Öreg német dízelek a magyar utakon?

Komoly kihívással nézhet szembe a magyar autópiac

Bár a magyar autópiac folyamatosan bővül, tavaly 116 ezer új autó talált gazdára, viszont a külföldről behozott 156 ezer használt autó több, mint 30 százaléka 15-20 éves, korszerűtlen, magas károsanyag kibocsátású gépkocsi. A jövőben pedig akár tovább nőhet a használtautó-import, így kérdéses műszaki állapotú és futásteljesítményű, elavult autók jöhetnek az országba, ami környezetvédelmi szempontból további kihívást jelenthet. A Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) szerint a modern, alacsony környezetterhelésű autókra kell koncentrálni, amelyek kedvező kamatozású konstrukciókkal finanszírozhatóak.

Az európai, ezen belül a magyar autópiac jövőjét is érintheti a németországi, lipcsei szövetségi bíróság minapi döntése, amely szerint a német önkormányzatok az arányosság elvét betartva végső esetben kitilthatják az utakról a legszennyezőbb - elsősorban - dízelmotoros autókat. A korlátozást (megfelelő hatástanulmány esetén) csak fokozatosan és egyelőre csak az Euro IV. vagy rosszabb besorolású dízel és Euro II vagy I-es benzinmotoros járművekre lehet elrendelni. A döntés még jobban fókuszba helyezte a károsanyag-kibocsátás problémáját és a magyar autópiac, valamint környezetvédelmi szempontból Magyarország számára is kihívást jelenthet - derül ki a Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) közleményéből.

car-2970171_640.jpg

 Lendületben az új autók piaca, de a használtaké még jobban bővül

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint az újautó-piac folyamatos növekedést produkál évek óta, tavaly például 20 százalékkal 116 ezerre nőtt a magyar piacon eladott új autók száma. Mindezzel párhuzamosan azonban a használtautó-import is jelentős, utóbbiakból 30 százalékkal több került forgalomba tavaly, mint újakból. Márpedig a használt autók között számos korszerűtlenebb, magasabb károsanyag-kibocsátású jármű is van, a külföldről behozott autók 30 százaléka 15 évesnél is idősebb volt.

A GÉMOSZ és a Magyar Lízingszövetség szakértői szerint kockázatot jelent, hogy a németországi bírósági döntés miatt sok német háztartás megválhat a tiltással fenyegetett autójától, amelyek egy része helyi kereslet hiányában külföld felé, akár Magyarország felé veheti az irányt. Tóth Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a korlátozó intézkedések terjedésével a szóban forgó, importon keresztül a magyar utakra kerülő használt autók használhatósága és értéke hazánkban is rendkívüli mértékben csökkenhet néhány éven belül. Ez pedig egyértelmű és jelentős veszteséget jelent a magyar tulajdonosok számára. Szintén kockázatos, hogy az autók valós futásteljesítménye és így a műszaki állapota is számos esetben kérdéses. Elég csak arra gondolni, hogy míg egy hazai 6 éves autó futásteljesítménye lekérdezhető a hazai nyilvántartásból (http://kekkh.gov.hu/gepjarmuadat-lekerdezo/) a vásárlást megelőzően, a külföldről érkezett autó estében hasonló általánosan felhasználható hiteles információ nem áll rendelkezésre.

Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke hozzáétette: „Az autózást a jelenlegi szabályozás eredményeként sokféle adó terheli. A vásárlásnál az áfa mellett a regisztrációs adó és illeték típusú díjak, az autó tulajdonlásához és az autó használathoz kötődik például a gépjárműadó mellett az útdíj és az üzemanyagok adója is. Több nemzetközi tanulmány is arra jutott, hogy az adók csökkentése az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy a kisebb károsanyag-kibocsátással bíró gépjárművek vegyenek részt a közúti forgalomban. Érdemes lenne az autókat érintő, jelenlegi adórendszer módosítását megfontolni, mégpedig úgy, hogy az fokozottabban figyelembe vegye a környezetterhelést. Erre már számos európai jó példa van.” 

Jó megoldás lehet a finanszírozás 

A Magyar Lízingszövetség és a GÉMOSZ szakértői szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a környezetszennyező autók importja mérséklődjön és korszerűbbé váljon a mostani magyar autópark. 

Tóth Zoltán kiemelte: a lízingfinanszírozás lehet az egyik út a korszerűbb, még inkább környezetbarát autók irányába. A magasabb vételárú, de kiszámíthatóbb üzemeltetési költségű és energiahatékonyabb, környezetbarátabb autó hosszú távon érvényesülő előnyeinek elérésére a legnyilvánvalóbb megoldás egy tudatosan kiválasztott autófinanszírozási konstrukció. 

Biztató, hogy a magánszemélyek egyre bátrabban veszik igénybe ezeket a konstrukciókat; 2017-ben az új autóeladások 40 százaléka valamilyen lízingkonstrukció segítségével történt. A Magyar Lízingszövetség modern, lekövethető múltú használt vagy új autó vásárlását javasolja, amelyekhez kedvező kamatozású, azaz alacsony havi terhet jelentő lízingfinanszírozással hozzá lehet jutni.

Mi lesz az autópiacon a 2025-ben? És 2030-ban? - íme a válasz

Az elektromos és hibrid autóké a jövő, a kérdés csak az, hogy milyen gyorsan terjednek el. Többek között erről is szó volt a Magyar Lízingszövetség workshopján, amelyen az Autovista (Eurotax) szakértői vázolták a következő évtizedekben várható forgatókönyvet.  

A legfontosabb trend, amely egyre erősödik, hogy a benzin- és dízelmotoros autók háttérbe szorulnak, helyüket pedig az úgynevezett alternatív hajtású autók, azaz a hibridek és a villanyautók veszik át. 

2017-ben még 100-ból 99 autó benzines vagy dízel üzemanyag meghajtású volt, 2025-ben már csak 80-an, 2030-ban pedig várhatóan 55-en lesznek. Azaz a hibridek és villanyautók térnyerése várható a következő 10-15 évben - mutatta be az autópiacon várható változásokat Horváth Zsolt, az Autovista (Eurotax) operációs igazgatója a Magyar Lízingszövetség által szervezett februári workshopon, amely az elektromobilitással és az autópiaci trendekkel foglalkozott.

Forrás: Autovista, PricewaterhouseCoopers 

Horváth Zsolt egy beszédes statisztikával jellemezte az alternatív hajtású járművek népszerűségét. 2014-től 2017 végéig, azaz három év alatt 652 százalékkal növekedett az alternatív hajtású járművek eladása. 2014-ben még 0,6 százalékos volt a részesedésük, míg 2017-ben már 3,4 százaléknál tartottak a nemzetközi új- és használtautó-piacon. 

A szakember utalt arra is, hogy az alternatív hajtású autók ugyan egyre kapósabbak, de a gyorsabb fejlődésnek gátat szabnak az árak, ezek az autók ugyanis elég drágák a hagyományos autókhoz képest, részben az akkumulátorok miatt. Az Autovista előrejelzése szerint azonban az akkumulátorok ára a jövőben jelentősen mérséklődhet, ez pedig hozzájárulhat a növekedéshez. Ha a 2012-es árszintet vesszük alapul, akkor 2018-ig több mint 20 százalékkal kevesebb lesz az akkumulátorok ára, ezen belül 2022 és 2028 között várhatóan 9 százalékos lesz a csökkenés.

Hódító útra indulnak a villanyautók, árcsökkenés jöhet

Az elektromos autókból még világszerte kevés van, de egyre népszerűbbek lesznek, ahogy az automatizált járművek elterjedése is biztosra vehető - áll a Magyar Lízingszövetség összeállításában, amelyből kiderül, hogy a villanyautók akkumulátorainak kapacitása növekedni fog a jövőben, az áruk pedig csökkenhet, 2030-ban pedig már az autók közel 50 százaléka alternatív hajtású lehet.  

A tisztán elektromos járművek piaca jelentősen nőtt 2017-ben Európában. Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint közel 217 ezer új, tisztán elektromos autó kelt el az uniós piacon, ami 39 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az elektromos autók részesedése az uniós autópiacon marginális. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tisztán elektromos autók hatótávolsága még elmarad a hagyományos autókétól, ezzel összefüggésben az áram-kúthálózat is hiányos. A növekedés azonban folytatódik a jövőben az autógyártók fejlesztései, az akkumulátorok kapacitásának növekedése, valamint az áram-kúthálózatok bővítése miatt - derült ki a Magyar Lízingszövetség elektromobilitásról szóló workshopján. 

Képtalálat a következőre: „elektromos autó”

Áramkutak, lehetőségek, kockázatok, környezeti kérdések

A rendezvényen elhangzott, hogy a magyar kormányzat fontos területnek tekinti az elektromos közlekedés térhódítását, ezért különböző direkt és indirekt ösztönző intézkedések segítségével próbálja annak terjedését előmozdítani. Folyamatban van az állami támogatással igénybe vehető töltőtelepítési program, és az elektromos gépjárművek beszerzését és lízingjét támogató pályázat. Ez utóbbiban a lízingcégek is szerepet vállalnak, hiszen az így forgalomba kerülő autók mintegy fele finanszírozott. 

Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárműtechnológiai Tanszékének vezetője az elektromos autókról elmondta, hogy bár lokálisan nincs károsanyag-kibocsátásuk, de a teljes életciklust tekintve (azaz a gyártástól kezdve) ezek a járművek is terhelik a környezetet. Példaként elmondta, hogy a szénerőművekkel termelt árammal hajtott elektromos autónál akár kilométerenként 200 gramm lehet a szén-dioxid-kibocsátás, miközben a szélerőművekkel termelt áram esetén ez mindössze 2 gramm. Egy belső égésű motornál ugyanez az érték 158 gramm. A BME tanszékvezetője közölte azt is, hogy egy 30 vagy 90 kilowattórás villanymotor gyártása 6 ezer, illetve 18 ezer kilogramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az elektromos autózás térnyerése ebből adódóan környezetvédelmi szempontokból abban az esetben kedvező, ha az érintett autók által felhasznált villamos energia megtermelése alacsony károsanyag-kibocsátással jár együtt. Lényeges szempont, hogy más területeken is lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a korszerűbb személyautókra történő cserék felgyorsításával, de akár a vezetői magatartás javításával is. Szalay Zsolt kitért arra is, hogy az önvezető autók megítélése nagyon gyorsan változik. Egy autós szakemberek körében végzett kutatás eredményeit ismertetve elmondta, hogy 2017-ben a megkérdezettek 1 százaléka tartotta valószínűnek, hogy 5 éven belül megjelennek a közutakon, 2018-ban azonban már 19 százalék volt ezen a véleményen. Azoknak az aránya, akik 5-10 éven belül várják az autók elterjedését a tavalyi 25 százalékról idén 40 százalékra nőtt. 

A Magyar Lízingszövetség workshopján Dr. Edelmayer András, a Magyar Tudományos Akadémia szakértője az okos városokról, a közlekedésbiztonságról beszélt, kiemelve többek között azt, hogy a járművek közötti kommunikáció kulcsfontosságú biztonsági szempontból. A közlekedés során a járművekben generálódó óriási adatmennyiséget kezelni kell, ki kell válogatni azokból, hogy melyek a fontosak. 

A szakemberek szerint nagyon lényeges, hogy az önvezető autók megjelenéséhez az infrastruktúra fejlesztése csak az egyik szempont, nagyon fontos a megfelelő jogi környezet megteremtése is. A döntéshozóknak és a gyártóknak megoldást kell találnia a legkülönfélébb közlekedési szituációkra, azaz mindenre kiterjedő jogi szabályozásra van szükség. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magánbefektetők részvételére is szükség lesz a nagyszabású fejlesztések során. 

Tovább olvasom

Rekord a magyar lízingpiacon

Kilencéves rekord született a lízingpiacon: 2017-ben a finanszírozott összeg éves szinten 18 százalékkal 613 milliárd forintra nőtt, ennél magasabb összegre pedig legutóbb a válság elmélyülése előtt, 2008-ban volt példa - közölte a Magyar Lízingszövetség. A múlt évben a járműfinanszírozáson belül a személyautók és kisteherautóknál a finanszírozott összeg 27 százalékkal 184 milliárd forintra nőtt. Kedvező, hogy az eszközfinanszírozásban is jelentős volt az emelkedés: ebben a szegmensben 334 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg.  

Jelentős emelkedést ért el a magyarországi lízingpiac 2017-ben - derül ki a Magyar Lízingszövetség elemzéséből, amely szerint a finanszírozott összeg mellett a teljes portfólió is emelkedett, ráadásul a legtöbb szegmensben növekedés történt. A múlt évben kilencéves rekordot döntött a finanszírozott összeg: 613 milliárd forintos összegnél jobb eredményt legutóbb 2008-ban, a válság elmélyülése előtt ért el a lízingpiac. Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a múlt évi adatokat értékelve kiemelte: „Tartósnak látszik a teljes portfolióban 2016-ban bekövetkezett fordulat, ami 2017 végén 1368 milliárd forintot tett ki.” 

Pörgés az autópiacon 

A különböző lízingpiaci szegmensek közül a járműfinanszírozás jelenti a lízingpiac egyik motorját. A személy- és kisteherautók eladása 2017-ben 15,5 százalékkal nőtt, de a lízingpiac ezt meghaladó növekedést produkált. A finanszírozott összeg ugyanis 27 százalékkal 184 milliárd forintra emelkedett. Szintén jól teljesített a flottapiac, ahol az új kihelyezések összege 23 százalékkal 87 milliárd forintra nőtt több nagy flottabeszerzésnek köszönhetően. 

Zs. Nagy István, a Lízingszövetség elnökségi tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a magánszemélyek egyre bátrabban veszik igénybe a lízingfinanszírozást, ennek eredményeként 2017-ben az autóeladások 40 százaléka valamilyen lízingkonstrukció segítségével történt. Több tényezőnek volt köszönhető a javulás, többek között a háztartások jövedelmi helyzete, a nettó fizetések emelkedését, a kedvező kamat környezet és a finanszírozások iránti bizalom erősödését - emelte ki a szakember. 

A Magyar Lízingszövetség szerint a személyautó-piacon 2018-ban is növekedés várható elsősorban a magánszemélyek vásárlásai miatt ennek eredményeként a finanszírozott összeg ebben a szegmensben 10-12 százalékkal emelkedhet. A vállalati autó szegmensben a flottamenedzsment szolgáltatásokkal beszerzésre kerülő személy és kishaszon gépjárművek esetén további térnyerésre lehet számítani. 

Két számjegyű plusz az eszközfinanszírozásban  

A 2017-es év igazolta, hogy a lízingtársaságoknak érdemes volt a korábban meghatározott stratégiájuknak megfelelően az eszközfinanszírozásra is fókuszt helyezni. A nehézgépjárművek és gépek finanszírozását magában foglaló eszközök esetében a kihelyezett összeg 12 százalékkal 337 milliárd forint fölé nőtt. Ezen belül a nehézgépjárműveknél 11 százalékkal 176 milliárdra, a gépeknél pedig 14 százalékkal 161,5 milliárd forintra emelkedtek az új kihelyezések. 

Az eszközfinanszírozás jelentőségét mutatja az is, hogy termelőeszközként nyilvántartott gépeknél 66 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg 2017-ben, ami 39 százalékos emelkedést jelent 2016-hoz képest, ez a növekedés pedig a lízingpiaci szegmensek között messze a legmagasabb volt. Az eszközfinanszírozás megélénkülése örvendetes hír a piaci szereplők számára, és a hazai KKV szektor kedvező kilátásai pozitív jövőképet jelentenek a hazai lízingcégeknek is, amelyek kiemelt prioritásként kezelik a kis- és középvállalkozások finanszírozását. 

Kilátások 

A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint 2018-ban folytatódhat a növekedés a lízingpiacon, amiben szerepet lesz annak, hogy a vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások bátrabban veszik majd igénybe a költséghatékony és rugalmas lízingkonstrukciókat a különböző beszerzéseknél. Szintén segíthetik a lízingpiaci növekedést az uniós projektek, ezekkel összefüggésben a beruházások élénkülése. Nyikos Katalin a jövőben várható trendekről szólva elmondta, a változóval szemben a fix kamatozású konstrukciók térnyerésére lehet számítani, ez pedig a lízingbe vevők szempontjából alacsonyabb kockázatot jelent.

Szépen bővül a magyar autópiac

A 2017-es több mint 20 százalékos bővüléssel szemben közel 40 százalékos többletet ért el januárban a magyar autópiac.  

Bár tavaly is jelentősen bővült a magyar autópiac, az év egészében 116 265 új autó kelt el, ami 20,4 százalékos növekedést jelentett, az idén januárban még látványosabb eredmények születtek.

Az első hónapban ugyanis 8891 autót adtak el a kereskedők, ez pedig 38,5 százalékkal haladja meg a tavaly januári adatot - derül ki a Datahouse adataiból. Még látványosabb az autópiaci bővülés, ha kétéves távlatban nézzük a januári számokat, 2016 azonos időszakához viszonyítva ugyanis 60 százalékos az többlet. A kisteherautókra is nagy volt a kereslet, ezekből 1648 fogyott, ami éves összevetésben 36 százalékos emelkedést jelent.  

Az autópiac növekedése a lízingpiacon növekedését is segíti, mert az új autók 40 százalékánál a vevők valamilyen lízingkonstrukciót vesznek igénybe. Arról nem beszélve, hogy az új autókra szükség is van, mert a magyar autóipar meglehetősen öreg: a személyautók átlagéletkora ugyanis 14 év.

Kedvezően változtak a gépjárművek átírásának szabályai

A Magyar Lízingszövetség és a Bankszövetség közös javaslata szerint változtak a gépjárművek átírásának szabályai, egyszerűsítve az eljárást.

A "közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának,illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló" 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet egy új 4/A§.-al egészült ki, amely bizonyos esetekben megengedi, hogy csak az egyik fél írja alá a megfelelő dokumentumot.

Ezzel egyszerűsödik az eljárás mind a futamidő végi tulajdonjog átruházáskor, mind az esetleges vételi, visszavásárlási joggal élés esetén.

forgalmi.jpg

A Magyar Lízingszövetség és a Bankszövetség régóta küzd a gépjárművek forgalomba helyezésével, a tulajdonjog átírásával kapcsolatos szabályok, eljárás egyszerűsítéséért, és az elmúlt időszakban több eredményt is sikerült elérni (pl. az egységes dokumentum- minta elfogadása); most egy újabb sikeres lépés történt.

Megelőzi a magyar lízingpiac az európait

Nemzetközi összevetésben jó eredményeket ért el a magyar lízingpiac - derül ki a Magyar Lízingszövetség elemzéséből, amely az európai lízingszervezet, a Leaseurope legnagyobb európai lízingvállalatok 2017 első kilenc hónapjára vonatkozó adatait és a magyar piac eredményeit veti össze. Míg Európában lassult a növekedés az új üzletek volumenét tekintve, Magyarországon stabilan két számjegyű volt a bővülés az egymást követő negyedévekben.  

A magyar és az európai lízingpiac egyaránt növekvő pályán volt 2017 első kilenc hónapjára vonatkozó adatok szerint, de a piac teljesítményét mutató új szerződések növekedési üteme alapján jelentős különbségek vannak. Ez áll a Magyar Lízingszövetség Világgazdaság számára készített elemzésében. 

Az európai lízingszervezet legfrissebb összesítése szerint a legjelentősebb európai lízingcégeknél az 1,9 százalékos növekedés következett be éves szinten, ami lényegében megfelel a 2017 második negyedévében elért 2 százalékos emelkedésnek, az első negyedévben nagyobb, 10,5 százalékos volt a bővülés. Ezt azt mutatja, hogy a Leaseurope által vizsgált lízingcégek jól kezdték a 2017-es évet, de aztán lassult a bővülés üteme. Mindazonáltal a teljes piacot tartalmazó, végleges számok még nem ismertek.   

Ezzel szemben a magyar piacon az újonnan kihelyezett összeg számottevően és stabilan nőtt: 2017-ben az első, a második és harmadik negyedévben sorrendben  23, 15, illetve 19 százalékkal nőtt, szeptember végén pedig meghaladta a 428 milliárd forintot.

eszkozok_2.jpg

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta, hogy a magyar piacon elért jelentős növekedés bőven felülmúlja a 2017-re tett korábbi prognózist, amelyben 10 százalék alatti emelkedéssel számolt a szervezet. A magyar piacon bekövetkezett bővülésben minden terület, eszközcsoport kivette a részét, de különösen fontos szerepet játszott a járműfinanszírozás, ezen belül mind a személyautóknál mind a haszongépjárműveknél nőtt a finanszírozott összeg. A személyautók és kishaszongépjárművek esetében 2017 első kilenc hónapjában 23 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg, a tehergépjárműveknél pedig 19 százalékos volt az emelkedés. A főtitkár azonban kiemelte, hogy 2017 első kilenc hónapjában a járműfinanszírozás mellett a gépek-berendezések finanszírozása is kiemelkedő volt. Ebben a szegmensben 41 százalékos volt a bővülés 2016 hasonló időszakához képest.

Az európai és a magyar lízingpiac eredményeiről Tóth Zoltán elmondta, hogy a Magyarországon 2017 első kilenc hónapjában látott két számjegyű növekedés örömteli, de a következő időszakban valamivel visszafogottabb lehet a tempó és az egy számjegyű tartományba kerülhet, közelítve az európai szinthez. A növekedés motorja a magyar piacon a járműfinanszírozás mellett az eszközfinanszírozás lehet, ennek pedig a gazdasági növekedés és a beruházások felfutása adhat alapot. “A lízingvállalatok számára az egyik legfontosabb cél, hogy a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez nyújtsanak rugalmas és költséghatékony finanszírozást” - tette hozzá a szakember. 

Kihívások és várakozások

Enrico Duranti, az Iccrea BancaImpresa vezetője, aki a Leaseurope nevében kommentálta az eredményeket, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevételek csökkenése mellett a kiadások növekedtek az európai lízingcégeknél és ez a jövőben is kihívást jelent majd. Emellett a lízingcégeknek figyelniük kell arra is, hogy bár a jövedelmezőség az utóbbi időszakban javult a mélyponton lévő kockázati költségek miatt, de utóbbiak várhatóan nem maradnak tartósan a mostani alacsony szinten. Összességében azonban kedvezőek a kilátások: az európai gazdaság növekvő pályán van és beruházásoknál is bővülés várható, ezek pedig jó alapot adnak a lízingpiaci bővüléshez.

A Magyar Lízingszövetség szerint a magyar piac helyzete, kihívásai is igen hasonlóak, és hazánkban is kedvező maradhat a makrogazdasági környezet a további növekedéshez.

Erre figyeljen, ha céges autót használ!

A NAV tájékoztatót adott ki az útnyilvántartásokról

A NAV-ellenőrzések alapján az egyéni vállalkozások rosszul vezetik az útnyilvántartásokat - derül ki az adóhatóság tájékoztatásából. Most bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Több bírósági ítélet kimondta, hogy a személyi jövedelemadó-törvény szerint kötelezően alkalmazandó és tételes felsorolásban szabályozza, hogy milyen okiratok és adatok szükségesek a gépjárművek költségelszámolásához.

Fontos, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen nem lehet költségelszámolást alapozni. A törvény kimondja, hogy az útnyilvántartást/menetlevelet járművenként kell vezetni és kötelező feltüntetni az üzemi célú utazáskor a kezdő és a záró kilométeróra-állást.

 Az útnyilvántartásban szerepelnie kell továbbá a következő adatoknak:

  • a gépjármű típusának
  • rendszámnak
  • a fogyasztási normának
  • a kilométeróra állásának az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni)
  • az utazás időpontjának
  • az utazás céljának (honnan hova történt az utazás)
  • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
  • a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

 Ezek mellett fel lehet tüntetni az utazásokhoz kötődő tankolások időpontját és költségeit is.

Hibák

Az érintettek sokszor a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség.

“A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét venné át” - fogalmaz a NAV-os tájékoztató.  Amennyiben az útnyilvántartás nem felel meg az előírásoknak, akkor az adott költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett volna útnyilvántartást.