Novemberben is folytatódott a bővülés a magyar járműpiacon, igaz valamivel lassult a tempó. Január és november vége között közel 82 ezer új járművet adtak el Magyarországon, ami 20 százalékos bővülésnek felel meg. Novemberben pedig több mint 8 ezer jármű kelt el, ami 12 százalékos növekedést jelent – derül ki a Magyar Lízingszövetség Datahouse statisztikáin alapuló adataiból. Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség új elnöke, közölte, a járműkategóriákon belül a személyautóké és kisteherautóké a főszerep, előbbieknél 20, utóbbiaknál pedig 40 százalékos volt a növekedés.

81 744 darab új jármű talált gazdára a magyarországi járműpiacon 2014. január eleje és november vége között, ami 21,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Datahouse Magyar Lízingszövetséghez eljuttatott adataiból. A novemberi eladások valamivel elmaradnak az átlagostól: 8072 járművet adtak el a kereskedők, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Továbbra is a személyautók és a kisteherautók húzzák a járműpiacot – értékelte a friss adatokat Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség november végén kinevezett új elnöke. Kiemelte: „Több mint 61 ezer személyautó talált gazdára az év első tizenegy hónapjában, ami 20 százalékos emelkedést jelent. A növekedést mértékét tekintve ennél is látványosabban szerepeltek a kisteherautók, közel 14 ezer darab kelt el belőlük, ez pedig 41 százalékos többletet jelent az előző év azonos időszakához képest. A nagyteherautók esetében 2,3 százalékkal, a buszoknál pedig 2,7 százalékkal nőttek az eladások: november végéig összesen 4253 darab nagyteherautó és 344 darab busz került a forgalomba. A motorkerékpárok eladása ezzel párhuzamosan 2,3 százalékkal 1797 darabra csökkent”.

A versenyképesség javítása, kkv-fókusz, valamint a helyi és térségi fejlesztések – többek között ezeket a prioritásokat nevezte meg a 2020-ig tartó pályázati ciklus céljai közül Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. – Európai Uniós fejlesztésekkel foglalkozó cég - vezérigazgatója a Lízing Szakmai Napokon. 

 A 2014-től 2020-ig tartó uniós pályázati ciklusban a gazdaságfejlesztés kapja majd a főszerepet, és valódi szerepet kap a térségi decentralizáció. Összesen tíz operatív program lesz, célzottabb hazai és uniós tervezéssel. Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre, innovációra és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés a cél a következő pályázati ciklusban – derült ki Essősy Zsombor előadásából.

A MAPI Zrt. vezérigazgatója, többek között, felsorolta a nemzeti prioritásokat, melyek a következők lesznek:

- a versenyképesség javítása

- a foglalkoztatás növelése

- az energia és erőforrás hatékonyság növelése

- társadalmi felzárkóztatás, népességi kihívások kezelése, illetve

- a gazdasági növekedést elősegítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Az utóbbi években mély gödörbe süllyedő ingatlanpiac kellemes meglepetést hozhat a jövőben. 

A gazdaság helyzetéről tartott érdekes előadást Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője a múlt héten Gárdonyban megrendezett Lízing Szakmai Napokon. A szakember közölte hogy míg az amerikai gazdaság jól teljesít, addig az eurózóna gyengélkedik, így az elkövetkező időszakban a hazai exporttermék iránti kereslet visszafogottan bővül csak, viszont az alacsony európai kamatkörnyezet tartósan fennmaradhat.

Tardos Gergely, az OTP elemzője vázolja a makrogazdasági helyzetet a Lízing Szakmai Napokon

A magyar gazdaságról szólva Tardos Gergely azt mondta, hogy az egyensúly mutatói rendben vannak, a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt maradhat a külső egyensúly pedig jelentős többletet mutat. Előretekintve a GDP-arányos államadósság-ráta lassan, a külső eladósodottság viszont továbbra is tempósan csökkenhet. A gazdasági növekedés ütemét az elmúlt negyedévben gyorsító egyszeri tényezők kifutásával a GDP dinamikája várhatóan a középtávú egyensúlyi 2%-ig mérséklődik majd, viszont alacsonyan marad infláció és kamatszint is. Tardos kiemelte, hogy várakozásai szerint a sok éves lejtmenet után kellemes meglepetést szerez majd az ingatlan- és a lakáspiac.

A növekedési és eximbankos hitelprogramokkal megtámogatott kkv-szektor fejlődése miatt jövőre bővülést vár a lízingpiacon a Magyar Lízingszövetség – derült ki pénteken a szövetség által Gárdonyban megrendezett Lízing Szakmai Napokon. A szervezet tagvállalatai egyben Hanczár Zsolt leköszönő elnök helyére új elnököt és elnökségi tagot is választottak. A jövőben Jenei Viktor, az FHB Ingatlanlízing vezérigazgatója lesz a szövetség első embere, az új elnökségi tag pedig Szabados Richárd, a CIB Lízing Zrt. elnök-vezérigazgatója lesz. A rendezvényen Rubi Nándort, a Régió-csoport operatív vezetőjét választották meg az év lízingszakemberének, aki életműdíjat kapott.

Négy alappillérre - a gazdasági élénkülésre, a jegybanki és az eximbankos hitelprogramra, a járműpiaci bővülésre, valamint a kkv-szektor fejlődésére és eszközbeszerzéseire - támaszkodó növekedésre számít a következő időszakban a Magyar Lízingszövetség - jelentette be pénteken a Lízing Szakmai Napokon Gárdonyban Lévai Gábor, a szervezet főtitkára.

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a gárdonyi rendezvényen

A jövőbeni növekedésnek megvannak az alapjai: az idei év első kilenc hónapjában a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 309 milliárd forint értékben finanszíroztak beruházásokat, ami éves összevetésben 16 százalékos többletet jelent, a szerződések száma pedig 5 százalékkal 52 ezerre emelkedett. A várható fejlődés eredményeként a jelenleg 1300 milliárd forintos lízingpiaci portfólió tartósan bővülhet. Lévai kiemelte, a jegybanki és az eximbankos hitelprogram szerepét, előbbi jelentőségét mutatja, hogy az első háromnegyed évben 61 milliárd forint értékű lízingszerződéshez járult hozzá.

A bankrendszerről és a várható átalakulásáról beszélt a Magyar Lízingszövetség által rendezett gárdonyi Lízing Szakmai Napokon csütörtökön Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója, aki egy a mostaninál kevesebb szereplővel működő, vállalati hitelezésre koncentráló hatékony bankpiac kialakulásáról beszélt. A devizahiteleket toxikus terméknek minősítette, egyben közölte, hogy a devizahitelesek átlagosan 25 százalékos törlesztőrészlet-csökkentésre számíthatnak, ezen belül lesznek, akiknek a törlesztője 10-15 százalékkal csökken, de lehetséges a 30 százalékos mérséklődés is. 

„Koncentráció, koncentráció, koncentráció” – kezdte előadását Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a jegybank koncentrálódó, hatékonyabb, versenyző bankrendszer kialakulására számít. Hozzátette: öt bank maradhat a piacon, emellett sokkal kevesebb lízingcégre számítanak. „Kevesebb, de nagyobb lízingcég maradhat a piacon a jegybank várakozásai szerint” – tette hozzá.

A magyar lízingpiacon a finanszírozott összeg 309 milliárd forintra rúgott az év első kilenc hónapjában, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első háromnegyed évben naponta átlagosan több mint 1,1 milliárd forint értékben köttettek lízingszerződéseket – ismertette a szektor friss adatait a Magyar Lízingszövetség. A Lízingszövetség szerint a jövőben folytatódik a növekedés, a járműpiac látványos bővülése mellett a vállalkozások, azon belül is a kkv-k eszközbeszerzései húzzák majd a piacot, a fejlődésben pedig fontos szerepe lesz a jegybank hitelprogramjának is, így jövőre a jelenlegi mintegy 1300 milliárd forintos teljes portfólió is növekedésnek indulhat.

A lízingpiacon folytatódott a kilábalás a harmadik negyedévben, sőt, több tényező is jelentős fejlődésről tanúskodik. Az év első kilenc hónapjában a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 309 milliárd forint értékben finanszíroztak beszerzéseket, ami éves összevetésben 16 százalékos többletet jelent, és 73 százalékkal haladja meg az idei év első felében elért 178 milliárd forintos összeget – derül ki a Magyar Lízingszövetség háromnegyed éves adatokat ismertető elemzéséből.

Szintén emelkedett a szerződések száma, az év első kilenc hónapjában több mint 52 ezer lízingszerződést kötöttek a tagvállalatok, ami 5 százalékos növekedést jelent éves összevetésben.

A teljes portfólió értéke szeptember végén mintegy 1300 milliárd forintot tett ki, ami közel azonos az egy évvel korábbi adattal. Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára közölte: bár a teljes portfólió minimális mértékben csökkent, az egyfelől az árfolyamhatással, másrészt azzal magyarázható, hogy az új szerződések állománya elmarad a kifutó állomány összegétől.

Jegybanki hitelprogram adta a piac ötödét

„A szerződések száma és az új kihelyezések alapján azonban elmondható, hogy növekedési pályára állt a lízingpiac. A fejlődés motorját a vállalkozások, azon belül is a kkv-szektor adja. Erre utal, hogy az első háromnegyed évben a termelőeszközök – például esztergagépek, különböző gyártósorok, tehergépkocsik - finanszírozott értéke 177 milliárd forintot tett ki, ami 22 százalékos növekedést jelent” – fogalmazott Lévai Gábor és hozzátette: a bővülésben fontos szerepet játszott a jegybank növekedési hitelprogramja, amelynek keretében 61 milliárd forint értékben finanszíroztak beszerzéseket a Lízingszövetség tagvállalatai, vagyis a teljes piac ötöde köthető a programhoz.

Autók, flották, teherautók, gépek

A legfontosabb lízingpiaci szegmensekről szólva Lévai elmondta, hogy a személyautók, kisteherautók és motorkerékpárok 83 milliárdos tételt jelentettek az első háromnegyedévben, ami 30 százalékos bővülésnek felel meg, a flottafinanszírozás 47 milliárd forintot tett ki, ami 7 százalékos növekedést takar. Ez a két szegmens a 309 milliárd forintos finanszírozott összeg 42 százalékát adta, ami 130 milliárd forintos összeget jelentett.

A nagyteherautók és buszok esetében a finanszírozott összeg 15 százalékkal 82 milliárd forintra nőtt éves összevetésben. A termelőeszközökön belül szereplő gépszegmensben pedig szintén közel 30 százalékkal 95 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg.

A teljes portfólióra is növekedés vár

A jövőről szólva Lévai Gábor azt mondta, mind a jármű, mind a gépszegmensben további bővülés várható a következő időszakban, ám a növekedés pontos mértékét egyelőre nehéz meghatározni. „Az biztos, hogy a gazdasági fejlődés, ezen belül a kkv-k teljesítményének növekedése, a járműpiac élénkülése mind hozzájárulnak a lízingpiac gyarapodásához. Arról nem beszélve, hogy a jegybanki program kiterjesztése, valamint az exportőröknek olcsó forrást biztosító eximbankos hitelprogram is lökést ad majd a piacnak” – fogalmazott Lévai Gábor. Jövőre már várhatóan az új szerződések állománya meghaladja majd a kifutó szerződésekét, és így nem csak a szerződések számában és a finanszírozott összegben lesz látható a növekedés, hanem a teljes portfólió is bővülhet.

ővülésben fontos szerepet játszott a jegybank növekedési hitelprogramja, amelynek keretében 61 milliárd forint értékben finanszíroztak beszerzéseket a Lízingszövetség tagvállalatai, vagyis a teljes piac ötöde köthető a programhoz.

Autók, flották, teherautók, gépek

A legfontosabb lízingpiaci szegmensekről szólva Lévai elmondta, hogy a személyautók, kisteherautók és motorkerékpárok 83 milliárdos tételt jelentettek az első háromnegyedévben, ami 30 százalékos bővülésnek felel meg, a flottafinanszírozás 47 milliárd forintot tett ki, ami 7 százalékos növekedést takar. Ez a két szegmens a 309 milliárd forintos finanszírozott összeg 42 százalékát adta, ami 130 milliárd forintos összeget jelentett.

A nagyteherautók és buszok esetében a finanszírozott összeg 15 százalékkal 82 milliárd forintra nőtt éves összevetésben. A termelőeszközökön belül szereplő gépszegmensben pedig szintén közel 30 százalékkal 95 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg.

A teljes portfólióra is növekedés vár

A jövőről szólva Lévai Gábor azt mondta, mind a jármű, mind a gépszegmensben további bővülés várható a következő időszakban, ám a növekedés pontos mértékét egyelőre nehéz meghatározni. „Az biztos, hogy a gazdasági fejlődés, ezen belül a kkv-k teljesítményének növekedése, a járműpiac élénkülése mind hozzájárulnak a lízingpiac gyarapodásához. Arról nem beszélve, hogy a jegybanki program kiterjesztése, valamint az exportőröknek olcsó forrást biztosító eximbankos hitelprogram is lökést ad majd a piacnak” – fogalmazott Lévai Gábor. Jövőre már várhatóan az új szerződések állománya meghaladja majd a kifutó szerződésekét, és így nem csak a szerződések számában és a finanszírozott összegben lesz látható a növekedés, hanem a teljes portfólió is bővülhet.

Közel 74 ezer autó talált gazdára október végéig, ami 20 százalékos növekedést jelent. A kisteherautók és a nagyteherautók már teljesítették a célt, de a személyautókra sincs panasz.

"Előrejelzésünk 62 000 db új személyautó forgalomba helyezése 2014-ben" - tavaly decemberben ezzel a prognózissal vágott neki a 2014-es évnek a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete. 

Nagyon valószínű, hogy ez a cél teljesül, ugyanis a Magyar Lízingszövetség Datahouse-tól kapott adatai szerint január és október vége között 55 502 személyautó talált gazdára, és még még két hónap hátravan az évből. Az 55 ezres eladás egyébként számottevő, 20 százalékos növekedés jelent az előző év azonos időszakához képest, vagyis a 20 százalék körüli növekedési tempót tartja a személyautópiac. 

Kisteher, nagyteher

Az októberi adatokból további kedvező tények olvashatóak ki. Például az, hogy kisteherautókból október végéig 12,3 ezer darabot vittek, ami egyfelől közel 50 százalékos növekedést jelent ebben a szegmensben, valamint eléri az MGE tavalyi prognózisában szereplő 12-12,5 ezer darabos tervet. 

A nagyteherautóknál is túlteljesített a piac. Az MGE 3600 darabos eladásra számított egész évben, miközben a Magyar Lízingszövetség friss adatai szerint 3803 nagyteherautó gurult ki az utakra. Ez azért is jelentős, mert az MGE még tavaly decemberben csökkenést várt a nagyteherautóknál, miközben az októberi adat szerint több mint 8 százalékos a növekedés. 

Vásárolnak a vállalkozások

A Magyar Lízingszövetség a Lízing bloggal közölte: örömteli a járműpiac bővülése, és a szervezet és a lízingcégek is arra számítanak, hogy a  gazdaság fejlődésével párhuzamosan a lízingpiac is számottevő bővülésnek indul.

A járműpiaci adatokból a lízingszakértők szerint az is látszik, hogy a vállalkozások pénzügyi szempontból erősödnek, és a járművek mellett az egyéb, tevékenységükhöz szükséges eszközök beszerzésére is lehetőségük nyílik. 

Az adatvédelem bekavarhat, azoknál is, akiknek épp arra lenne szüksége, hogy a másik fél képben legyen. 

A követeléskezelés adatvédelmi gyakorlatáról hallhattak előadást a vendégek október 14-én a Magyar Lízingszövetség Lízing Reggelijén. Bódizs Kornél, az InHold Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) képviseletében a követeléskezelés során jelentkező adatkezelés gyakorlatával és szabályozásával kapcsolatos ellentmondásokra világított rá, valamint arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) utóbbi időkben született állásfoglalásai tovább szűkítik a követeléskezelés során kezelhető adatok körét.

A követeléskezelés egy nagyon információigényes tevékenység, a hatékonyságát nagymértékben befolyásolják olyan adatok, információk, amelyek kezelésére a jelenleg hatályos adatvédelmi előírások szigorú szabályokat állapítanak meg, nem egy esetben pedig éppen az adósok hátrányára válik, ha valamely információt azért nem vehetnek fel, mert azt a törvény tiltja. Ennek tipikus esete, ha az adós azért nem tud fizetni, mert munkanélküli lett, vagy kórházi kezelésre szorul. Ez az utóbbi ugyanis már különleges adatnak minősül, pedig lehet, hogy éppen ez tenné lehetővé neki, hogy fizetési haladékot kapjon.

Közel 30 százalékkal olcsóbbak lehetnek, de ez nem minden. 

Az elektromos járművek elterjedése érdekében megalakult a Jedlik Ányos Klaszter – jelentette be a kormány szerdán. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: a Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódóan a kormány a különféle hibrid, illetve elektromos autók megkülönböztetése érdekében ezeket az autóka zöld színű rendszámmal látna él, a szóban forgó autók és az kapcsolódó infrastruktúrafejlesztések áfája nulla százalékos lenne, emellett parkolási és útdíjkedvezményeket is biztosítanának az elektromos és hibrid járműveknek, amelyek a tervek szerint a buszsávokat is használhatnák.

Bár az ismertetett lépések egyelőre nem lehet biztosra venni, mivel tervekről van szó, a lízingpiac üdvözli a kormány terveit. A járműpiac finanszírozásában kulcsszerepet vállaló lízingcégeket tömörítő Magyar Lízingszövetség főtitkára, Lévai Gábor a Lízing blognak azt mondta: bár az elektromos és hibrid járművek hagyományos társaikhoz képest drágábbak, ám fogyasztásuk jóval alacsonyabb, ráadásul a rugalmas lízingkonstrukciókkal még vonzóbb alternatívát jelenthetnek ezek a járművek.

Érdemes lenne megfontolni, hogy a tervezett áfacsökkentés mellett egy államilag támogatott lízingkonstrukció kidolgozását - akár a jegybanki növekedési hitelprogramon belül -, a kkv-k járműállományának korszerűsítése és környezetbarátabbá tétele érdekében.

A hibrid autók aránya még csekély Magyarországon, de a kormány tervezett lépése ugyanakkor nagyon komoly lökést adna. Persze nem csak az autóknál, hanem a hibrid haszonjárművek, kis- és nagyteherautók, valamint a buszoknál is pörgést hozhat a kormányzati terv. 

Képlet híján, valamint az eltérő szerződések miatt egyelőre lehetetlen pontos összegeket kalkulálni. Ha muszáj mégis mondani valamit, akkor reálisan 10-20 százalék járhat vissza egy-egy adósnak. 

"Egy ország fog osztani és szorozni” – mondta az Index cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepén az elszámolási törvényről, amely szabályozza, hogy a pénzügyi intézmények - bankok, lízingcégek - miként számolhatnak el az adósokkal. 

A miniszterelnöki kijelentés is utal arra, hogy minden egyes szerződésnél külön-külön kell kiszámolni, mennyit kapnak vissza az adósok. Több százezer szerződésről van szó, amelyeket különböző pénzügyi intézmények kötöttek különböző szerződéses tartalommal, eltérő a tartozások nagysága, a szerződéskötésekre eltérő időpontban került sor, ezért óriási szórás lehet a visszajáró összegekben.

A sajtóban is megjelentek kalkulációk, amelyek megbecsülték, mekkora összegre számíthatnak az ügyfelek: az egyik ilyen például arra jutott egyetlen autófinanszírozási szerződésre vetített kalkuláció alapján, hogy ez akár 1,2 millió forint is lehet. Ez a számítás azonban meglehetősen extrém esetet feltételez.

A Magyar Lízingszövetség a Lízing bloggal közölte: mivel minden szerződés egyedi, nagyon komoly különbségek lehetnek az ügyfeleknek visszajáró összegben. Ráadásul pontos számításokat egyelőre nem is lehet végezni, mivel még nem jelent meg a jegybank képlete. Kicsi az esély rá, de extrém esetben elképzelhető, hogy lesz olyan szerződés, amelynél a tartozás akár 40 százalékát is elérheti a visszatérítendő összeg, de az biztos, hogy ez sem miképpen sem lesz általános.