Magyar Lízingszövetség: A vártnál jobban teljesít a lízingpiac

Az ellátási gondok ugyanakkor akadályozzák a fejlődést

Bár a járvány az idén is bizonytalanná teszi a gazdasági helyzetet, a magyar lízingpiac ennek ellenére a várakozásoknál jobban szerepel – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet csütörtöki konferenciáján. Szerinte a lízingfinanszírozás iránt volna kereslet, ám a globális ellátási problémák, a kapacitás- és alkatrészhiány miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az eszköz – például jármű -, amit finanszírozni lehetne. Kedvező azonban, hogy a lízingvállalatok a kkv-finanszírozásban megkerülhetetlenné váltak és folynak tárgyalások az ősszel induló Széchenyi Lízing GO kedvezményes program mellett újabb kedvező finanszírozási megoldásokról.  

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet csütörtöki rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban. 

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

zsni_szakmainapok.jpg

 Zs. Nagy István

Az elnök a járvány magyarországi megjelenése után – 2020 márciusában – életbe lépett, azóta többször meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumról elmondta: „Fontos szempont, hogy az előző, 2008-ban elmélyülő válság során a pénzügyi szektor volt bajban, szemben a koronavírus okozta krízissel, amikor a pénzügyi ágazat, így a lízingvállalatok is a moratórium miatt segítő oldalon voltak. „Összességében az idei évet a vártnál jobb eredménnyel zárhatja a magyar lízingpiac, amiben szerepet játszanak a kedvezményes programok, többek között az idén lezárult NHP-s vagy a továbbra is elérhető EXIM-es lízingkonstrukciók” – tette hozzá. 

Újabb kedvezményes megoldások a láthatáron

Zs. Nagy István a következő időben várható lízingpiaci trendekről azt mondta, hogy a lízingfinanszírozás iránti kereslet fennmarad. Az utóbbi évek tendenciái alapján kedvező tényező, a kis- és középvállalkozások finanszírozása tekintetében megkerülhetetlenné váltak a lízingvállalatok.

Az idén ősztől elindult államilag támogatott – a KAVOSZ Zrt.-n keresztül elérhető - Széchenyi Lízing Go program kedvező lehetőséget nyújt a vállalkozások számára: a maximális összeg 1 milliárd forint, a kamatozás éves szinten fix 0,5 százalék, a minimális futamidő 1 év, legfeljebb 10 év lehet. 

Opris Ildikó, a KAVOSZ Zrt. operatív vezetője az új, kedvezményes lízingpiaci konstrukció piaci fogadtatásáról azt mondta: a Széchenyi Lízing Go agrárcélú finanszírozás mellett nem mezőgazdasági finanszírozásra, például személygépjárművek, haszongépjárművek, gépek beszerzésére vagy ingatlanfinanszírozásra is fordítható. Az első hetek adatai alapján a Széchenyi Lízing Go-finanszírozások esetében az átlagos futamidő 56 hónap, az átlagos önerő 25-30 százalék körüli, az agrárcélú finanszírozások aránya 10 százalékos, a nem mezőgazdasági célúaké pedig 90 százalékos. Hozzátette: a Széchenyi Lízing Go-konstrukciók döntő többsége 80 százalékát eszközpark-bővítésre, 14 százalékát eszközcserére igényelték. 

A Magyar Lízingszövetség elnöke szerint kihívások is akadnak bőven 2022-re nézve. „Nagy kérdés, hogy mikor áll helyre a rend az ellátási láncokban és a globális termelésben. Emellett a hitelmoratórium hatását is a következő évben lehet számszerűsíteni. Az utóbbi évek trendjeinek megfelelően egyre fontosabbá válhatnak a fenntarthatósági, úgynevezett ESG szempontok. A vállalkozásoknak erre figyelemmel kell lenniük, ezt nem csak az állami szabályozások fogják kikényszeríteni, hanem az ügyfelek” – fogalmazott Zs. Nagy István.  

Beruházások, makrokilátások és digitalizáció

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője makrogazdasági kitekintőjében kiemelte, hogy az globális ellátási láncokban látható problémák bizonytalanságot okoznak. A magyar gazdasáról szólva azt mondta, a beruházási ráta 30 százalékra nőtt Magyarországon, ami kedvező. Ebből a szempontból lényeges, hogy van egy belső finanszírozású boom a magyar piacon, van Magyarországon, azaz a beruházások finanszírozása mellett vannak megtakarítások is, amely a fedezetet jelentenek. Németh Dávid szerint az idén 7 százalék körüli, jövőre pedig 5 százalék körüli GDP-bővülés várható.

A Magyar Lízingszövetség rendezvényén Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke - az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója – egyebek között a digitalizációs megoldásokról és azok térnyerését elősegítő javaslatokról beszélt. Szerinte a járványidőszakban a digitalizáció előretörése a kevés pozitív tényező egyike. Olyan fejlődés ment végbe, amire a járvány nélkül 10 évre lett volna szükség. A jövőben pedig az elektronikus ügyintézés és dokumentumkezelés térnyerésére érdemes koncentrálni. Továbbá a zöld pénzügyek területén is erősíteni kell a tudatosságot, ezért az edukációnak kulcsszerepe lesz. A bankszövetségi szakértői szerint fontos lenne továbbá, hogy az ingatlanok- és gépjárművek esetében az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás bevezetése.

 

A Széchenyi Kártya Program GO! keretében elindult a Széchenyi Lízing GO!

A széles körűen felhasználható, kiemelten kedvező feltételű Széchenyi Lízing GO! az állami támogatásnak köszönhetően évi FIX 0,5%-os kamat mellett érhető el a vállalkozások számára.

  1. szeptember 1-jétől már igényelhető az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított kamat-és kezelési költség támogatása melletti Széchenyi Lízing GO!, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára széleskörű agrár és nem agár célú eszközbeszerzések finanszírozására nyújt lehetőséget, így például új vagy használt személygépjármű, haszongépjármű, gép, berendezés, immateriális javak és ingatlan finanszírozására is – jelentette be Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A vezérigazgató kiemelte, a Széchenyi Lízing GO! az első konstrukció a Széchenyi Kártya Program keretében, amelynek igénylése már online is kezdeményezhető.

A Széchenyi Lízing GO!

  • 1 milliárd forint finanszírozott összegig,
  • a teljes futamidő alatt fix 0,5%-os évi nettó kamattal,
  • akár 10 éves futamidőre,
  • kezdő vállalkozások számára is elérhető,
  • kiemelt mértékű állami kamat- és kezelési költségtámogatás kapcsolódik hozzá,
  • és a kérelemtervezet a vállalkozások által már online is elindítható.

A Széchenyi Lízing GO! a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. kijelölt országos lefedettséget biztosító regisztráló irodáiban érhető el. További információk és a részletes igénybevételi feltételek a https://www.kavosz.hu/lizing/szechenyi-lizing-go/ oldalon érhetők el.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke hozzátette: „A Magyar Lízingszövetség teljeskörűen támogatta a Széchenyi Lízing GO! létrejöttét, mert a hazai lízingpiacon komoly igény merült fel olyan önálló lízingkonstrukcióra, amellyel a legkedvezőbb pénzügyi feltételek mellett kaphatnak a hazai vállalkozások a működésükhöz és fejlődésükhöz szükséges járművek, gépek, termelőeszközök, ingatlanok beszerzéséhez, finanszírozásához támogatott forrást. A piaci visszajelzések alapján a Széchenyi Lízing GO! iránti kereslet kifejezetten erős, és a konstrukció jelentősen hozzájárul a vállalkozások járvány utáni fellendüléséhez.”

A Széchenyi Lízing GO! mellett az SZKP GO! újraindítási hitelei is kedvező finanszírozási lehetőségeket biztosítanak a vállalkozások számára 2,3 és 10 éves futamidőre 0 és 0,5% fix éves nettó kamat mellett:

  • A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO! a napi működési költségek finanszírozására szolgál,
  • a Széchenyi Likviditási Hitel GO! keretében a vállalkozások szabad felhasználású forgóeszközhitelhez juthatnak,
  • a Széchenyi Beruházási Hitel GO! a beruházások finanszírozását segíti,
  • a Széchenyi Turisztikai Kártya GO! a turisztikai szektorban működő vállalkozások által igényelhető szabad felhasználású folyószámlahitel,
  • az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO! az agrárszektor vállalkozói számára kínálhosszú lejáratú forrást széles körű beruházási hitelcéljaik megvalósítására.

Tovább drágulhatnak az autók – útelágazáshoz ért a piac

Bár a magyar és nemzetközi szinten is erősödött az új autók piaca, a járvány előtti szinteket még nem érte el. Az idei első félévben Magyarországon eladott több mint 75 ezer új autó éves szinten 11 százalékos bővülést jelent, de 16 százalékkal elmarad a 2019-ben elért eladásoktól. A vásárlók a járvány miatt eleve óvatosabbak, ráadásul a környezetvédelmi normák miatt emelkedett az új autók ára, az ellátás is akadozik, részben a globális chiphiány miatt – mutatta be a legújabb autópiaci trendeket Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Az autódrágulás a finanszírozási adatokból is látható. Az autópiac pedig válaszúthoz érkezett, sok vevőjelöltnek okoz dilemmát, hogy melyik meghajtás mellett tegye le a voksát.  

Első látásra megkezdődött a koronavírus-járvány miatt tavaly jelentős zuhanást elkönyvelő újautópiac emelkedése, ám a dolog közel sem ilyen egyszerű – derül ki a Magyar Lízingszövetség legújabb összeállításából. 

Még nem ért véget a drágulás

Az év első hat hónapjában 75 372 új autó talált gazdára Magyarországon, ami 11 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor 2019 első félévéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást jelent. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabos eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában látott több mint 6,9 millió darabos értékesítést. 

Study: Automotive industry stagnating worldwide while still booming in  Romania - Business Review

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „Több tényező is szerepet játszik abban, hogy az új autók piaca még nem érte el a járvány előtti szintet. Egyrészt mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások óvatosak a pandémia okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Sokan elhalasztották a komolyabb beruházásokat, így az autóvásárlásokat is. Másrészt az is kérdéses, hogy a már tavaly elindult gyártási idők meghosszabbodása milyen mennyiségű előző évi megrendelést hozott át erre az évre. Továbbá az új környezetvédelmi normák miatt emelkedett nemzetközi szinten az autók ára, Magyarországon pedig az euróárfolyam miatt további drágulás történt.” A lízingpiacon is jól látható az autópiaci áremelkedés. Bár a személyautó-vásárlásokat a lízingcégek 97,5 milliárd forinttal finanszírozták, szemben az egy évvel korábbi 84 milliárd forinttal, ám a szerződések száma nem növekedett, az a 2017-es szinten volt.  

A szakember hozzátette: „Az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának emelkedése, valamint a globális chiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második félévben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Autógyáranként jelentős eltérés mutatkozik, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt flotta szintű  CO2 kibocsátási  elvárást a jövőre nézve, van akinek igen komoly hátrányt kell ledolgoznia még, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvóta rendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott „városi terepjárók” méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag kibocsátással bírnak. Ezen túlmenően a motor teljesítmény és a magasabb felszereltség is nehezíti a megfelelést. A valós vevőigények kiszolgálása és a környezetvédelmi szempontból ideális paraméterekkel rendelkező gépjárművek nehezen tudnak találkozni és ennek ára van: fejlesztési és kvóta oldalon is, amely óhatatlanul be kell, hogy épüljön a vételárba. Mind a forgalmazói, mind a felhasználói oldalon elindultak változások, ezek pedig 4-5 év múlva már igen markáns eltéréseket fognak mutatni az elmúlt évek új autó vásárlási szokásaihoz, szempontrendszeréhez képest.” 

Vásárlói dilemmák

Zs. Nagy István szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. Az autóvásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően. 

Hozzátette: „Sokan nem tudnak egyelőre választani. Nem tudni, hogy a hagyományos autók, azaz a dízel- és benzinmotoros autókra milyen szabályozás vonatkozik majd a jövőben. Kérdés a vevőjelöltek körében az is, hogy hibrid autók vagy tisztán elektromos autót vásároljanak. Emellett ott vannak még az üzemanyagcellás, azaz hidrogénhajtású modellek. Még nincs konkrét válasza a keresleti oldalnak erre, az látszik, hogy a gyártók a villanyautók és a hibridek felé mozdultak el.” 

Az újautó piaci változások a használt piacra is hatnak természetesen: az árak emelkedése a használt eszközök esetén is jól látszik, ez a hazai piacon különösen tetten érhető. A használtautó piac élénkül: amíg a magánszemélyek kivárnak, vagy egyszerűen nem akarnak magasabb költségek árán új autóba ülni, addig a cégek továbbra is cserélni fogják bizonyos kilométerkorlát után az autóikat. A vállalkozások számára az operatív vagy a nyílt végű pénzügyi lízing továbbra is kedvezőbb megoldás a saját forrásból történő beruházáshoz képest, de a magas futásteljesítményű nagyobb üzemeltetési költséget generáló autókat sem érdemes sokáig megtartani.

Még kapaszkodni kell az emelkedőn

 

 Vegyes a képet mutat az új autók piaca: a járvány miatti tavalyi alacsony bázoshoz képest már pluszban vannak az eladások, de a pandémia előtti szint még messze van.

Újabb adatosrból látszik, hogy erősödik a járvány okozta múlt évi sokkból a nemzetközi és a magyar újautópiac. A Magyar Lízingszövetség - Datahouse-statiszikákon - alapuló összeállítása szerint több mint 75 ezer új személyautó került forgalomba az év első hét hónapjában. Bár ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi - járványhatás miatt - alacsony szintet. Ugyanakkor 16 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, amikor majdnem 90 ezres eladásról volt szó.

Az új autók piacát visszafogja a környezetvédelmi normák szigorításához köthető drágulás, a vásárlók óvatossága, valamint a globális chiphiány, amely számos autóipari cégnél akadályozza a gyártást. A chiphiányból adódó problémát jól mutatja, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár emiatt tart többhetes szünetet. A világ egyik legnagyobb autógyártója, a VW pedig a féléves jelentésében - a Napi.hu beszámolója szerint - jelezte, hogy a chiphiány igazán a második félévben lesz igazán látható a nemzetközi  autópipacon. komolyabb problámákat okozni az autógyártásban és autószállításokban.

Visszatérve a magyar piacra, éves szinten a furgoneladások az év első hét hónapjában 18 százalékkal nőttek éves szinten, de 2019 azonos időszakától 9 százalékkal elmaradtak. A teherautók esetében tavalyhoz képest 61 százalékos növekedés volt, míg a tavalyelőttitől 25 százalékos az elmaradás.

Magyar Lízingszövetség: Növekedésben a piac, de még van mit behozni

Bár első látásra jelentős, 36 százalékos növekedést ért el a magyar lízingpiac a finanszírozott összeget tekintve, az új lízingszerződések száma pedig 16 százalékkal nőtt, a bővülés főként a bázishatásnak, azaz a járvány miatti tavalyi visszaesésnek köszönhető. Az ágazat a 2019-es szinteket még nem érte el – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az autófinanszírozás területén 84 milliárdról 97,5 milliárdra nőttek a kihelyezések, a flottapiac látványos, 111 százalékos emelkedést ért el, ahogy a nagyhaszongépjárművek finanszírozása is komoly bővülést mutatott. A magyar lízingcégek készülnek a hiteltörlesztési moratórium végére, a hosszabbítást csak a valóban rászoruló háztartások és cégek esetében látják indokoltnak, emellett a szektor készen áll arra, hogy a visszapattanó gazdaságnak, ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez finanszírozási oldalról lendületet adjanak.  

Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett. 

„A múlt évben a járványhatás a második negyedévben húzta vissza leginkább a gazdaságot, így a lízingpiacot. A múlt év első felében a lízingpiac számára kulcsfontosságú beruházások volumene több mint 5 százalékkal, a GDP pedig majdnem 14 százalékkal mérséklődött. Így nagyon alacsony volt bázis, az idei 36 százalékos növekedéssel a finanszírozott összeg még 3 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, igaz, a 2018-as szintet 14 százalékkal felülmúlja” – értékelte a friss adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Tovább árnyalja a képet, hogy ha a darabszámokat vesszük figyelembe, akkor a 17 százalékkal kevesebb szerződés köttetett 2019-hez képest, de még a 2018-as szinthez képest is 8 százalékos elmaradás tapasztalható. 

Hogyan szerepeltek az autók, traktorok, teherautók és a flották?  

A piaci adatokból látszik, hogy a különböző lízingpiaci szegmensnek eltérően teljesítettek az idén. Az agrárgépfinanszírozás emelkedő pályán maradt: a finanszírozott összeg közel 52 milliárd forintra rúgott, ez az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 százalékos javulásnak felel meg és 14 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet. 

Az autófinanszírozásban felemás a kép. Tóth Zoltán közölte: „A teljes lízingpiaci finanszírozott összeg idei növekedésében szerepet játszott, hogy a személyautók ára emelkedett az euróárfolyam alakulása és a környezetvédelmi normák bevezetése miatt, a kereslet azonban nem nőtt.Ezt mutatja, hogy a személyautó-finanszírozási szerződések száma a 2017-es szinten van, ez pedig 2019 első feléhez képest 17 százalékos, 2018-hoz viszonyítva pedig 8 százalékos elmaradást jelent. A személyautókhoz köthető finanszírozott összeg 97,5 milliárd forint volt az első félévben, szemben a tavalyi 84 milliárddal és a két évvel korábbi több mint 104 milliárd forintos szinttel. Tóth Zoltán a finanszírozott összeget felfelé húzó autódrágulásnak még nincs vége, az év második felében folytatódhat. Az autófinanszírozáson belül lendületes fejlődést volt a flottapiacon, ami egy nagyobb beszerzésnek köszönhető. Ebben a szegmensben az új kihelyezések összege 45 milliárd forintot tett ki a félév végén, ez 111 százalékos növekedést, azaz duplázást jelent a múlt évhez képest, a tavalyelőtti összegtől pedig 3 százalékkal elmarad. A nagyhaszongépjárművel – teherautók, kamionok, pótkocsik, buszok – finanszírozása jelentős bővülés ment keresztül: a kihelyezett összeg 71 milliárd forintra, 86 százalékkal nőtt éves szinten, így az a szegmens már közelíti a járvány előtti szinteket. 

A szakember a lízingpiaci szegmensek alakulásáról azt is elmondta, hogy a tavalyi járványhatás miatt érdemes összevetni a 2019 első félével  a mostani adatokat. Ebből az összevetésből az látszik például, hogy a teljes lízingpiac majdnem felét – 45 százalékát – lefedő termelőeszköz-finanszírozásban idén még  6 százalékkal volt szűkebb a piac, mint két évvel korábban. Az egyéb gépeknél – amelyeknek több mint felét a szerszámgépek adják – a kihelyezett összeg 36 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében 7 százalékos a lemaradás ahhoz képest. Az agrárgépek viszont több mint 11 százalékos pluszban vannak a tavalyelőtti értékekhez viszonyítva. 

Moratórium és jövőkép 

„Összességében tehát a tavalyi visszaesés nagy szerepet játszott az idei növekedésben, de az is látható, hogy a bázishatás mellett azért több szegmensben enélkül is van kereslet a lízingfinanszírozásra” – fogalmazott Tóth Zoltán. Azt is elmondta: „Rövid távon a következő fontos lépés a magyar lízingpiac szempontjából a hiteltörlesztési moratórium sorsa. A lízingcégek felkészültek a moratórium lezárására és annak meghosszabbítását csak azoknál a magánszemélyeknél és cégeknél látják indokoltnak, akik valóban rászorulnak a további halasztásra.” 

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség várakozásait ismertetve azt mondta: A mezőgazdaság kedvező helyzetben van, növekednek a terményárak, jók a terméshozamok, emellett a támogatások is segítik a szektort, ezeknek köszönhetően a beruházási kedv magas szinten maradhat, a jelenlegi kilátások szerint akár 2022 végéig – ez pedig az agrárgépfinanszírozásnak is támaszt ad. A pandémia eredményeként jelentős visszaesés után az egyéb gépeknél már láthatóak pozitív jelek, de itt nagyon fontosak a célzott gépes pályázati pénzek, amelyek inkább csak 2022-ben mutatkoznak meg majd a statisztikákban. 

„A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai felkészültek arra, hogy a gazdaság visszapattanása után, a tartós növekedéshez biztosítsák a finanszírozást. Különösen a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez biztosnak rugalmas finanszírozási konstrukciókat” – tette hozzá.  Segíthet ebben, hogy ősszel jön az államilag támogatott új Széchenyi-programhoz tartozó lízingkonstrukció, amely nagyon kedvező forrást nyújt a cégeknek, emellett továbbra is elérhetőek az exportőr cégek számára az EXIM – szintén állami támogatású – lízingkonstrukciói.

K&H: sok cég innovációval menekül előre

Lemaradásban a magyar vállalati szektor a big data területén

A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet
kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H most elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel
rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be. A magyar vállalatok a járvány hatására előre menekülnek: tízből négyen jelentek meg új termékkel vagy
szolgáltatással az elmúlt 2 évben, amelyek az árbevétel ötödét adták. A magyar cégek 45 százaléka viszont a digitális transzformációt nem tartja fontosnak, tízből hat cég nem hajtott
végre digitális fejlesztést az utóbbi két évben. Egyelőre kevesen foglalkoznak nagy mennyiségű adatok feldolgozásával és a mesterséges intelligencia alkalmazásával is.

„A K&H felmérése hiánypótló: a most elindított innovációs index időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel
készülnek a jövőre” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelős vezetője. A kutatás keretében 360, a magyar magánszektor 32 ezer vállalatát reprezentáló, 300 millió forintot meghaladó
árbevételű cég nyilatkozott az innovációs, digitális lépéseikről és terveikről.

Közepes alá
Első alkalommal összességében a közepesnél gyengébb teljesítményt mutat a K&H innovációs indexe, amely az idei első félévben 31 ponton zárt. A vállalatméret szerinti bontás alapján a
legnagyobb - 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű - vállalatok érték el a legjobb eredményt, 38 ponttal. A leginnovatívabb ágazatok közé tartozik az ipar és a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság
az ágazati bontás szerint a sor végén foglal helyet.

Kedvező viszont, hogy a magyar cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt. Összességében a megkérdezett vállalatok 43 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást
az elmúlt két évben, a legnagyobb cégeknél ez az arány elérte a 70 százalékot. Az innováción alapuló új termékek és szolgáltatások az éves árbevétel közel ötödét adták. Így érthető, ha a cégek
42 százaléka tervezi újabb termék vagy szolgáltatás piacra dobását a következő egy év során.

Lemaradásban
Németh Balázs rámutatott: „az eredményekből az olvasható ki, hogy sok cég előremenekül, új termékek bevezetésével, automatizálással, digitális innovációval próbálja ellensúlyozni a válság miatt
kieső bevételeket.” Beszédes viszont, hogy a válaszadó cégek mindössze 36 százaléka tartja fontosnak a digitális átállást, 45 százalékuknak ez jelenleg nem lényegi kérdés. A kutatásban is
tetten érhető a téma felemás megítélése: míg a vállalatok kétharmada a szektorában az átlagosnál innovatívabbnak vallja magát, csak minden nyolcadiknak van írott innovációs stratégiája, és a
működési költségüknek átlagosan 5%-át - a cégek fele alig 1%-ot - költik digitalizációra.

Németh Balázs hangsúlyozta: „a magyar vállalati szektor lemaradásban van az úgynevezett big data területén, azaz a nagy mennyiségű adatok feldolgozását tekintve, mindössze 10-20 százalékuk foglalkozik ezzel”. A cégek mindössze 5-10 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencián
alapuló alkalmazást, a többiek nem is terveznek ilyen megoldásokkal.

A vállalatok leginkább forráshiány miatt nem fektetnek az innovációba, sokan attól tartanak, hogy nem térül meg a befektetés. A K&H innovációs vezetője szerint ezen enyhíthet, hogy az elmúlt
időszakban sorra jelennek meg a kedvezményes, akár államilag is támogatott finanszírozási eszközök. Az új források gazdaságba áramlása pedig segíthet az innovációs folyamatok
felgyorsításában, így a hazai vállalati szektor nemzetközi felzárkózásában – fejezte be Németh Balázs.

Magyar Lízingszövetség – Kedvezményes konstrukciót kapnak a vállalkozások – a lízing is helyet kapott a Széchenyi Kártya Programban

A koronavírus-járvány utáni gazdasági fenntartható növekedés érdekében július 1-től elindul a Széchenyi Kártya Program keretein belül a Széchenyi Kártya Újraindítási Program, amelynek keretében többféle kedvezményes finanszírozási konstrukciót, köztük támogatott lízingfinanszírozást igényelhetnek a magyar vállalkozások. A programnak köszönhetően a Széchenyi Kártya Újraindítási Programban elérhető lízingkonstrukciók éves kamata maximum 0,5 százalék lehet az állami kamattámogatás miatt. A rendkívül kedvező finanszírozási alternatíva a Magyar Lízingszövetség szerint lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy alacsony költség mellett új eszközberuházásokat valósítsanak meg, ezzel támaszt adva a gazdasági növekedésnek. A lízing konstrukció előre láthatóan szeptemberben indul.

A magyar gazdaság komoly visszaesést könyvelhetett el tavaly a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt, az idén viszont növekedésre van kilátás. A fejlődéshez pedig kedvezményes finanszírozási lehetőséget kapnak a magyarországi vállalkozások: az éves óta működő Széchenyi Kártya Program keretein belül július 1-től elindul a Széchenyi Kártya Újraindítási Program. 

Mankó a beruházásokhoz

„A Magyar Lízingszövetség és a kormányzati döntéshozók együttműködésének eredményeként az Széchenyi Kártya Újraindítási Programon belül államilag támogatott lízingkonstrukciók is elérhetőek lesznek ” – mondta Vály Judit, a Magyar Lízingszövetség alelnöke. Hozzátette: „A programon belül elérhető lízingkonstrukció éves kamata maximum 0,5 százalék lehet az állami kamattámogatásnak köszönhetően.” A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az új, rendkívül kedvezményes konstrukció kézenfekvő megoldást jelenthet az eszközberuházást tervező vállalkozások számára. Segít abban is, hogy a lízingcégek továbbra is jelentős szerepet játszanak a gazdaság újraindításában, elsősorban a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásai finanszírozásán keresztül. Mint ismert, a lízingcégek évente  mintegy 450 -500 milliárdnyi forrást biztosítanak a KKV szektornak eszközbeszerzéseikhez.    

Az új konstrukció a Magyar Lízingszövetség szakértői szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a beruházások lendületet kapjanak. Erre szükség is van, mert a beruházások volumene 2020-ban éves szinten közel 4 százalékkal csökkent és az idei első negyedévben is csak 2,5 százalékos növekedést mutattak. Ennél pedig jóval nagyobb tempójú bővülésre van szükség a kilábaláshoz. 

Bővülés

A lízingpiacon az új kihelyezések összege tavaly 14 százalékkal 639 milliárd forintra csökkent, ezt az idén növekedés követheti, a mértéke egyelőre kérdéses. 

A Széchenyi Kártya Újraindítási Programban várhatóan szeptembertől elérhető lízingkonstrukciók segíthetik a finanszírozott összeg bővülését, ám egyelőre nem lehet arra számítani, hogy a 2019-ben elért 740 milliárdos kihelyezést az idén elérje a magyar lízingpiac.

Még bőven van mit behozni

Májusban jókora növekedést ért el az új járművek piaca és az személyautóknál is jelentős volt a növekedés, Ez azonban a bázishatásnak, vagyis járvány miatti tavalyi visszaeséssel magyarázható.  

Májusban közel 11 új személyautó talált gazdára Magyarországon, ami több mint 60 százalékos növekedést jelent éves szinten. Az autókat, kisteherautókat, nagyobb teherautókat, buszokat és motorokat magában foglaló teljes járműpiac pedig  majdnem 14 ezer darabos eladással zárta a múlt hónapot - ez 64 százalékos éves szintű bővülésnek felel meg. Az óriási bővülés elsősorban az alacsony tavalyi számoknak köszönhető, a múlt év áprilisában és májusában a koronavírus-járvány első hulláma miatt nagyon visszaestek az eladások.

A kedvező májusi adatok ellenére a 2019 azonos időszakához képest látszik, hogy még van mit behoznia az autó- és járműpiacnak. Az idei év első öt hónapjában a személyautó-eladások 25 százalékkal maradtak el 2019 első öt hónapjától. A teljes járműpiac pedig ahhoz képest 12 százalékos hátrányban van.

További rossz hír, hogy a magánszemélyek vásárlásai  - összevetve a tavalyi év első öt hónapjával – még mindig nem érik el a 2020-as szintet sem. A növekedés (az alacsony bázis ellenére) tehát a cégek vásárlásaiból ered.

Mindez a lízingpiacon még erősebben jelentkezik, hiszen a bizonytalanság miatt a magánszemélyeknél a finanszírozási hajlandóság is visszaesett a múlt évben, és ez áthúzódott az idei évre is.      

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete még májusban publikált prognózisa szerint az idén összesen 140 ezer új személyautót adhatnak el a kereskedők. Ez ugyan a tavalyi alig több mint 128 ezres eladáshoz képest javulást jelentene, de még elmaradna a 2019-ben elért majdnem 160 ezres darabszámtól.

Magyar Lízingszövetség: Hol tartanak az NHP-s cégek?

 Népszerűek a magyar vállalkozások körében a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes programja, az NHP Hajrá! keretében elérhető lízingkonstrukciók – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az érintett cégek május végégig összesen 188,6 milliárd forint értékben kötöttek lízingszerződéseket. Az átlagos futamidő 5 év, az egy szerződésre jutó összeg pedig 10,6 millió forintot tett ki. A program a keret kimerülése miatt a végéhez közeledik, ezért érdemes áttekinteni az eddigi eredményeket. A legfrissebb hírek szerint a konstrukciót a jegybank a keret kimerülésével kifuttatja.

A magyarországi vállalkozások fejlődéséhez, a járvány okozta mélypontról való elmozduláshoz nyújt finanszírozási lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank tavaly áprilisban elindított kedvezményes forrást nyújtó programja, az NHP Hajrá!, amelynek keretében eszközberuházásra, lízingkonstrukciókra köthetnek szerződést a cégek.

A Magyar Lízingszövetség közölte: az NHP Hajrához köthető lízingkonstrukciók népszerűek a mikro-, kis- és középvállalkozások körében. „A program indulása óta összesen közel 18 ezer lízingszerződés lépett érvénybe. Ezeknek köszönhetően az érintett vállalkozások 188,6 milliárd forint forráshoz jutottak. A lízing részesedése a beruházási célú kihelyezésekben közel 21%, ha a darabszámokat tekintjük, pedig egészen kiemelkedő, 71%-os, még ha az összes hitelcélt, tehát a forgóeszköz finanszírozást is figyelembe vesszük, akkor is 31%-os. Ez annak köszönhető, hogy a lízing különösen a kisebb cégek, kisebb mértékű finanszírozási igényét fedi le igen sikeresen. Az egy-egy szerződésre jutó finanszírozott összeg 10,6 millió forintot tett ki a május végéig tartó időszakban. Az átlagos futamidő öt év” – mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A Magyar Lízingszövetség összesítése szerint a 188,6 milliárd forintos lízingforrás 61 százaléka – több mint 115 milliárd forint – került a mikrovállalkozásokhoz, a kisvállalkozások részesedése több mint 25 százalékos, a fennmaradó 13 százalék – azaz 24,9 milliárd forint - pedig a középvállalkozások fejlesztéseit szolgálta. A lízingszövetségi adatok szerint az NHP Hajrá! keretében megkötött lízingkonstrukciók döntően agrárgépek, kisteherautók és egyéb termelőberendezések beszerzését biztosítják a vállalkozások számára.

A Magyar Lízingszövetség szerint a következő időszakban a bizonytalanság enyhülésével egyre több vállalkozás kezd bele újabb beruházásba, eszközbeszerzésbe, amelyhez a lízing jó finanszírozási lehetőséget biztosít.

 

Népszerű a COVID-19 járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó EXIM Kárenyhítő lízingkonstrukció

A szerződött ügyletek száma átlépte az 1000-et

A három pillérből álló EXIM Kárenyhítő Programcsomag jelentős segítséget nyújt a járvány okozta gazdasági hanyatlásból való kilábalásban az exportszerkezetben működő hazai vállalkozásoknak. A kárenyhítést szolgáló intézkedéseik egyik kiemelkedő terméke a lízingcégeken keresztül, refinanszírozásban elérhető konstrukció: a 2020 májusától elérhető forrásból a lízingcégek megkötötték az 1000. EXIM Kárenyhítő Lízing szerződést. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai és az EXIM a következő időszakban arra számítanak, hogy a vállalkozások a jövőben egyre bátrabban veszik igénybe a kedvezményes kamatozású lízingfinanszírozást fejlesztéseik és piaci terjeszkedésük hatékonyságának pénzügyi elősegítése érdekében.  

A kárenyhítő lízingforrás termelőberuházások finanszírozása, gépek, berendezések, felszerelések, tehergépjárművek vásárlása mellett a korábban hasonló céllal igénybe vett, piaci alapú finanszírozás kiváltására is alkalmas. A pandémia okozta piaci bizonytalanság ellensúlyozására a kamattámogatott, kedvezményes és fix kamatozású konstrukció kiszámítható megoldást jelent. Euró- és forintalapon egyaránt folyósítható, a maximális futamideje pedig 6 év, így a feltételek a lízingigényű iparágakban működő vállalkozások egyéni működési, gazdálkodási modelljéhez alakíthatóak. 

A Magyar Lízingszövetség és az EXIM arra számít, hogy a következő időszakban - a járvány okozta bizonytalanság lecsengésével párhuzamosan -, a magyar gazdaság fejlődő pályára áll és a vállalkozások bátrabban igényelnek új forrást beruházásaikhoz, amellyel versenyképesebbé, hatékonyabbá válhatnak mind a magyar, mind a nemzetközi piacon. 

„A járvány miatt életre hívott, 2020. május 29-től igényelhető konstrukció hamar népszerűvé vált. Egy év elteltével a programban résztvevő lízingcégek már megkötötték az 1000. szerződést a kárenyhítő lízingkonstrukcióban” – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. 

Hozzátette: A lízingcégek régóta kínálnak az EXIM-mel közös lízingkonstrukciókat, az ezekhez köthető finanszírozott összeg 2019-ben 16,9 milliárd forintra rúgott, tavaly a járvány miatt 33,4 milliárd forintot tett ki, az idei első negyedévben pedig 13 milliárd forint új kihelyezés volt köthető hozzájuk.

 

 

süti beállítások módosítása