A hazai lízingpiac 20 százalék körüli mértékben eshetett vissza a piac tavaly, a pandémia múltával ugyanakkor a gyors, rugalmas, lízingkonstrukciók segíthetik a gazdaság felpattanását - mondta a Világgazdaságnak Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A szakember szerint nagy kérdés, hogy mikor áll helyre a cégek beruházási kedve, véleménye szerint a támogatott konstrukciókra még egy ideig szükség lesz. ( A Világgazdaság interjúja)

 - A III. negyedév végén 20 százalékos mínuszban tartott a lízingpiac, de akkor érkezett a 2. hullám és a korlátozások ideje. Hogy látják, miként zárta az évet a piac? Előzetesen azt jelezték, hogy a 25 százalékos visszaeséssel elégedettek lennének…

- A koronavírus-járvány alapvetően átírta a forgatókönyveket a gazdaság szinte minden területén, így a lízingpiacon is. Emlékezthetünk arra, hogy a 2019-es évet 740 milliárd forintos finanszírozott összeggel zárta a magyar lízingpiac, ami akkor 7 százalékos éves növekedést, tizenegy éves rekordot jelentett.
Az idén a harmadik negyedéves számok alapján és a negyedik negyedéves tapasztalatok szerint 600 milliárd körüli összeggel lehet számolni, ami 20 százalékos hanyatlásnak felelne meg, de egyelőre konkrét számokat nem lehet mondani. Az mindenképp kedvező, hogy a második negyedévben elkönyvelt 28 százalékos visszaesésnél a harmadik negyedév jobban sikerült. Óvatos optimizmusra ad okoz, hogy bár a második hullámban is jelentős korlátozások léptek életbe, ám teljesen nem állt le a gazdaság.
A lízingpiaci teljesítmény nagyban függ a beruházási kedv alakulásától. Kétségtelen, hogy a járvány miatt megszakadt az évek óta tartó növekedés, s az év első kilenc hónapjában közel 9 százalékos volt a visszaesés - legutóbb 2016-ban volt példa negatív beruházási eredményre. Ugyanakkor a pandémiából adódó megtorpanás a gazdasági szereplők vélekedése szerint várhatóan átmeneti lesz. A vakcinák elkészültek és idővel megkezdődnek világszerte, így Magyarországon is a tömeges oltások, amivel párhuzamosan feloldásra kerülnek a korlátozások. Ezt követően mindenki felívelést vár, ám fontos kérdés, milyen ütemben tér vissza a vállalkozások beruházási, fejlesztési kedve. Mi arra számítunk, hogy lesz kereslet a gyors, rugalmas, lízingkonstrukciókra valamennyi szegmensben. S bár a járvány miatt megtorpant növekedést éreztük, de a lízingvállalatok stabil háttérrel várják a fellendülést.

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

- A finanszírozáson belül mekkora részt jelentenek a támogatott konstrukciók, kiemelten az NHP finanszírozás? Mennyire nehezítheti meg a jövőt a programok esetleges kivezetése?

- Már a járvány előtt is komoly támaszt adtak a lízingpiacnak a támogatott konstrukciók. 2019-ben a lízing részesedése az agrárgépek forgalmában 48 százalékos volt - abban az évben rekordszámú 3094, napi átlagban 8 traktort vásároltak a termelők, a 180 milliárdnyi ügylet zömét lízingből finanszírozták. Az NHP-s finanszírozás aránya összességében 81 százalékot tett ki, de az új agrárgépek esetében az NHP részesedése majdnem 100 százalékos. A gépvásárlások nagy része szintén NHP-s lízingkonstrukció keretében került az érintettekhez. Tavaly a teljes finanszírozott összeg 23 százaléka volt a jegybanki programhoz köthető - ez annak fényében kiemelkedő, hogy korábban, amikor az NHP fix csak beruházási célokra volt elérhető, a lízing részesedése 40 százalékot tett ki. Bár kisebb mértékben, mint az NHP-s megoldások, a támogatott, eximes konstrukciók is élénkítették a lízingpiacot. Várható és kívánatos is, hogy a járvány utáni kilábalást segítendő fennmaradjanak a finanszírozást ösztönző programok. S bár a továbbra is alacsony a kamatkörnyezet miatt a piaci feltételekkel elérhető lízingkonstrukciók is olcsó finanszírozási megoldást biztosítanak, ám ahogy mondtam, erősen beruházásfüggő, hogy milyen kereslet lehet a piaci alapú lízingkonstrukciókra.

- Ha elmúlik a Covid-hatás, milyen területeken várnak erőteljesebb növekedést?

- Egyelőre nem látni pontosan a járvány végét és a fellendülés kezdetét. Mivel a lízingpiac minden szegmensét érintette a koronaválság, valamennyi részpiacon növekedés várható majd a pandémiás helyzethez képest. Jó kilátásai vannak az építőgép-lízingnek, ha az infrastrukturális beruházások újrakezdődnek. S persze segít az is, hogy az állami lakásprogram az idén új elemekkel bővült, s életbe lépett az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfa. Az újautó-eladások több éve nem látott szintre csökkentek tavaly, a stabilizálódás itt is a fogyasztás emelkedését fogja hozni, ami a járműfinanszírozásban főszerepet játszó lízingkonstrukcióknál is láthatóvá válik. Reméljük, hogy a gazdaság élénkülése a fuvarozási piacon is felpattanást hoz, ami a haszongépjármű-lízinget erősítheti. Szintén jó esélyei vannak az NHP-val összefüggésben már említett agrárgép-finanszírozásnak. A lakossági oldalon az elektromos autókra és a nagycsaládosoknak adott állami autótámogatások eddig is húzóerőt jelentettek az értékesítésnek és a lízingnek is - tavaly az év első tizenegy hónapjában 3580, a program indulása óta 5398 új, hétüléses autó megvásárlására kötöttek lízingszerződést a nagycsaládosok, a finanszírozási összeg meghaadta a 15 milliárd forintot. Az elöregedett magyarországi autópark korszerűsítését nagyban segítené, ha az elektromos autók beszerzését támogató keret újból megnyílna, hiszen a 2020 nyarán indult pályázati keret két nap alatt kimerült, jól mutatva az erre való igény nagyságát.

A Magyar Lízingszövetség és a lízingcégek régóta azon a véleményen vannak, hogy a lízingfinanszírozás nem csak egy-egy gazdasági szektorban kaphat kiemelt szerepet, a költséghatékony eszközalapú finanszírozás valamennyi eszköz beszerzésnél, beruházásnál, fejlesztésnél kézenfekvő, alternatívát jelent. Komoly keresletnövekedést várunk elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások körében, akik egy lízingből finanszírozott beruházással szintet léphetnek gyártási technológiában, ezáltal hatékonyságban, versenyképességben.

- Mennyien vették igénybe a moratóriumot a lízingpiacon?

A moratórium bevezetése a lízingtársaságok véleménye szerint nemzetgazdasági szempontból indokolt és jó lépés volt. A Lízingszövetség nem rendelkezik pontos adattal arról, hogy mely szegmensek milyen arányban vették igénybe a fizetési moratóriumot. Az látható, hogy az egyes ágazatokban tevékenykedő ügyfelek nagyon különböző helyzetben vannak és különböző arányban éltek a lehetőséggel.

- A lízingtermékeknél a rövid futamidő miatt mennyivel nagyobb probléma az újabb 6 hónapos moratórium-hosszabbítás? Az eszközlízingnél komoly gond, ha túl hosszúra nyúlik a törlesztési idő...

- Ma még kérdéses, mennyien élnek majd a prolongálással. A Lízingszövetség hangsúlyozta, hogy a moratórium nem jelenti az adósságteher csökkentését, a moratóriummal élők átmeneti haladékot kapnak. Lényeges, hogy akik tudják fizetni a havi lízingdíjakat, azoknak érdemes törleszteniük, épp a futamidők említett hosszabbodása miatt. A lízingszerződések futamideje – általában 4-5 év - a finanszírozott eszközök hasznos élettartamához igazodik. Az eszközök moratórium alatti használata és avulása valóban a fedezet csökkenését eredményezi, de ez csak abban az esetben jelent valódi problémát, ha az eszközöket a másodlagos piacra kell vinni, vagyis leginkább a maradványértékes illetve nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciók esetében. Bízva a gazdaság mielőbbi élénkülésében ügyfeleinkkel együttműködve törekszünk olyan konstrukciók kialakítására, amelyek biztosítják a fizetési kötelezettségek jövőbeni teljesítését. A lízingcégek partnerek abban, hogy a moratórium lejárta előtt vagy után egyeztessenek azokkal a cégekkel, amelyek esetleg az adott konstrukció módosítását, átütemezését szeretnék.

A koronavírus-járvány elbánt a komplett magyarországi járműpiaccal, azon belül az új autók piacával. A jókora csökkenést idén növekedés követheti.  

Tavaly a legfontosabb járművekből (autó, furgon, teherautó, busz és motor) 158 ezer darabot helyzetek forgalomba, ami 18,4 százalékos éves visszaesést jelent. A csökkenés pedig a koronavírus-járvány okozta kedvezőtlen gazdasági helyzet számlájára írható. A magánszemélyek, ahogy a cégek egy része a nagyobb beruházásaikat elhalasztották, így a járműbeszerzések későbbre tolódtak. Emellett a pandémia miatt az autógyárak átmenetileg leálltak világszerte, így a kínálat is akadozott.

Az új személyautók esetében 128 ezer darabot helyeztek forgalomba, 19 százalékkal kevesebbet, mint 2019 egészében. Ennél gyengébb évet legutóbb 2017-ben zárt a piac, akkor 116 ezer autó került forgalomba újonnan. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete arról is vezet statisztikát, hogy a forgalomba helyezés utáni kivonásokat figyelembe véve, hogyan alakult a piac. A múlt évben 96 693 darab új személyautó került a magyar utakra, ez pedig 21 százalékos csökkenésnek felel meg.  

A többi járműpiaci szegmens közül a furgoneladások 16 százalékkal 22 ezerre csökkentek. A nagyteherautók piaca majdnem a felére szűkült, összesen 3380 új teherautó talált gazdára,  35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A buszok értékesítése 5 százalékkal 632 darabra esett. A motorkerékpárok jelentették a kivételt: 4292 darabot adtak el a kereskedők, ami 42 százalékos többletet jelent. A járműpiaci visszaesés a lízingkonstrukciók iránti keresletet is visszavetette. A Magyar Lízingszövetség a személyautók és kishaszongépjárművek esetén a finanszírozott összeg 20 százalékos, míg a teherautók esetében akár 35- 40 százalékos visszaesését jósolta a múlt évre, a részletes adatok majd februárban, márciusban lesznek publikusak.

Az idén várhatóan növekedés lesz, a tavalyi  gyenge eredmények miatt a járművek piacán. Az MGE arra számít, hogy autókból 140 ezer találhat gazdára. A furgonokból 25 ezer, a nagyobb teherautókból 4 ezer darabos eladás várható, buszokból 700 darab, motorokból pedig 4600 darabot vehetnek meg.

Az idén összesen 3580 darab új, hétüléses autó megvásárlására kötöttek lízingszerződést az államilag támogatott program keretében – közölte a Magyar Lízingszövetség. Ezzel a lízingcégek által finanszírozott összeg átlépte a 10 milliárd forintos határt. A program tavaly júliusi indulása óta 5398 autó került az érintettekhez, az egy-egy autóra jutó átlagos lízingösszeg pedig 2,9 millió forintot tett ki.  

Szintet léptek az állami támogatással új, hétüléses autót lízingfinanszírozás keretében vásárló nagycsaládosok. Novemberben ugyanis az általuk idén igénybe vett finanszírozott összeg meghaladta a 10 milliárd forintot – közölte a Magyar Lízingszövetség. Ebben az évben egészen pontosan 10,54 milliárd forint forrást biztosítottak a lízingcégek összesen 3580 darab autó megvásárlásához. 

„Milliárdok hét ülésen” 

„A nagycsaládosok számára elérhető autóvásárlási program keretében az állam az új hétüléses autókhoz a vételár felét, maximum 2,5 millió forintot biztosít vissza nem térítendő támogatásként a három- vagy több gyermeket nevelő családoknak. A program tavaly júliusi indulása óta pedig összesen 15,8 milliárd forinttal finanszírozták a nagycsaládosok autóvásárlásait a Lízingszövetség tagvállalatai” – mondta Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára. 

A friss adatokból kiderül, hogy idén május óta az egy-egy autóra jutó átlagos lízingösszeg meghaladta a 3 millió forintot. „Tavaly július óta pedig az egy autóra jutó átlagos finanszírozott összeg pedig 2,92 millió forintot tett ki” – tette hozzá a Magyar Lízingszövetség főtitkára. 

A program iránti érdeklődés folyamatosan magas: 2020 második felében a megkötött szerződések és a leadott kérelmek száma havonta jellemzően 250 - 300 darab körül alakult, ami azt jelzi, hogy a koronavírus második hulláma kevésbé érezteti hatását ezen a területen. 

Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy a legtöbb finanszírozási kérelmet továbbra is pozitívan bírálják el a lízingcégek. A program rajtja óta az igénylők mindössze 5 százalékánál nem került sor a szerződéskötésre. 

A Magyar Lízingszövetség egyúttal közölte, támogat minden olyan kezdeményezést - a nagycsaládosok autóvásárlási programja mellett például a tisztán elektromos autókhoz biztosított kedvezményeket - amelyek elősegíti, hogy korszerűbb, környezetbarátabb járművek fussanak a magyar utakon.

Az év lízingszakemberének megválasztott Sasinszki Imre, az MKB Euroleasing kockázatkezelésért felelős vezetője szerint sokkal tudatosabbak ma már az ügyfelek, mint évekkel ezelőtt. Az évtizedes lízingpiaci múlttal rendelkező szakember beszélt a mostani válságról, az autóvásárlásokról. Valamint arról, mikor várható a kilábalás és mi lesz a jövőbeni növekedés motorja. Kiderül az is, hogy van a pénzügyekhez szorosan kötődő hobbi is a palettán, „történelmi alapokon”. Interjú.  

Évtizedes lízingpiaci múlttal rendelkezik, hogyan kezdődött?

Mindig is vonzódtam a pénzügyekhez, ezért is lettem közgazdász, majd szakközgazdász. Kezdetben tőkebefektetésekkel, azok kockázatával foglalkoztam. Aztán maradtam a kockázati oldalon, csak a lízingpiacon. Régóta a kockázatkezelés a fő szakterületem, amely az egyik alappillére a banküzemtannak, ezen belül a lízingnek. 

A kockázatkezelés talán bonyolultan hangzik sokak számára, pontosan mit csinál egy kockázatkezelő?

Egyrészt azért az egyik alappillére a finanszírozásnak, mert a kockázatok helyes felmérése és kezelése nélkül nem működnének a lízingkonstrukciók és a lízingcégek. Csak épp nincs annyira az előtérben. Emellett nagyon széles területet ölel fel, leegyszerűsítve egy-egy lízingcégnél az üzleti terület, tevékenység támogatója. A kockázatkezelésbe tartozik az ügyfélértékelés és ügyfélelemzés, a kiválasztott lízingtermék, vagyis a lízingbe adott eszköz és maga a finanszírozási konstrukció értékelése. Ha pedig megszületett a lízingkonstrukcióról a döntés, azaz megköttetett a szerződés, utána az ügyfélkezelésben kaphat szerepet a kockázatkezelés. Másképp bemutatva arról van szó: egy-egy cégnél az értékesítésért felelős üzletág arra törekszik, hogy minél több terméket, szolgáltatást adjon el. A kockázatkezelési terület is minél több eladást szeretne, de csakis biztonságosan, azaz, hogy biztosítva legyen a megtérülés.  

Egy lízingcégtől bármit lehet lízingelni, a legjellemzőbb célpontok, a járműveken kívül?  

Tulajdonképpen igen, amelyekben a lízingcég fantáziát lát, azaz jövedelmet hoz neki. A lízing esetében az ügyfél, mondjuk egy vállalkozás vagy magánszemély kiválasztja az adott eszközt és ahhoz keres finanszírozást. A lízing nagyon leegyszerűsítve egy eszközalapú, jellemzően 3-5 éves finanszírozási konstrukció. Azonban az adott eszközt meg kell vizsgálni. Többek között azt, hogy milyen az avulása, van-e másodlagos piaca, azaz használtan el lehet-e adni. Mindezek azért lényegesek, mert a lízingkonstrukció futamideje alatt a lízingcég a tulajdonosa az eszköznek. Összességében az autóknál, nagyobb járműveknél kézenfekvő a lízing, de rengeteg más eszközt, gépeket, termelésre alkalmas berendezéseket lehet lízingelni. Szinte majdnem mindent, amelyekre a kockázatkezelés rábólint. 

Ez azt jelenti, hogy minden egyes autót meg kell vizsgálni, amit lízingkonstrukció keretében adnak el a kereskedők?  

Az autófinanszírozás esetében egy sztenderdizált termék a lízing, egyszerűsített, gyorsan lebonyolítható folyamattal zajlik a finanszírozás. Egy-egy autókereskedőnél akár több lízingcég konstrukciója elérhető, emellett az autó- és járműimportőrök egy részének van saját lízingcége, amelyek az adott márka autóira biztosítanak finanszírozást. A lízingcégek ismerik az autók amortizációját, másodlagos piacát, így viszonylag gyors döntéshozatallal juthatnak finanszírozáshoz az érintettek. 

Milyen változások történtek az elmúlt években a kockázat szempontjából? Például az autófinanszírozásban, azon belül is a lakossági szegmensben?  

Egyrészt ma már tudatosabbak a vásárlók, a legtöbben nem vállalnak túlzott kockázatot vagy túlzott havi terheket. Sokan a legutóbbi, 2008-ban elmélyülő válság során ezt megtanulták. Emellett jogszabályi szinten is vannak korlátok, elég a jövedelemarányos törlesztési mutatóról, azaz a JTM-ről szóló előírásra gondolni, amely szerint egy-egy magánszemély nem vállalhat a nettó jövedelmétől függően havi 50 vagy 60 százaléknál nagyobb törlesztést. Emellett minimum 20 százalék önrészre is szükség van, a futamidő sem mehet el a végtelenségig, maximálisan 84 hónapra nyújthatnak autófinanszírozást a lízingcégek. 

Mondta, hogy az autófinanszírozásban egyszerűsített folyamat keretében lehet lízingfinanszírozáshoz jutni, mely más területeken, ágazatokban vannak még sztenderdizált lízingkonstrukciók?  

Például a mezőgazdasági gépeknél, azonban van némi eltérés az autófinanszírozáshoz képest. 

Mi lenne az?  

Miközben az autófinanszírozásban az adott futamidő minden hónapjában a ma már leginkább elterjed fix kamatozás esetén azonos összegeket, lízingdíjat, mindennapos nevén törlesztést fizet az érintett. Az agrárgépfinanszírozásban más a helyzet, a lízingdíj fizetése illeszkedik a mezőgazdaság szezonalitásához. Ez azt jelenti, hogy az agráriumban érintett cégeknél a tavasz beruházásigényes időszak, jelentős költségek merülnek fel és ősszel, a betakarítás után jönnek a bevételek. Éppen azért az agrárgépeknél nem havi rendszerességű, hanem jellemzően évente kétszer ősszel és télen fizetik az esedékes lízingdíjat a vállalkozások. 

Miért előnyös a lízing egy-egy vállalkozás szempontjából?

Rugalmas, költséghatékony megoldás. A vállalkozások a tevékenységükhöz, termelésükhöz szükséges, vagy egy kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés esetén keresnek újabb eszközt és ahhoz finanszírozást. Kézenfekvő megoldás a lízing. Visszatérve az autófinanszírozáshoz, azért is logikus választás a lízing egy vállalkozás autóinál, mert ma már nyílt végű pénzügyi lízing konstrukció esetén útnyilvántartás nélkül visszaigényelhetik a lízingdíjakban megjelenő áfa felét az érintettek. Korábban is vissza lehetett igényelni, de akkor az üzleti használatról útnyilvántartást kellett vezetni. Az 50 százalékos átalány jelentős egyszerűsítést jelent adminisztrációs oldalról. 

Térjünk rá a lízingpiac alakulására, a koronavírus-járvány mekkora csapást okozott? A hiteltörlesztési moratórium milyen hatásai vannak, lesznek?

Szinte minden ágazatot sokkolt a járvány, így a lízingkonstrukciók iránti kereslet is visszaesett, ezért az évek óta tartós növekedés az idén megáll, a tavalyinál kisebb lesz a finanszírozott összeg, amely az egyik legfontosabb mutatója a lízingpiaci teljesítménynek. A hiteltörlesztési moratórium hatását egyelőre korai megmondani, mert egyrészt a napokban derült ki, hogy az idén március közepén elrendelt, cégekre és magánszemélyekre, másik oldalon pedig a lízingkonstrukciókra is vonatkozó moratóriumot fél évvel meghosszabbították, és nem a korábban meghirdetett moratórium szabályok lépnek mégse életbe 2021 január 1-től. Korai lenne pontos előrejelzéseket adni, mindenesetre készülünk rá a kockázatkezelési oldalon, nézzük a makroelemzéseket, ezen belül például a GDP, a munkaerőpiac és a termelékenység alakulására, vagy a munkabérek változására adott előrejelzéseket. 

Mikorra várható a kilábalás?  

Ezt a pandémiából adódó bizonytalanság miatt még nehéz megmondani. Ha sikerül megfékezni a járványt és megkezdődik a gazdasági élénkülés, akkor ismét növekedésnek indulhat a lízingpiac is. Reméljük a kedvező változások már jövő év elején láthatóvá válnak és ezért a 2021-es esztendő a lízingpiacon már legalább olyan lesz, mint az idei vagy jobb. Utána pedig ismét emelkedő pályára állhat. 

Mi lesz a növekedés motorja?

Ha a bizonytalanság eltűnik a rendszerből, akkor egyrészt az elhalasztott beruházások, vásárlások megjelennek a piacon, ehhez pedig finanszírozást keresnek majd a cégek és a magánszemélyek, utóbbiak jellemzően az autóbeszerzésekhez. Erre pedig készülnek a lízingcégek. Fontos azonban megemlíteni egy hosszabb távú trendet. Mégpedig azt, hogy a szigorodó környezetvédelmi és energiahatékonyságot fokozó előírások, valamint a környezettudatosság térnyerése miatt a korszerűbb, fenntarthatóbb gazdasághoz szükséges technológiák kialakításhoz szükséges gépek iránti kereslet is fokozódhat, ez pedig lehetőséget jelent azon lízingcégek számára, amelyek ilyen eszközökhöz nyújtanak finanszírozást. 

Névjegy:

Sasinszki Imre, az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. igazgatósági tagja, kockázatkezelési és követeléskezelési igazgatójaként dolgozik és két évtizedes lízingszakmai múltja van. Az idén hatvanadik életévét betöltő közgazdász és pénzügyi szakközgazdász képzettséggel rendelkező szakember a kilencvenes években a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél kockázatelemzőként, majd befektetési igazgatóként dolgozott. Ezt követően váltott a lízingpiacra: több mint húsz évvel ezelőtt – 1999-ben – elvállalta az UniCredit Leasing-csoport eszköz és haszonjármű értékesítési területének vezetését, majd cégvezetővé történt kinevezését követően a követeléskezelési, illetve a kockázatelemzési területekért felelt. 2015-től dolgozik mostani posztján, az MKB-Euroleasing Autólízingnél.

Vály Judit, az MKB-Euroleasing Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja kiemelte: „Sasinszki Imre kollégámmal húsz éve dolgozom együtt. Rendívül felkészült, lelkiismeretes szakember, aki ismeri a lízingpiac valamennyi területét, oktatóként is lehet rá számítani, emellett meggyőződéses lobbista is, ha a lízingszakma fejlődéséről van szó. Az elmúlt két évtized alatt megszámlálhatatlan alkalommal vett részt különböző konferenciákon, szakmai rendezvényeken azzal a céllal, hogy saját gondolataival átitatva bemutassa és népszerűsítse a lízingszolgáltatást. Azon túl, hogy kollégái, vezető társai rendkívüli módon tisztelik szakmai tudását, a lízingpiac szereplői is aktívan keresik meg szakmai kérdésekben.”

Sasinszki Imre, amikor nem a lízingpiaccal foglalkozik, akkor szabadidejének legnagyobb részét az unokáival tölti. Hobbija pedig kötődik a pénzügyi világhoz: rajong a történelemért, ehhez kapcsolódva pedig a numizmatikáért, régi érméket gyűjt, .

A lízingszakma a több mint két évtizedes lízingpiaci múlttal és a kockázatelemzési területen kiemelkedő tapasztalattal rendelkező szakembert, Sasinszki Imrét választotta az Év Lízingszakembere díjra – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az MKB-Euroleasingnél vezető beosztásban dolgozó Sasinszki Imre az elmúlt húsz évben sokat tett azért, hogy a lízingfinanszírozásra hatékony, rugalmas megoldásként tekintsenek a vállalkozások. A szakember arra számít, hogy a koronavírus okozta gazdasági megtorpanás után a magyar lízingpiac újból emelkedő pályára kerül. Két sajnálatos haláleset miatt ebben az évben a Szövetség héttagú Elnöksége életműdíjak adományozásáról is döntött: Pfandler Tamás (Budapest Autó) és dr. Kishonti László (De Lage Landen) részesültek az elismerésben.

A korábbi évek hagyományainak megfelelően a Magyar Lízingszövetség az idén is megválasztotta az Év Lízingszakemberét. A díjat Sasinszki Imre, az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. igazgatósági tagja, kockázatkezelési és követeléskezelési igazgatója kapta.

Komoly múlt a kockázatkezeléssel a főszerepben

Az idén hatvanadik életévét betöltő közgazdász és pénzügyi szakközgazdász képzettséggel és több évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező szakember a kilencvenes években a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél kockázatelemzőként, majd befektetési igazgatóként dolgozott.

Ezt követően váltott a lízingpiacra: több mint húsz évvel ezelőtt – 1999-ben – elvállalta az UniCredit Leasing-csoport eszköz és haszonjármű értékesítési területének vezetését, majd cégvezetővé történt kinevezését követően a követeléskezelési illetve a kockázatelemzési területekért felelt. 2015-től dolgozik mostani posztján, az MKB-Euroleasing Autólízingnél.

Sokan számítanak rá

Vály Judit, az MKB-Euroleasing Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja kiemelte: „Sasinszki Imre kollégámmal húsz éve dolgozom együtt. Rendívül felkészült, lelkiismeretes szakember, aki ismeri a lízingpiac valamennyi területét, oktatóként is lehet rá számítani, emellett meggyőződéses lobbista is, ha a lízingszakma fejlődéséről van szó. Az elmúlt két évtized alatt megszámlálhatatlan alkalommal vett részt különböző konferenciákon, szakmai rendezvényeken azzal a céllal, hogy saját gondolataival átitatva bemutassa és népszerűsítse a lízingszolgáltatást. Azon túl, hogy kollégái, vezető társai rendkívüli módon tisztelik szakmai tudását, a lízingpiac szereplői is aktívan keresik meg szakmai kérdésekben.”

Bár Sasinszki Imre közel van a nyugdíjhoz, még mindig olyan energiával áll hozzá megoldandó lízingpiaci feladatokhoz, mintha most kezdte volna a pályáját és a világ ideális lenne - jellemezte Vály Judit az év lízingszakemberét.

Közös siker

„Megtisztelő ez a cím és kiemelkedő szakmai elismerést jelent számomra. Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy a siker nem csak az én munkámat minősíti, hanem mindazokét, akikkel az elmúlt több mint húsz évben közösen dolgoztunk azon, hogy a magyarországi lízingpiac bővülhessen és a lízingfinanszírozásra minél több gazdasági szereplő tekintsen rugalmas, hatékony forrásként” - mondta a Magyar Lízingszövetségtől kapott elismerést kommentálva Sasinszki Imre.

A szakember szerint a követkető időszakban, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek elmúltával a magyar lízingpiacon folytatódhat az elmúlt években kialakult fejlődés, amelynek keretében a lízingcégek hozzájárulhatnak a vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, ezzel összefüggésben pedig a gazdaság növekedéséhez.

Posztumusz életműdíjak

Idén két tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláleset is megrázta a lízingszakmát, így a Szövetség Elnöksége posztumusz életműdíjak odaítéléséről is döntött: Pfandler Tamás (Budapest Autó) és dr. Kishonti László (De Lage Landen) részére. Mindketten a hazai lízingpiac elismert szakemberei voltak, munkásságukkal maradandó nyomot hagytak maguk után a szakmában, komoly értékekkel gazdagítva mindazt, amit ma hazánkban lízing know-how-ként ismerünk és használunk szakmabéliként, vagy épp ügyfélként.

Pfandler Tamás pályakezdő okleveles közgazdászként érkezett a lízingpiacra még a kilencvenes évek közepén. Először a Centrál Lízingnél dolgozott, majd az itt megismert kollégáival 1997-ben a Budapest Autó alapító tagjai voltak. A Budapest Autónál 2013. óta kereskedelmi igazgatóként, 2015 februárjától vezérigazgató-helyettesként dolgozott.  A Budapest Autófinanszírozási Zrt. 2017-től a Budapest Bank önálló autófinanszírozási üzletágaként, ám a „Budapest Autó” márkanevet megtartva működött tovább, immár Pfandler Tamás üzletágvezetői irányítása alatt. Munkája és az élete szinte egybeforrt a lízingpiaccal és a Budapest Autóval, ahol több mint két évtizedet dolgozott tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig. Kiemelkedő szaktudásával és a lízingszakma iránti odaadásával pedig a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagjaként is mindent megtett a piac fejlődéséért.

Dr. Kishonti László pályáját az AGROINFORM Részvénytársaságnál kezdte, ahol a magyarországi agrárkutatás és fejlesztés kialakításáért volt felelős. Amikor lehetőség nyílt kereskedelmi bankok alapítására, váltott, és 1992-ben a pénzügyi szférában helyezkedett el az Agrobanknál. 1996-ban közgazdasági végzettséget szerzett. Hitelezési tanulmányutakon vett részt Angliában és az Egyesült Államokban. Közel tíz év után távozott az akkor már Mezőbankból, ahol a hitelezési kockázatokért és a követeléskezelésért volt felelős, miközben aktívan részt vett a termékfejlesztésben és a hitelezési politika kialakításában is. Rövid Erste Bankos kitérő után lett 2004-ben a K&H Pannonlízing Csoport Szabályozási és Compliance területének vezetője, és azonnal bekapcsolódott a Lízingszövetség munkájába is a Risk Bizottság tagjaként. Ekkora tehető a lízing szakma iránti elköteleződése, és az, hogy a Magyarországon még gyerekcipőben járó terület, a compliance, a pénzmosás és csalás megelőzés egyik legnagyobb tudású szakemberévé vált. A munkát nyugdíjba vonulása után sem tudta abbahagyni, haláláig a De Lage Landen compliance tanácsadójaként tevékenykedett. Folyamatosan képezte magát, de emellett fontosnak tartotta, hogy tapasztalatát, ismereteit másoknak is átadja. Szerzője volt a Nemzetközi Bankárképző lízing tankönyvének a 2000-es évek közepén, és megalakulásától kezdve, 2010-től állandó és meghatározó tagja volt a Lízingszövetség Oktatási Bizottságának. Dr. Kishonti László egy személyben volt mentor, szaktekintély és kolléga, akire mindig maximálisan számíthattak munkatársai. Fáradhatatlanul dolgozott élete utolsó, már betegséggel beárnyékolt életszakaszában is. Mindig fontos volt számára saját fejlődése és a tudás átadása a fiatalabb generációnak, valamint az újonnan kezdő lízinges kollégák számára is. Nem csak értéket teremtett, de azt minden igyekezetével próbálta őrizni és önzetlenül átadni színvonalas oktatásokkal és tanácsadói, mentori beszélgetésekkel.

Bár még mindig negatív tartományban vannak a járműeladások, a visszaesés a koronavírus-járvány drasztikus hatása ellenére viszonylag mérsékeltnek mondható.  

Összesen 16 240 új autót, furgont, nagyteherautót, buszt és motort adtak el a kereskedők idén novemberben, ez 5,5 százalékos elmaradást jelent az egy évvel korábbi 17 ezer feletti eladáshoz képest. Az év első tizenegy hónapjában majdnem 143 ezer darab került az utcákra a felsorolt járművekből, ami viszont több mint 18 százalékos visszaesésnek felel meg. A csökkenés egyértelműen a koronavírus-járvány okozta kedvezőtlen hatással magyarázható. Mind a magánszemélyeknél, mind a vállalkozásoknál várható volt, hogy a komolyabb értékű beszerzéseket, mint például a járművásárlásaikat, elhalasztják a koronakrízis miatt. Lényeges, hogy az őszi hónapokban már egy számjegyű volt csak a visszaesés, szemben az első hullámban látott két számjegyű hanyatlásokkal.

A különböző járműkategóriákban eltérő eredmények születettek. Új autókból novemberben közel 14 ezret adtak el a kereskedők, ez majdnem 7 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Januárt és november vége között több mint 115 ezer személyautó talált gazdára, 19 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. 

A furgoneladások az év első tizenegy hónapjában 17 százalékkal estek vissza, a nagyteherautók piaca 37 százalékkal szűkült. Buszokból 2 százalékkal, motorokból pedig 4 százalékkal több fogyott. 

A járműfinanszírozásban kulcsszerepet vállaló lízingcégek eredményein is nyomott hagyott a járműpiaci hanyatlás. Az év első kilenc hónapjában a Magyar Lízingszövetséggel együttműködő lízingcégek személyautó- és kishaszongépjármű-vásárlássokat 164 milliárd forinttal finanszírozták, ami elmarad az egy évvel korábbi közel 200 milliárd forintos szinttől. A nagyhaszon-gépjárműveknél a finanszírozott összeg lényegében a teherautó-piac szűkülésével egyező mértékben, 40 százalékkal csökkent.

Az európai lízingpiac a magyarhoz hasonlóan zsugorodott a járvány hatására az év első felében: az új szerződések összege 121 milliárd eurót tett ki, ez 24 százalékos visszaesésnek felel meg - közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és európai lízingszervezetek tömörítő Leaseurope adatai alapján. A közép-kelet-európai régió lízingpiaca az európai átlagnál jobban szerepel, 20 százalékos csökkenést könyvelhetett el, az eszközlízing viszont ebben a térségben kiemelkedően szerepelt, mindössze 1,6 százalékkal csökken a kihelyezett összeg ezen a részpiacon. A visegrádi országok közül a lengyel, a cseh és a szlovák piacon 23-24 százalékos volt a csökkenés, Magyarországon pedig 28 százalékkal csökkent a finanszírozott összeg. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok már javulást mutattak. A Magyar Lízingszövetség prognózisa szerint 2020-ban 600 milliárd forint körüli kihelyezés várható, ami 20 százalékkal maradna el a tavalyi eredménytől. A magyar lízingcégek azonban bíznak abban, hogy a járvány miatti hanyatlás nem lesz tartós, így a pandémia elmúltával újra lendületes emelkedés jöhet a magyar és az európai piacon egyaránt.  

Ahogy a magyar, úgy az európai lízingpiac is negatív tartományba került, miután a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt óvatosabbak lettek a cégek, halasztották a beruházásaikat, ennek következtében pedig visszafogottabbá vált a lízingfinanszírozás iránti kereslet - közölte a Magyar Lízingszövetség az európai lízingszervezeteket összefogó Leaseurope és a magyarországi adatokat bemutató összefoglalójában. 

Az eszközök szemben a trenddel 

Az európai lízingpiacon az új szerződések értéke - lényegében a kihelyezett összeg az első félévben - 121,9 milliárd eurót tett ki, ez éves összevetésben 24,5 százalékos visszaesésnek felel meg. A Leaseurope statisztikái szerint a különböző szegmensek eltérő eredményt értek el. Az eszközlízing esetében ugyanis az esés 17 százalékos volt, így az új szerződések összege 39 milliárd eurót tett ki, vagyis ez a részpiac az átlagnál jobban teljesített. A járművek esetében viszont 28 százalékkal 75 milliárd euróra csökkent az új lízingszerződések összege. 

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Leaseurope adatait értékelve azt mondta, az európai tendenciák összhangban vannak a magyar piac teljesítményével. “Az is látszik a nemzetközi adatokból, hogy a közép-kelet-európai régió lízingpiacán valamivel kisebb volt a csökkenés az első félévben, az új szerződések összege 20 százalékkal 32,2 milliárd euróra mérséklődött. A térségben az eszközlízing kiemelkedően szerepelt, az új szerződéseknél mindössze 1,6 százalékos csökkenés történt, ami lényegében stagnálást jelent. A visegrádi országok közül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában 23-24 százalékos volt a csökkenés, Magyarországon pedig az első félévben 29 százalékkal csökkent az új lízingszerződések összege. 

Javulás a magyar piacon

Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy bár az európai piacról egyelőre csak a féléves számokat publikálták, a magyar lízingpiac első kilenchavi számai már megjelentek, ezek pedig már azt mutatják, hogy elmozdult a mélypontról a hazai piac. Januártól szeptember végéig a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 425 milliárd forintot helyeztek ki, ez pedig 23 százalékos csökkenést jelent. 

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség prognózisát ismertetve azt mondta: „A járvány második hulláma bizonytalanságot okoz, egyelőre nem tudni, mennyire veti vissza a keresletet a negyedik negyedévben.” Az idei évben várható GDP-csökkenés és a beruházások hanyatlása miatt a lízingkihelyezések is mérséklődhetnek. A Magyar Lízingszövetség számításai szerint 20 százalékos lehet az éves visszaesés 2020-ban, ami 600 milliárd forint körüli kihelyezést jelentene. A magyar lízingcégek ugyanakkor bíznak abban, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk átmeneti lesz és gyorsan megindulhat a fellendülés. Azaz visszatér a vállalkozások, azon belül is elsősorban a kis- és középvállalkozások beruházási kedve, emellett a magánszemélyek autóvásárlásai is emelkedőre kerülnek. A kilábalást segítheti, hogy továbbra is alacsonynak mondható a kamatkörnyezet, emellett több államilag támogatott program is segíti a finanszírozási piac hosszabb távú növekedését. 

Ahogy arra a lízingszakemberek felhívták a figyelmet, az idén szeptemberi kiugró autópiaci bővülés az egy évvel korábbihoz képest átmeneti volt. Októberben csökkent az autók és a furgonok eladása, igaz, csak 5 százalékkal, ami a járványhelyzethez mérten még jó eredménynek mondható.  

Majdnem 14 ezer új személyautó és furgont adtak el a kereskedők októberben a Datahouse statisztikái szerint, ami 4,7 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. A csökkenés elsősorban a koronavírus-járvány miatti bizonytalan és kedvezőtlen gazdasági helyzet számlájára írható. 

Érdemes viszont az októberi számok fényében megnézni a szeptemberieket is, abban a hónapban ugyanis jelentősen, több mint 20 százalékkal nőtt az autók és kishaszon-gépjárművek (furgonok) összesített eladása éves összevetésben. Ezzel a bővüléssel szeptemberben csak alig több mint 13 ezer darab autót és furgont adtak el a kereskedők. Tehát az októberinél valamivel kevesebbet. 

Forrás: Pixabay

 Ez pedig azt jelzi - amire a Magyar Lízingszövetség szeptemberben fel is hívta a figyelmet -, hogy a kilencedik hónapban látott kiugrás átmeneti volt és részben az egy évvel korábbi alacsony eladásokkal, azaz a bázishatással is magyarázható. 

Visszatérve a legfrissebb, októberi számokra: a járvány első hullámában látott durva visszaesések után jóval kisebb mínuszokat produkál havi szinten ez a szegmens. Ugyanakkor az is látszik, a tartós emelkedésre még várhatóan várni kell, ahhoz látni kellene a járvány végét, valamint a gazdaság fellendülését. Elég mélyről kell feljönnie az autó- és furgoneladásoknak, hiszen az év első tíz hónapjában alig több mint 119 ezer darabos eladásra van szó, ez pedig négyötöde az egy évvel korábbinak. 

A lízingpiac szempontjából kulcsfontosságú nagyhasznon-járművek - lényegében a teherautók, kamionok - piacán jóval nagyobb az idei visszaesés: tíz hónap alatt 2580 darab fogyott belőlük, ez pedig több mint 40 százalékkal marad el az múlt év első tíz hónapjában elért eredménytől. 

Az autó- és furgonpiacon, valamint a teherautóknál látott piacszűkülés a lízingfinanszírozáson is látszik, az alacsonyabb darabszám miatt a lízingcégek is kevesebb járműre tudnak finanszírozást nyújtani. Várhatóan azonban a járványhatás átmeneti lesz és a fellendülés után stabil növekedési pályára állhat a jármű-, ezzel összefüggésben pedig a lízingfinanszírozás.