behoznia az autó- és járműpiacnak. Az idei év első öt hónapjában a személyautó-eladások 25 százalékkal maradtak el 2019 első öt hónapjától. A teljes járműpiac pedig ahhoz képest 12 százalékos hátrányban van.

További rossz hír, hogy a magánszemélyek vásárlásai  - összevetve a tavalyi év első öt hónapjával – még mindig nem érik el a 2020-as szintet sem. A növekedés (az alacsony bázis ellenére) tehát a cégek vásárlásaiból ered.

Mindez a lízingpiacon még erősebben jelentkezik, hiszen a bizonytalanság miatt a magánszemélyeknél a finanszírozási hajlandóság is visszaesett a múlt évben, és ez áthúzódott az idei évre is.      

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete még májusban publikált prognózisa szerint az idén összesen 140 ezer új személyautót adhatnak el a kereskedők. Ez ugyan a tavalyi alig több mint 128 ezres eladáshoz képest javulást jelentene, de még elmaradna a 2019-ben elért majdnem 160 ezres darabszámtól.

 Népszerűek a magyar vállalkozások körében a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes programja, az NHP Hajrá! keretében elérhető lízingkonstrukciók – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az érintett cégek május végégig összesen 188,6 milliárd forint értékben kötöttek lízingszerződéseket. Az átlagos futamidő 5 év, az egy szerződésre jutó összeg pedig 10,6 millió forintot tett ki. A program a keret kimerülése miatt a végéhez közeledik, ezért érdemes áttekinteni az eddigi eredményeket. A legfrissebb hírek szerint a konstrukciót a jegybank a keret kimerülésével kifuttatja.

A magyarországi vállalkozások fejlődéséhez, a járvány okozta mélypontról való elmozduláshoz nyújt finanszírozási lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank tavaly áprilisban elindított kedvezményes forrást nyújtó programja, az NHP Hajrá!, amelynek keretében eszközberuházásra, lízingkonstrukciókra köthetnek szerződést a cégek.

A Magyar Lízingszövetség közölte: az NHP Hajrához köthető lízingkonstrukciók népszerűek a mikro-, kis- és középvállalkozások körében. „A program indulása óta összesen közel 18 ezer lízingszerződés lépett érvénybe. Ezeknek köszönhetően az érintett vállalkozások 188,6 milliárd forint forráshoz jutottak. A lízing részesedése a beruházási célú kihelyezésekben közel 21%, ha a darabszámokat tekintjük, pedig egészen kiemelkedő, 71%-os, még ha az összes hitelcélt, tehát a forgóeszköz finanszírozást is figyelembe vesszük, akkor is 31%-os. Ez annak köszönhető, hogy a lízing különösen a kisebb cégek, kisebb mértékű finanszírozási igényét fedi le igen sikeresen. Az egy-egy szerződésre jutó finanszírozott összeg 10,6 millió forintot tett ki a május végéig tartó időszakban. Az átlagos futamidő öt év” – mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A Magyar Lízingszövetség összesítése szerint a 188,6 milliárd forintos lízingforrás 61 százaléka – több mint 115 milliárd forint – került a mikrovállalkozásokhoz, a kisvállalkozások részesedése több mint 25 százalékos, a fennmaradó 13 százalék – azaz 24,9 milliárd forint - pedig a középvállalkozások fejlesztéseit szolgálta. A lízingszövetségi adatok szerint az NHP Hajrá! keretében megkötött lízingkonstrukciók döntően agrárgépek, kisteherautók és egyéb termelőberendezések beszerzését biztosítják a vállalkozások számára.

A Magyar Lízingszövetség szerint a következő időszakban a bizonytalanság enyhülésével egyre több vállalkozás kezd bele újabb beruházásba, eszközbeszerzésbe, amelyhez a lízing jó finanszírozási lehetőséget biztosít.

A három pillérből álló EXIM Kárenyhítő Programcsomag jelentős segítséget nyújt a járvány okozta gazdasági hanyatlásból való kilábalásban az exportszerkezetben működő hazai vállalkozásoknak. A kárenyhítést szolgáló intézkedéseik egyik kiemelkedő terméke a lízingcégeken keresztül, refinanszírozásban elérhető konstrukció: a 2020 májusától elérhető forrásból a lízingcégek megkötötték az 1000. EXIM Kárenyhítő Lízing szerződést. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai és az EXIM a következő időszakban arra számítanak, hogy a vállalkozások a jövőben egyre bátrabban veszik igénybe a kedvezményes kamatozású lízingfinanszírozást fejlesztéseik és piaci terjeszkedésük hatékonyságának pénzügyi elősegítése érdekében.  

A kárenyhítő lízingforrás termelőberuházások finanszírozása, gépek, berendezések, felszerelések, tehergépjárművek vásárlása mellett a korábban hasonló céllal igénybe vett, piaci alapú finanszírozás kiváltására is alkalmas. A pandémia okozta piaci bizonytalanság ellensúlyozására a kamattámogatott, kedvezményes és fix kamatozású konstrukció kiszámítható megoldást jelent. Euró- és forintalapon egyaránt folyósítható, a maximális futamideje pedig 6 év, így a feltételek a lízingigényű iparágakban működő vállalkozások egyéni működési, gazdálkodási modelljéhez alakíthatóak. 

A Magyar Lízingszövetség és az EXIM arra számít, hogy a következő időszakban - a járvány okozta bizonytalanság lecsengésével párhuzamosan -, a magyar gazdaság fejlődő pályára áll és a vállalkozások bátrabban igényelnek új forrást beruházásaikhoz, amellyel versenyképesebbé, hatékonyabbá válhatnak mind a magyar, mind a nemzetközi piacon. 

„A járvány miatt életre hívott, 2020. május 29-től igényelhető konstrukció hamar népszerűvé vált. Egy év elteltével a programban résztvevő lízingcégek már megkötötték az 1000. szerződést a kárenyhítő lízingkonstrukcióban” – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. 

Hozzátette: A lízingcégek régóta kínálnak az EXIM-mel közös lízingkonstrukciókat, az ezekhez köthető finanszírozott összeg 2019-ben 16,9 milliárd forintra rúgott, tavaly a járvány miatt 33,4 milliárd forintot tett ki, az idei első negyedévben pedig 13 milliárd forint új kihelyezés volt köthető hozzájuk.

Első látásra hihetetlenül jó áprilist zárt a magyarországi autópiac, de az eladások növekedése elsősorban a tavalyi alacsony értékekkel magyarázhatóak.  

Ahogy arra számítani lehetett nagyon erős számokat hozott az április az új járművek piacán, elsősorban a személyautók szegmensében. A kereskedők összesen több mint 10 ezer autót értékesítettek, ami 70 százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi szintet. A növekedésben főszerepet játszik az, hogy tavaly áprilisban a járványhelyzet és az amiatt elrendelt kijárási korlátozások eredményeként bezuhantak az eladások. Ez mutatja, hogy tavaly áprilisban alig több mint 6 ezer új autó talált gazdára, 2019 áprilisában pedig több mint 12 ezer. Ebből az is látszik, hogy az idén áprilisi eladások még elmaradtak a két évvel korábbitól. Az év első négy hónapjában közel 43 ezer új személyautó került az utakra, éves szinten ez 10 százalékos bővülésnek felel meg, ugyanakkor 2019 azonos időszakához képest közel 9 százalékos hanyatlást takar.

A Datahouse Magyar Lízingszövetségnek elküldött adataiból látható az is, hogy az év első négy hónapjában a furgoneladások éves szinten 15 százalékkal, a nagyteherautó-értékesítések több mint 50 százalékkal növekedtek. 2019 azonos időszakához képest viszont ezek a piacok is még mínuszban maradtak. 

Egyelőre nehéz pontos prognózis adni a járműpiac idei alakulására a járvány okozta bizonytalanság miatt. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) előrejelzéséből az derül ki, hogy összesen 140 ezer új személyautó eladása várható 2021-ben, ami 10 százalékos piacbővülésnek felelne meg. A furgonoknál 13 százalékkal 25 ezerre növekedhet a darabszám, a nagyhaszon-gépjárművek (nagyteherautók) esetében 18 százalékos lehet a többlet, ami 4 ezer darabot jelentene.