A forintgyengülés trükköket és drágulást hoz az autópiacra

Az elmúlt hetekben lejtőre került a forint árfolyama, emiatt az autószalonokban már megkezdődött az átárazás. Több márka már emelte árait, és további drágulásra is számítani lehet.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) ügyvezető elnöke a  Napi Gazdaságnak a múlt héten azt mondta: a gyenge forint miatt várhatóan a behozott használt - vagyis az alacsonyabb árkategóriába tartozó - autók is drágulnak, bár a néhány százezer forintos autók esetében nem olyan vészes a néhány százalékos áremelkedés, mint egy ötmillió forintos új járműnél.

Tovább olvasom

Segítik a lízingcégek a fizetési nehézséggel küzdőket

A lízingkonstrukcióknál a következő hónapokban várható elszámolás körülbelül szerződésenként 10 százalékos kompenzációt eredményez, ami ellensúlyozhatja a svájci frank árfolyamának mostani, jelentős emelkedését – jelezte hétfőn Lévai Gábor a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátette: 250 ezer szerződést, 300 milliárd forintos állományt érint a frankárfolyam emelkedése, a szerződések negyede pedig az év végéig lejár.

lizinglogo.png

A kérdéses szerződések értéke átlagosan 1,2 millió forintot tesz ki, körülbelül negyedük 2015 végéig kifut, másik mintegy 30 százalékuk pedig 2016 végéig zárul le.

A Magyar Lízingszövetség arra kéri a svájci frank drágulása miatt esetlegesen fizetési nehézségekkel szembesülőket, hogy egyeztessenek a lízingcégekkel, amelyek megoldást igyekeznek nyújtani a felmerülő problémákra.

A főtitkár kiemelte: „Tagvállalataink több megoldást is nyújtanak ilyen esetekre, különféle fizetési könnyítésekkel. Például átütemezéssel, futamidő-hosszabbítással orvosolható az átmeneti fizetési nehézség” – közölte Lévai. 

A lízingcégek felhívják a figyelmet arra: a finanszírozók elemi érdeke az, hogy az ügyfelek teljesíteni tudják fizetési kötelezettségeiket.

Zsebre megy: hogyan öregednek az autók?

Az tiszta sor, hogy az autók idővel veszítenek értékükből. De mégis mennyit?

Erre a kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni, de jó közelítés lehet a Magyar Lízingszövetségtől kapott Eurotax-jelentés. Ha 20 ezer kilométeres éves futásteljesíményt veszünk alapul, akkor az első év végére egy újonnan vett autó értéke 68-70,5 százalékra csökken függően attól, hogy melyik kategóriába tartozik. Az Eurotax külön veszi a kisautókat, az alsó-középkategóriát, a felső-középkategóriát és a kisteherautókat. Az alábbi ábrán látszik, hogyan alakul a különböző kategóriákban az értékvesztés.

lizingeurotax.jpg

Az első évben például csak a kisautók és az alsó-középkategória képviselői maradnak 70 százalék felett, a többiek az alá kerülnek. Bár az 1-2 százalékpontos különbség elenyészőnek tűnhet, ám egy 4-5 millió forintos autónál ez bizony 40-100 ezer forintos különbséget jelenthet átlagosan.

A beszédes grafikából az is látszik, hogy az ötödik év végére, amikor már 100 ezer kilométert ment az adott autó, akkor az eredeti ár 36-45 százalékát éri, azaz ezen az időtávon már jóval nagyobbak a különbségek a kategóriák között. Egy 2010-ben 8 millió forintért vett kisteherautó értéke ma körülbelül 3,52 millió forint. Ezzel szemben a legnagyobb értékvesztést elszenvedő, felső-középkategória képviselője a 2010-es 10 millió forintos árának csak a 36 százalékát éri, azaz 2,88 millió forintnál jár az értéke.  Természetesen a fenti számok kategória átlagokat jelentenek, ettől az egyes márkák és modellek tekintetében jelentős különbség lehet negatív és pozitív irányban egyaránt.

A Lízing blog a következő posztokkal jelentkezett korábban:

Lízingszövetség: 250 ezer járműhitel-szerződést érint a frankdrágulás

Bővülés után - jó kilátások

Pörögnek a vállalkozások

Fordulat: megállt az autódrágulás

 

 

Magyar Lízingszövetség: 250 ezer szerződést érint a frankdrágulás

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a svájci frank árfolyamának rendkívüli erősödése mintegy 250 ezer deviza-alapú járműfinanszírozási szerződést érint. Ezen szerződések állománya 300 milliárd forint. A szövetség várakozásai szerint a havi törlesztőrészletek összege nagyságrendileg az árfolyam elmozdulás mértékével növekszik a frank erősödése miatt.

Lévai Gábor, a szövetség főtitkára kiemelte: arra egyelőre nehéz becslést adni, hogy az ügyfelek hány százaléka nem fogja tudni fizetni a megnövekedett törlesztést, de tény, hogy a 2008-as (mintegy 20 százalékos) árfolyam elmozdulás is megnövelte a bedőlő hitelek arányát. Másrészt sok ügyfél csak a szerződés hosszabbításával tudta folytatni a havi törlesztések fizetését. Erre számít a Szövetség a mostani drasztikus mértékű árfolyam elmozdulás következményeként most is.

frankkep.jpg

A 2008-as árfolyam-növekedés hatásait a lízingcégek nagyjából 3-6 hónappal később érzékelték. Most arra számít a szövetség, hogyha tartósan magas marad a frankárfolyam, akkor a negatív hatások már a következő 1-3 hónapban jelentkezhetnek, mivel a lakossági ügyfeleknek most kevesebb a tartalékuk, mint a válság kitörésekor volt.

Tovább olvasom

Kedvezőek a kilátások, tavaly már bővült a lízingpiac

A válság utáni legjobb évet zárta tavaly a magyar járműpiac, a növekedésben fontos szerepe volt a lízingtársaságoknak is tekintettel arra, hogy az új személy- és kisteherautók 38 százalékához lízingkonstrukció segítségével jutottak hozzá a vásárlók - mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára az MTI-nek.

Kifejtette: a múlt évben összesen 90 560 új járművet adtak el a magyar piacon, ami azt jelenti, hogy 21 százalékkal bővült a személygépkocsi-, kisteher-gépkocsi-, nagyteher-gépkocsi- és motorkerékpár-eladásokat magában foglaló járműpiac. Kiemelte: 2014-ben jelentős számú vállalkozás lízingelt a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja keretében új járművet, emellett a lízinggel szorosan összefüggő flottafinanszírozásban is számottevő volt a bővülés.

levaigabor.jpgLévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség

 

Hozzátette, hogy a lízing szerepe a járműfinanszírozásban a piac bővülésével párhuzamosan erősödött. A főtitkár elmondta, a vállalkozások körében egyre népszerűbb a flottafinanszírozás, mivel  a lízingen keresztül ez a finanszírozási forma az egyik legkedvezőbb megoldást jelenti a cégek számára.  

Tovább olvasom

A vállalkozások pörgetik a lízingpiacot

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) keretében 2014 első háromnegyed évében összesen 61 milliárd forint értékű lízingszerződést kötöttek. Az nhp-ba 2014 elején bevont pénzügyi lízing segítségével felpörgő kis- és középvállalkozói (kkv) szektor eredményei alapján a szövetség további bővülést vár a piacon - nyilatkozta tavaly december az MTI-nek Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A teljes vállalati hitelállomány hatodát teszi ki a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában eddig folyósított mintegy 1200 milliárd forintnyi összeg, amelyet több mint 16 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás igényelt. Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában 98 százalékra nőtt az új hitelek, ezen belül főként a beruházási hitelek aránya.     

A mikrovállalkozások súlya a programban 25 százalékról 34 százalékra nőtt. Az adatokból látszik, hogy a pénzügyi lízinget, amely az nhp második szakaszában került be az igényelhető finanszírozási formák közé, elsősorban a mikrovállalkozások vették igénybe - mondta a lízingszövetség főtitkára. Kifejtette: a mikrovállalatok dominanciájából következik, hogy a lízing esetében átlagosan a kisebb hitelek a kelendőbbek, az átlagosan igényelt összeg a jegybanki adatok szerint 10 millió forint alatt volt. Ezek a vállalkozások jellemzően 3-5 éves futamidejű konstrukciókat kedvelnek, és eszközbeszerzéseket finanszíroztak, egyebek között haszongépjárművek, gépek, berendezések vásárlására fordították a lízingelt összeget.

Tovább olvasom

Külföldön is van keresnivaló

Az EXIM-es lízingkonstrukció segítségével kedvező forráshoz juthatnak az exportőrök. 

A Magyar Lízingszövetség szervezésében a  november közepén megrendezett rendezett Lízing Szakmai Napokon Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója és Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője mellett többek között Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója is előadást tartott, mégpedig az exportőrök számára kedvezményes forrást biztosító EXIM-es konstrukcióról. 

natran_roland.jpg

Nátrán Roland a konstrukció előzményeiről elmondta, hogy az exporttal foglalkozó vállalkozások részéről merült fel a kereslet, hogy egyes beruházásaikat ne hitelből, hanem lízingen keresztül finanszírozhassák. Lényegében az volt az igényük, hogy  az exportcélú beruházási hitelen túl az EXIM lízinghez is nyújtson refinanszírozást a kereskedelmi bankoknak. 

Tovább olvasom

Megállt az autódrágulás

Az új autók listaárának évek óta tartó növekedése megállt – közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet – Eurotax adatai alapján készített - összeállításából az is kiderül, hogy egy autó 3 éves koráig közel 50 százalékot veszít az értékéből, ötévesen pedig már csak az eredeti ár 35-40 százalékát éri.

Fordulat történt az új autók piacán. Az idei év utolsó negyedében eddig beérkezett adatokból ugyanis az látszik, hogy megállt az új autók listaárának az első háromnegyed évben folyamatosan lassuló emelkedése. Régóta tartó trend tört meg ezzel: az akciók (árengedmények és készlet-kiárusítások) nélkül számított listaárak 2009-ben jelentősen, majd az azt követő években mérsékeltebben, de tovább emelkedtek. 2012 januárjában a nettó listaárak pedig drasztikusan nőttek, amelyet a személyautók esetében a regisztrációs adó csökkenése ellentételezett - derül ki a Magyar Lízingszövetség Eurotax adatai alapján készített összeállításából.

lizing.png

„A járműpiac 2014 első tizenegy hónapjában bekövetkezett bővülésében szerepe volt annak, hogy az idei év első kilenc hónapjában csak mérsékelten emelkedtek a listaárak, majd az utolsó negyedévben megállt a drágulás” – kommentálta az adatokat Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A szakember utalt arra, hogy idén, január és november vége között 21 százalékkal bővült a járműpiac, azaz 81 744 új jármű talált gazdára, ezen belül éves szinten 20 százalékkal 61 ezerre nőtt személyautók eladása.

Tovább olvasom

2020, 2040, 2060 – így megy hódító útjára a sofőrmentes autó

A sofőrmentes autók fejlesztése javában folyik a különböző járműipari vállalatoknál. Bár a tömeges elterjedésükre még várni kell, de az biztos, hogy alapvetően változtatják majd meg a közlekedési viszonyokat. 

„Számos, jelenleg is futó, jó eredményekkel kecsegtető projekt létezik: a Volvo XC60 automata fékező, az alacsony sebességű ráfutásos balesetek elkerülésére kifejlesztett rendszere például 20 százalékkal csökkentette az ütközések számát, és 33 százalékkal a személyi sérülésekét” - mondta Kaszab Attila, a K&H biztosítójának vezérigazgató-helyettese, és nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője az intelligens autók jövőjéről.

autointi.png 

2020-ra már valóság lehet az olyan jármű, amely képes átvenni a kormányzást, a navigációt, a fékezést és a parkolást, úgy, hogy ezekbe a vezető bármikor beavatkozhat. Arra azonban, hogy ezek a járművek a fejlett országokban a járműállomány jelentős részét tegyék ki és a károk száma akár 10-20 százalékkal csökkenjen valószínűleg 2040-ig kell várni. Körülbelül 2060-ig valósulhat meg, hogy a járműállomány túlnyomó része már autonóm, ami lényegesen változtathat a közlekedés képén is.

 

Devizahiteles sokk után jöhetnek az attraktív megoldások

A refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban - mondta a Portfólió.hu-nak adott interjújában Jenei viktor, a Magyar Lízingszövetség novemberben megválasztott elnöke, aki a devizahiteles ügyről is beszélt. 

"Jelen pillanatban nem tudunk arról, hogy lenne olyan lízingtársaság, amelyik konkrétan az elszámolási szabályozás miatt csődbe menne. Az elszámolás végső hatása egyelőre nehezen becsülhető. A folyamat mechanizmusai nem teljesen ismertek, így nagyon nehéz megítélni, hogy ez pontosan milyen terheket ró a szektorra. A mostani becslésünk szerint 100 milliárd forintnyi veszteséget fog jelenteni a devizahiteles elszámolás, de úgy látom, hogy a lízingcégek mögötti anyabankok helyt fognak állni, a szükséges tőkét rendelkezésre fogják bocsátani" - mondta az interjúban Jenei Viktor, és hozzátette: joggal lehet aggódni az olyan lízingtársaságok miatt, amelyeknek nincs tőkeerős tulajdonosi hátterük. 

jenei_viktor_a_magyar_lizingszovetseg_elnoke.png

Az elnök közölte továbbá, hogy bár az idén növekedett a finanszírozási volument a lízingpiacon, a teljesítmény elmarad a korábbi csúcsidőszakok teljesítményétől. 2006-ban például volt olyan lízingvállalat, amely egymaga tudott 100 milliárdot kihelyezni egy évben, ehhez képest a teljes piac mostani 300 milliárdja komoly visszaesést jelent. Jenei hangsúlyozta, hogy az idei bővülés mögött jelentős szerepet játszanak a jegybanki NHP és az eximbankos programokból kihozható hitelforrások. "Ezek intenzitása jövőre sem fog csökkenni, de a termékfejlesztés során ügyelnünk kell arra, hogy ezen programok kifutása után is kellően attraktív megoldásokkal álljunk a piaci szereplők rendelkezésére" - tette hozzá az elnök, aki szerint 2015 akár a fordulat éve lehet a lízingpiacon. 

A teljes interjút itt olvashatja el

süti beállítások módosítása