Bár a járványhatás miatt több mint 20 százalékkal 425 milliárd forintra csökkent a finanszírozott összeg a magyarországi lízingpiacon az első háromnegyedévben, a mélypontot maga mögött hagyta a szektor. Az agrárgépeknél és építőgépeknél kedvezőnek mondható a helyzet, a mérsékelt 5 és alig több mint 10 százalékos visszaesés miatt. A Lízingszövetség arra számít, hogy a tavalyi 740 milliárd forintos finanszírozott összeg háromnegyedét sikerül elérni az idén a pandémia ellenére. 

Elindult felfelé a harmadik negyedévben a koronavírus-járvány miatt teljesen bizonytalanná váló gazdasági környezetben tavasszal mélypontra kerülő lízingpiac - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az év első kilenc hónapjában a finanszírozott összeg 425 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 550 milliárddal. Bár ez 23 százalékos csökkenést jelent éves összevetésben, az idei második negyedévet jellemző 28 százalékos visszaeséshez képest kedvezőbb eredmény, egyben arra utal, hogy elrugaszkodott a mélypontról a lízingpiac. 

„Szinte minden ágazatban, így a lízingpiacon is borította az eredeti menetrendet a pandémiához köthető gazdasági hanyatlás. Több lízingpiaci szegmens azonban jól teljesített és látszik, hogy a finanszírozásra van igény” - értékelte az első kilenc hónapot Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. 

Kivételek és visszaesések

Többek között a mezőgazdaságigép-finanszírozás tartozik a kivételek közé: a kihelyezett összeg ugyanis megközelítette a 71 milliárd forintot, ezzel a tavalyi rekordév közelében teljesített. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet agrárgépeladásokra vonatkozó adatai szerint csak átmeneti megtorpanás látható az gépértékesítésben, ez segítette a lízingpiacot is.  

„Az agárgép-finanszírozás az elmúlt években is sikerpiacot jelentettek a lízing szempontjából. A múlt évben a járművek után a mezőgazdasági gépeknél volt a legmagasabb a kihelyezett összeg, meghaladta a 100 milliárd forintot” - emelte ki Tóth Zoltán. A Lízingszövetség összefoglalója szerint a járványhoz képes az építőgépek finanszírozása is jól alakult, az 50,5 milliárd forintos kihelyezés ugyanis csupán 14 százalékkal marad el a 2019-es,  a korábbi éveket is figyelembe véve kimagasló szinttől. 

Az autópiacot mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon sokkolta a pandémia, a személyautó- és furgoneladások az első háromnegyed évben több mint 21 százalékkal csökkentek, ez pedig a finanszírozási piacon is nyomot hagyott. A személyautókra és kishaszongépjárművekre kihelyezett összeg elérte a  164 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi több mint 198 milliárddal. Ezen belül a használt autók finanszírozása megközelítette a tavalyi nagyságrendet. A flottafinanszírozásban kisebb mértékű szűkülés következett be: 55 milliárd forintra csökkentek a kihelyezések az egy évvel korábbi 66 milliárdról. Tóth Zoltán szerint kérdés, meg tud-e indulni az autópiac és az autófinanszírozási piac az emelkedőn a negyedik negyedévben. Pontos prognózist adni azonban egyelőre a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben nem lenne szerencsés. 

A többi részpiachoz képest nagyobb esés történt a nagyhaszon-gépjárműveknél, ami a válságüzemmód miatt érthető. A finanszírozott összeg jelentősen, több mint 40 százalékkal csökkent éves szinten, de ez egybevág a nagyhaszon-járművek eladásainál látott visszaeséssel. Sajnos itt az év hátralévő hónapjaiban sem várható trendforduló.  

A Lízingszövetség összefoglalója szerint a termelő-berendezések, egyéb gépek finanszírozása sorolható szintén a járvány vesztesei közé, itt is közel 40 százalékos volt a hanyatlás. 

Támaszt adnak a kedvezményes konstrukciók

Tóth Zoltán elmondta azt is, hogy a mezőgazdasági gépek finanszírozásában elért eredmény  a kedvezményes jegybanki hitelprogramnak - az NHP-nak – is köszönhető. Emellett az NHP-s konstrukciók teljes lízingpiaci részesedése is jelentős, 23 százalékot tett ki. Vagyis összesen mintegy 100 milliárd forint kihelyezés köthető a jegybanki programhoz. 

Az exportőr vállalkozások számára elérhető, szintén kedvezményes Exim-konstrukciók is népszerűek, 15 milliárdos részesedést mondhatnak magukénak a teljes piacból. 

Bizonytalan kilátások

Az egyes részpiacokat tekintve tehát a harmadik negyedévben ugyan nem történt igazi trendforduló, a korábban jobban és gyengébben teljesítő ágazatok hasonlóak a válság kirobbanása óta. A harmadik negyedéves adatok viszont némi optimizmusra adnak okot.  

Eredetileg a lízingpiaci szereplők az első hullám kibontakozása után azt remélték, hogy a tavalyi, rekordszintű 740 milliárd forintos kihelyezéshez képest 25 százalékos lesz a hanyatlás. Noha többek között  a teljes lízingpiacot erőteljesen befolyásoló  autópiac alakulására, nem lehet konkrét előrejelzést adni a már említett gazdasági bizonytalanság miatt, a lízingpiaci szereplők ennél némileg jobb eredményt is elérhetőnek tartanak.  

A koronavírus-járvány ellenére az agárgép-lízing tartja magát, a finanszírozott összeg közel 1 százalékkal emelkedett a második negyedévben, a teljes portfólió értéke pedig 11 százalékkal 192 milliárd forint fölé nőtt - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az utóbbi években részben a lízingfinanszírozásnak, ezen belül a kedvezményes jegybanki hitelprogramoknak köszönhetően korszerűsödött a magyarországi agrárgéppark, ez pedig hosszabb távon segíti az ágazat és a teljes gazdaság fejlődését.

A koronavírus-járvány miatt a magyarországi jármű-, ezen belül személyautó-piacon csökkentek az eladások, így a lízingfinanszírozás iránti kereslet is visszafogottabbá vált, de azért akad kivétel. A mezőgazdasági gépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg - igaz, szerény mértékben -, de növekedett 0,7 százalékkal 45,5 milliárd forintra. Ez egyébként az utóbbi négy év legjobb második negyedéves eredménye. - közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján. Ennél jóval nagyobb mértékben, 11,4 százalékkal 192,1 milliárd forintra nőtt az agrárgépekhez köthető lízingportfólió, ez szintén rekordösszeget jelent a 2016 óta a második negyedévek adatait nézve. 

Megtérülő beruházások

Az elmúlt öt évben rendre nőtt az agrárgépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg. Az agrárkutatók szerint a mezőgazdaságban érdekelt cégek közül egyre többen váltanak az úgynevezett intenzív gazdálkodásra, termesztési technológiára, ehhez pedig a korábbinál nagyobb gépparkra van szükség. Ha pedig korszerű gépek állnak be a termesztésbe, akkor a beruházás gyorsan megtérülővé válhat. 

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „Az agrárcégek beruházásaihoz pedig a lízingfinanszírozás kézenfekvő, rugalmas és költséghatékony megoldás.” Az agrárgépfinanszírozás második negyedéves alakulását ismertetve hozzátette: „A mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg és tőkekintlévőség emelkedett, ám a szerződések száma csekély mértékben, 5,8 százalékkal csökkent. A mérséklődés az új mezőgazdasági gépeket érintette, ezekre az egy évvel korábbinál 17 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek az érintett agrárcégek, miközben a használt mezőgazdasági gépekre kötött szerződések száma 24,8 százalékkal 594-re gyarapodott. Azaz a mostani negyedévben a használt gépek aránya nőtt.

Elérték a százmilliárdos szintet az agrárgépek

A Magyar Lízingszövetség összeállításából kiderül az is, hogy az elmúlt években a lízingpiacon az agrárgép-finanszírozás komoly bővülésen ment keresztül a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan. 2016-ban 74 milliárd forint értékben finanszíroztak mezőgazdasági gépeket a magyar lízingcégek és bár egy évvel később 72 milliárd forintra csökkent ez az összeg, 2018-ban már 82 milliárdnál, tavaly pedig 103 milliárd forintnál járt ez a szegmens. A mezőgazdaságigép-finanszírozás lendületes növekedésében fontos szerepet játszottak a jegybank kedvezményes hitelprogramjai, 2019-ben például a finanszírozott összeg több mint négyötöde volt azokhoz köthető.

A gépkorszerűsítés pedig hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaságnak komolyabb szerep jusson hosszabb távon a magyar gazdaság fejlődésében. Bár a mezőgazdaság teljesítménye a teljes gazdaságon belül sokszor változékony, részben az időjárás alakulása miatt, de az idei második negyedévben az egyik legjobban szereplő ágazat volt. A 13,6 százalékos éves GDP-csökkenésből a termelési oldalon mindössze 0,1 százalékpontos hanyatlás volt az agráriumhoz köthető, ezzel szemben a szolgáltatások közel 7 százalékponttal, az ipar 4,3 százalékponttal járult hozzá a csökkenéshez.

JÓTETT Bank néven közös CSR programot indított a Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor. A cél, hogy az összefogás erejével mutassák meg, a bankárok nem csak a hitelezés vagy szolgáltatásaik fenntartásával, hanem tudásukkal, szakértelmükkel és jótettekkel is segítik a társadalom fejlődését. A banki társadalmi felelősségvállalási programok fontosságára elsőként közös véradással hívják fel a figyelmet a Banki Véradók Hetén.

Ezúttal nem hiteleznek, nem betétet gyűjtenek, hanem az életmentésben segítenek a pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség az Országos Vérellátó Szolgálattal és a Magyar Vöröskereszttel együttműködve október 12-16. között első alkalommal rendezi meg a Banki Véradók Hetét – a JÓTETT Bank program induló eseményeként. A cél, hogy a pénzintézetek dolgozói saját véradásukkal a járványhelyzet alatt is hozzájáruljanak a vérkészlet fenntartásához, a betegek folyamatos ellátásához.

A vérellátás biztosításához napi 1 600 - 1 800 véradóra van szükség, egy egység vérből akár 3 beteg ellátását is lehet biztosítani.

A hét folyamán több banknál szerveznek önkéntes véradást. A kezdeményezéshez a banki vezetők és dolgozók mellett a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank több vezetője is csatlakozik. A hét folyamán bankokhoz kihelyezett véradó-állomásokon a véradók között köszönhetjük Rákossy Balázst és Izer Norbertet, a Pénzügyminisztérium államtitkárait, valamint Kandrács Csabát, az MNB felügyeleti alelnökét is. Emellett a hét során ismert közéleti szereplők is bekapcsolódnak a programba.

Jelasity Radován, az első véradásnak helyet adó intézmény, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta: az előzetes jelentkezések alapján több száz munkatárs vállalta, hogy részt vesz a programban. A programhét országos lesz - azon intézményeknél, ahol az OVSZ most nem tud kihelyezett véradást biztosítani, a munkatársak az OVSZ területi intézeteiben tesznek eleget vállalásuknak.

A Bankszövetség elnöke szerint szimbolikus, hogy a szövetség elnökségének kezdeményezésére létrejött új, karitatív program, a JÓTETT Bank elsőként épp a koronavírus járvány idején mutatja meg a pénzintézeti összefogás erejét: „a bankok a hitelezés fenntartásával segítik a gazdaság újraépülését, míg a véradással az emberek gyógyulását és boldogulását szeretnénk segíteni” – mondta Jelasity Radován.

„A Bankszövetség elnökeként megválasztásomkor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy növelni tudjuk a magyar bankok, a hazai bankárok reputációját, elismertségét. Meg szeretnénk mutatni, hogy a pénzintézetek, a bankárok nem csak pénzzel segítenek, de tudásukat, szakértelmüket és jótetteket is a társadalom fejlődésének szolgálatába állítják. Teszik ezt akkor is, amkor egy hitel átütemezésével segítenek egy vállalatot a működésének fenntartásában, és akkor is, amikor valamilyen társadalmilag hasznos célt támogatnak” – hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség elnöke.

Szeptemberben a magyar járműpiac növekedés ért el, az új autóknál 18,6 százalékos, a furgonoknál pedig 43,9 százalékos volt az éves emelkedés. Bár ez fordulatot jelent a korábbi hónapok negatív eredményeihez képest, ám a korábbi adatokat nézve nem számítanak kiugrónak a szeptemberi eladások és a növekedés részben a bázishatásnak köszönhető. Emellett a járványhoz köthető bizonytalanság miatt még korai tartós emelkedésről beszélni - derül ki a Magyar Lízingszövetség összefoglalójából. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a finanszírozási oldalon is az óvatosság jellemzi a piacot.  

Vegyes adatokat produkált a teljes magyarországi járműpiac szeptemberben. Valamennyi fontos járműkategóriában nőttek az eladások: szeptemberben összesen 13 271 darab autó, kishaszon-gépjármű, teherautó, busz és motor kelt el, ami 21,5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Ugyanakkor az év első kilenc hónapjában ezekből a járművekből alig több mint 105 ezer darab talált gazdára, ez pedig 21,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest - áll a Magyar Lízingszövetség - a Datahouse adatait feldolgozó - összefoglalójában.

Magyarázat a növekedésre

Új autóból 11 449 fogyott szeptemberben, 18,6 százalékkal több, mint tavaly ugyanekkor. Tóth Zoltán, a Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „A járványhatás miatt a szeptembert megelőző hónapokban csökkentek az eladások, legutóbb januárban volt csak növekedés. A szeptemberi autóeladási adatoknál azonban figyelembe kell venni, hogy a több mint 11 ezer darabos eladás az előző három hónap átlagához viszonyítva nem kiugró, idén júniusban, júliusban és augusztusban ugyanis szintén 11 ezer  körüli eladások voltak átlagban. A szeptemberi növekedésben így az alacsony bázisadatok is szerepet játszanak.  Akkor ugyanis kevesebb, mint 10 ezer új autó kelt el, szemben a múlt év nyári és őszi hónapjaira jellemző 12-15 ezres értékesítésekkel.”    

Hozzátette: „Idén szeptemberben a kishaszon-gépjárművek, vagyis a furgonok piaca 43,9 százalékkal nőtt, 1822 darabos eladást jelentett. Ebben szerepet kaphatott a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramja, amelynek keretében sok vállalkozás szerzett be magának kisteherautót.” Tóth Zoltán közölte, hogy az NHP. konstrukciók már mintegy 75 százalékos részesedéssel rendelkeznek az új kishaszongépjárművek lízingelésénél.

A járműfinanszírozásban a lízing aránya továbbra is stabil, a személyautóknál 40 százalék körüli, a furgonoknál ennél valamivel magasabb, a teherautók esetében pedig 60-70 százalék feletti.

Bizonytalanság jellemzi a piacot

A lízingszakember a járműpiaci trendekről elmondta, hogy a járványból adódó gazdasági bizonytalanság miatt még korai tartós fordulatról és a hosszabb távú emelkedés kezdetéről beszélni akár a járműpiacon, akár a hozzá szorosan köthető lízingfinanszírozási oldalon. Azért is, mert a kilenchavi adatok szerint az autópiacon 22 százalékos, a furgonoknál 20 százalékos az éves visszaesés és az idén várhatóan nem lendülnek pluszba az eladások. A Magyar Lízingszövetség összefoglalója idézi a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének prognózisát, amely szerint - ha nem lesz a járvány miatt újabb sokk a magyar piacon -, akkor 2020-ban összesen 118 ezer új autót adhatnak el a kereskedők, szemben a tavalyi közel 158 ezer darabos értékesítéssel. A furgonokból 22 ezer, a nagyteherautókból pedig 2300 találhat gazdára az idén, ami szintén elmarad a tavalyi szinttől. 

A Magyar Lízingszövetség szerint a járvány okozta labilis helyzetben egyelőre nem lehet megjósolni, pontosan hogyan alakul a lízingpiac idei éve. Az valószínűsíthető, hogy a 2019-ben évtizedes rekordot jelentő 740 milliárd forintos kihelyezés háromnegyedére, valamivel 500 milliárd feletti összegre van kilátás. 

Ötletbörzét tart az európai lízingszervezeteket képviselő - a Magyar Lízingszövetséggel is együttműködő - Leaseurope: a tagvállalatok javaslatokat tehetnek arra, hogyan tehető környezetbarátabbá a közlekedés.

Elsősorban a fenntartható, azaz környezetbarát városi mobilitás fejlesztését célzó lépéseket kell bemutatni, ezek a fejlesztések pedig szorosan kapcsolódnak a zöld gazdaság kialakításáról szóló stratégiához.

A fő uniós célkitűzés, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Így Európa lehetne az első klímasemleges kontinens a világon. A stratégia része, hogy közlekedés hozzáférhető, megfizethető és tisztább legyen. Emellett csökkenjen közlekedés okozta a zaj-, víz- és levegőszennyezés. A Leaseurope támogatja a stratégiai célokat, a szervezet szakértői szerint többek között támogatni kell a járműmegosztáson alapuló megoldásokat, valamint az elektromos járművek térnyerését.

Problémák, példák, javaslatok

A Leaseurope anyaga felsorolt olyan példákat, javaslatokat, intézkedéseket, amelyek egy fenntarthatóbb gazdaság, ezen belül zöldebb közlekedés irányába mutatnak. Lényeges szempont, hogy a lízingfinanszírozás keretében az utakra kerülő járművek “tisztábbak”, korszerűbbek, azaz alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk a magánszféra által vásárolt és fenntartott járműveknél. A zöldebb közlekedés érdekében tervezett hatósági intézkedések viszont együttesen kezelik az országok járműflottáit, pedig az előbbi tényező miatt van különbség az autó- és járműállományon belül. Ezt pedig a szabályozási lépéseknél érdemes figyelembe venni.

Van tér a fejlődésre a járműmegosztás területén is, mert a kihasználtsága alacsonynak mondható, hétköznap alacsonyabb, hétvégén erősebb a kereslet a megoldás iránt. A lízingpiaci szakemberek úgy látják, hogy a járműlízing vagy -bérlés, valamint a járműmegosztás életképes alternatívája lehet a tulajdonlásnak. A lízingpiacnak törekednie kellene arra, hogy az EU támogassa a járműlízinget és -bérlést, valamint a megosztáson alapuló modelleket. Gátat szab a bővülésnek, hogy a határon átnyúló járműmegosztás és -használat ma még nem igazán működőképes, részben adózási okokból. A nemzeti adószabályok ugyanis nem engedik, hogy a külföldi rendszámú autók részt vegyenek a helyi forgalomban, az adóelkerülés minimalizálása érdekében. Ahhoz, hogy jármű és autótulajdonlás felől a megosztásalapú használat felé elmozduljon a piac, csökkenteni kellene a működési költségeket. Márpedig, ha ezek csökkennek, akkor könnyebben jelenthetnek meg új piaci szerelők.

A Leaseurope üdvözölné, ha az EU adózási és a fogyasztóvédelmi kérdéseken további útmutatásokat adna. A szervezet szakértői szerint olyan szabályokra van szükség, amely biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket, például iparági sztenderdek bevezetésével. Többek között adózási, károsanyag-kibocsátási területen.

Tehát több akadálya is van a lízingfinanszírozáson, megosztáson alapuló modellek térnyerésének, mindazonáltal a Magyar Lízingszövetség és a magyar lízingcégek európai társaikhoz hasonlóan támogatják a fenntartható gazdaság kialakítását. Ez egyben fejődési lehetőséget is jelent a számukra: a lízingkonstrukciók segítségével a különböző cégek a legkorszerűbb, leghatékonyabb, legkörnyezetbarátabb gépekkel, járművekkel bővíthetik az eszközparkukat.

Új tagot választott az elnökségbe a Magyar Lízingszövetség: 2020. szeptember 29-től a több mint két és fél évtizedes lízingszakmai tapasztalattal rendelkező Kőszegi László is részt vesz a testület munkájában.

 A Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán pénzügyi szakközgazdászként végzett szakember a diplomaszerzés után rövid időn belül az autófinanszírozási piacon kezdte a pályafutását. A kilencvenes évek közepétől a Renault Hungáriánál dolgozott többek között flottaértékesítési vezetőként, majd 2002-ben részt vett a Renault-csoporthoz tartozó, a ma már RCI néven ismert Renault Crédit megalapításában és a cég kereskedelmi, marketingigazgatói feladatait látta el. Kőszegi László a kétezres évek közepén a K&H-csoporthoz “igazolt”: a lízingüzletágnál a lakossági autós, valamint a flottakezeléssel foglalkozó területet irányította. 2010-től a visszavett és leadott autók értékesítésével foglalkozó GR8 Auctions Kft. ügyvezetője volt. 2014-től 2020 elejéig pedig De Lage Landen lízingcsoportnál dolgozott vezető beosztásokban. Ezt követően - 2020 közepén - elvállalta a Hitachi Capital Magyarország flottakezelő country manager posztját.

A Magyar Lízingszövetség elnökségébe való jelölést és a mostani kinevezést megtiszteltetésnek tartó Kőszegi László fontos feladatának tekinti, hogy a Lízingszövetség elősegítse az nyugati országokban sokkal elterjedtebb operatív lízing térnyerését a magyar piacon. A szakember szerint ennek akadálya többek között, hogy a bérlet a magyarországi pénzügyi jogrendszerben nincs megfelelően definiálva. Emiatt a szóban forgó, Európa-szerte bevált, rugalmas és hatékony finanszírozási konstrukciókat nem ismerik jól és nem is igazán veszik igénybe a magyar szereplők. Ezen a téren Kőszegi László szerint lehetőség van komoly előrelépésre, elnökségi munkájának fókuszában ez a szegmens lesz.

Az európai lízingpiac a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt visszaesést könyvelhetett el a második negyedévben.  

A Leaseurope, az európai lízingszövetségek ernyőszervezete által a vezető európai lízingcégek körében végzett rendszeres tanulmánya szerint az új lízingügyeletek volumene 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Még ennél is komolyabb mértékben csökkent az érintett lízingcégek összesített, adózás előtti eredménye: 50 százalékkal 472 millió euróra olvadt. A Leaseurope szakemberei azonban kiemelték, hogy a jelentős csökkenés elsősorban a bizonytalan gazdasági helyzet miatt szükséges tartalékképzéssel magyarázható, nem pedig a jövedelmezőség drasztikus csökkenésével. Ezt mutatja, hogy a finanszírozási veszteségekre képzett tartalék több mint 130 százalékkal nőtt. Az adózás előtti eredmény és a bevételek arányát bemutató jövedelmezőségi index 13 százalékkal esett, a 38 százalékról. 

A bevételek 9,3 százalékos csökkenése mellett a kiadások 11,2 százalékkal mérséklődtek. Utóbbihoz hasonlóan kedvező eredményre az index történetében még nem volt példa. Fontos és az európai lízingpiac erejét, stabilitását jelzi, hogy a költség/bevétel mutató 45,3 százalék, azaz 1,3 százalékponttal javult. Az eszközarányos és tőkearányos jövedelmezőség a fentiek következtében így 2010 óta a legalacsonyabb szintre csökkent.  

 Az Leaseurope értékelése szerint az európai lízingcégek gyorsan és megfelelően reagáltak a járvány negatív hatásaira, csökkentették a költségeiket és megkezdték a tartalékképzést. A mostani bizonytalan környezet kihívást jelent az európai lízingcégek számára is, de a következő időszakban kihasználva az erősségeiket az eszközfinanszírozásban kulcsszerepet vállalnak majd, főként a kis- és középvállalati szektorban, ezzel is segítve a járvány lecsengése utáni fellendülést.

 A teljes jelentés itt található.

Segíti a villanyautók elterjedését, hogy a tisztán elektromos járművek megvásárlásához adható támogatási keretet 882 millió forinttal  kibővítette a kormány, így minden pályázó hozzájuthat a dotációhoz - közölte a Magyar Lízingszövetség, amely üdvözöl minden olyan programot, amelyek segítségével korszerűsödhet a magyarországi járműpark. A villanyautók egyébként válságállónak bizonyultak eddig, részben az állami támogatásoknak köszönhetően. Az uniós piacokon ugyanis 155 ezer tisztán elektromos autó kelt el az első félévben, ami 40 százalékos emelkedésnek felel meg, miközben a teljes piac 38 százalékkal zsugorodott. Magyarországon pedig 25 százalékkal több villanyautó kelt el. 

Mindenki megkaphatja az állami támogatást:  a kormány döntése alapján ugyanis 882 millió forinttal megemelik a pályázati keretösszeget, így a kiírási feltételnek megfelelően korábban benyújtott összes pályázat támogatásban részesülhet. A döntés érthető annak fényében, hogy az első körben 5 milliárd forintos keretösszeg nagyon hamar elfogyott. 

A személyautó- és járműfinanszírozásban kulcsszerepet vállaló lízingcégeket tömörítő Magyar Lízingszövetség szerint örömteli a keretemelés, a pályázat ugyanis hozzájárul a környezetbarát autópark kialakításához,  és részben kompenzálja a koronavírus-járvány negatív járműpiaci hatásait. 

Válságálló villanyautók 

"Az idei első félévben az uniós piacokon éves összevetésben 38 százalékkal csökkentek az újautó-eladások. Ezzel szemben a tisztán elektromos személyautók piaca 40 százalékkal bővült, ami összesen 155 ezer darabos értékesítést jelentett” - idézte az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatait Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.  Hozzátette: Magyarországon 1002 darab új villanyautó kelt el az év első hat hónapjában, ami 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Ezzel szemben az összeladások alapján az első félévben 25 százalékkal csökkentek, ami közel 56 ezer új személyautó eladását jelentette. 

A Lízingszövetség összefoglalójából kiderül továbbá, hogy az uniós autópiacon az első félévben már 4,7 százalékos volt a tisztán elektromos autók részesedése, szemben az egy évvel korábbi  1,7 százalékkal, valamint a korábbi évekre jellemző marginális részesedéssel. A szakember szerint fontos kiemelni, hogy a pandémia miatt jelentősen, 38 százalékkal csökkentek az eladások, ám így is látványos az elektromos autók térnyerése. 

Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy az villanyautó-vásárlási program mellett szintén segíti az elektromobilitás térnyerését az állami Zöld Busz Program, ennek keretében tíz év alatt az állam 36 milliárd forintos biztosít a villanybuszok beszerzésére. Ennek köszönhetően egy évtized múlva a nagyvárosokban közlekedő buszok akár fele elektromos hajtású lehet. 

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keret nagyon gyors kimerülése is jelezte, hogy a mostani feltételek mellett komoly igény mutatkozik az elektromos autókra és ezért a pályázat minél előbbi újranyitására lenne szükség egy emelt kerettel.

Idén összesen több mint 100 milliárd forint forrást nyújtottak a lízingtársaságok a vállalkozásoknak a kedvezményes jegybanki konstrukciók - az NHP fix és az áprilisban indult NHP Hajrá - keretében - közölte a Magyar Lízingszövetség. Csak az NHP Hajrához köthető lízingfinanszírozás öt hónap alatt meghaladta a 40 milliárd forintot. Az utóbbi konstrukcióban érintett cégek pedig átlagosan több mint 11 millió forinthoz jutottak a lízingkonstrukciók révén, amelyek átlagos futamideje 5,6 év. A lízingcégek szerint a kedvezményes finanszírozás segítségével megvalósuló eszközbeszerzések, fejlesztések tompítják a járvány negatív hatásait, emellett fontos szerepet kapnak a gazdaság újraindításában.

Bár a koronavírus-járvány szinte minden szektorban komoly visszaesést okozott, több ezer vállalkozás a jegybank kedvezményes programja, az NHP Hajrá keretében lízingforrásokat vett igénybe a beruházások, eszközbeszerzések megvalósítása érdekében - közölte a Magyar Lízingszövetség.

Fölényben a mikrovállalkozások

A szervezet összesítése és a jegybanki adatok szerint a lízingcégek az NHP Hajrá indulásától, azaz április végétől augusztus végéig összesen 3474 vállalkozáshoz helyeztek ki összesen 40,4 milliárd forintot. Egy-egy vállalkozás több mint 11 millió forint kedvezményes forráshoz jutott, az átlagos futamidő pedig 5,6 év.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta: „A szóban forgó időszakban 2239 mikrovállalkozás kötött 22,3 milliárd forint értékű lízingfinanszírozási szerződést az NHP Hajrá keretében. Ezzel párhuzamosan 797 kisvállalkozás 12,1 milliárd, 438 középvállalkozás 6 milliárd forint lízingforráshoz jutott. Ebből az is látszik, hogy kulcsszerepe van az NHP Hajrának a beruházásoknál és a mikrovállalkozások is nagyon nyitottak a kedvezményes forrásból történő fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre.” A Lízingszövetség által készített összefoglalóból kiderül az is, hogy az NHP Hajrá tavaszi rajtja előtt az NHP fix programban juthattak forrásokhoz a vállalkozások. Utóbbi keretében pedig összesen 228 milliárd forintot helyeztek ki a lízingtársaságok a magyarországi mikro, kis- és középvállalkozásokhoz. Az összegnek több mint a negyedét, összesen 60 milliárd forintot ebben az évben helyezték ki a lízingcégek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a két NHP-s konstrukción belül csak ebben az évben több mint 100 milliárd forint lízingfinanszírozást vettek igénybe az érintett társaságok.

Tóth Zoltán elmondta azt is: „A korábbi időszakokhoz hasonlóan az idén is a mezőgazdasági gépek és a kishaszongépjárművek lízingjénél veszik a legnagyobb arányban igénybe az ügyfelek az NHP-s konstrukciókat. Ez utóbbiaknál a részesedés növekedése folyamatos, immár az ügyletek közel háromnegyede ebben a konstrukcióban jön létre. Emellett jelentős a jegybanki program aránya az építőgépek, a tehergépjárművek és az egyéb gépek, berendezések lízingfinanszírozásában is.” 

A lízingcégek jelentős szerepet vállalnak a gazdaság fellendítésében

A jövőről szólva a Magyar Lízingszövetség szakértője közölte: „A koronavírus-járvány miatt rendkívül bizonytalan, hogy az idei évben hogyan teljesít a magyarországi lízingszektor. A jelenlegi adatok és az előrejelzések alapján talán a tavalyi - egyébként rekordnagyságú - kihelyezés 75 százalékát érheti el a lízingpiac.” Noha több szektorban megkezdődött a visszakapaszkodás, de a lízingpiac számára legfontosabb területek, többek között a gépjárműpiac és általában a beruházások, eszközbeszerzések alakulása még jelentősen elmarad a korábbi évek szintjétől.

Mindenesetre a fenti számok is mutatják, hogy a lízingcégek jelentős szerepet vállalnak a gazdaság fellendítésében a piaci, valamint az NHP Hajrához köthető konstrukcióikkal.